
Fotó: MTI
2009. január 08., 10:002009. január 08., 10:00
„A földgázszállítás leállítása nyomán nehéz, de nem megoldhatatlan helyzet állt elő. A mi kötelességünk az, hogy működésben tartsuk az országos szállítóhálózatot. A lakosság nem érezheti meg a szállítás leállását, sem a közintézmények, az óvodák vagy az iskolák” – szögezte le a miniszter. Az ipari létesítmények felhasználása kapcsán közölte, jelenleg ezeket sem érinti a válság, ám amennyiben a hőmérséklet tartósan mínusz 10–15 fok alá süllyed, rövidebb időtartamokra le kell állítani őket. „Naponta mintegy hétmillió köbméternyi földgázt kell pótolnunk, ami meg is történik” – közölte Videanu. Hozzátette, ugyanakkor néhány, korábban leállított, és most újraindítani tervezett üzem – például a târgoviştei Mechel – beindítását elhalasztották. Emellett a hőerőművek egy része a földgázról áttér a pakurára. A miniszter azt is elmondta, a Gazprom ígéretet tett, hogy biztosítja Románia számára a szerződésben foglalt földgázmennyiséget a két legnagyobb romániai importőrön, a Wintershallon és az Imexen keresztül, amelyek elhárítják a felelősséget amiatt, hogy a földgáz nem érkezik meg. A román fél Ukrajnával is tárgyalt, és a mai orosz–ukrán egyeztetésen születő eredményre vár. Tóth Ferenc, a Romgaz vezérigazgatója elmondta, az ország földgáztartalékai mintegy száz napra elegendőek, így a lakosság nem fogja megérezni az orosz gázszállítmányok elmaradását. Ő is úgy vélte ugyanakkor, hogy az ipari nagyfogyasztókat érintheti a válság. Mint kifejtette, a napi 60 millió köbméteres gázszükségletből a lakossági fogyasztás csupán 34 millió köbmétert tesz ki. A gázválság miatt tegnap egyébként Traian Băsescu államfő telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel.
Tegnap a válságtanácskozást annak nyomán hívták össze, hogy Oroszország teljes egészében leállította európai földgázexportját Ukrajnán át, így az isacceai után immár az aranyosmeggyesi terminálon keresztül sem érkezett földgáz. Az ukrán Naftogaz gázipari vállalatnál tegnap reggel tett bejelentésre reagálva az orosz exportőrnél, a Gazprom gázvállalatnál viszont azt mondták, a szállítás teljes leállításának az az oka, hogy Ukrajna reggel 6.44-kor lezárta az utolsó vezetéket is a négy közül, amelyeken át az orosz földgázt Európába továbbítják. Kedden egy még működött. Viktor Juscsenko ukrán elnök az Európának szánt, állítása szerint beszüntetett orosz gázszállítások azonnali felújítását követelte Dmitrij Medvegyev orosz államfőhöz és az EU Bizottságának elnökéhez intézett levelében, miközben a Gazprom állította, hogy továbbra is szivattyúzza a gázt a tranzitvezetékbe. Azt, hogy Ukrajna elzárta a tranzitvezeték ágainak csapjait, Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese közölte Berlinben. Medvegyev irracionálisnak nevezte Ukrajna magatartását, és követelte a tranzit felújítását azzal, hogy súlyos károkat okozhat a vezetékrendszernek, ha az a mostani fagyos időjárásban kiürül. Azt mondta, a teljes leállás után normális körülmények között is 12–14 óra szükséges a rendszer újraindításához. Kijelentette, hogy Ukrajna túszul ejtette a Gazpromot. Az Európai Bizottság és Csehország erős hangú közleményt küldött Oroszországnak és Ukrajnának, hogy azonnal állítsák vissza a gázszállítást az uniós országok felé. Elfogadhatatlan, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül, az ígéretek ellenére teljesen leállt a szállítás – áll a közleményben.
Tegnap délelőtt a lengyel gáztársaságnál (PGNiG) megerősítették, hogy Ukrajna felől nem érkezik többé orosz földgáz. Hozzátették, hogy Fehéroroszországon keresztül változatlan az orosz szállítás. A kelet felől húzódó vezetéket éjfélkor lezárták. A szállítás teljesen megszűnt Szlovákiába és Csehországba. Előzőleg az Ausztriába irányuló orosz gázexport teljes leállását jelentette az osztrák OMV olaj- és gázipari társaság is.
Egyáltalán nem kapott orosz földgázt már kedden sem Szerbia, Bulgária, Horvátország, Bosznia és Macedónia. A szerb Srbijagas vezérigazgatója, Dusan Bajatovics tegnap Budapesten tárgyalt arról, hogy tud-e Magyarország gázt kölcsönözni Szerbiának. A budapesti gazdasági tárca egyébként szintén tegnap jóváhagyta a stratégiai készletek felszabadítását. Szerbiának mintegy egymillió köbméter gáz áll rendelkezésére – 500 ezer köbméter saját termelés, és ugyanannyi tartalék az udvarnoki tározóban –, ami nem elég ahhoz, hogy működő gázellátásról lehessen beszélni. A csőrendszerben megmaradt gázt is igyekeznek kiszivattyúzni, hogy még ideig-óráig működni tudjanak a gázüzemű hőközpontok. Ezek egy része már leállt. Újvidéken, Szerbia legnagyobb városában több lakónegyed maradt fűtés nélkül, mert a négy helyi hőközpont közül csak hármat lehetett átállítani gázolajra. A Belgrád melletti, csaknem 80 ezres Pancsován a háztartásoknak csak a 15 százalékában van fűtés. A fűtés leállítása miatt Bulgáriában vakációra küldték a diákokat 127 iskolában.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.