
Spontán sztrájk robbant ki az adóhatóság kolozsvári kirendeltségénél is
Fotó: BNS/Facebook
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság (ANAF), a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a Bolojan-kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt. A közalkalmazottak felháborodását az váltotta ki, hogy az állami kiadások lefaragását célzó lépések során akár 10 százalékkal is csökkenhet a bérük, emiatt a szakszervezetek általános sztrájkkal fenyegetnek. A kabinet már hétfőn elfogadhatja az első megszorításokat.
2025. június 30., 14:162025. június 30., 14:16
2025. június 30., 15:422025. június 30., 15:42
Nem várták meg a szakszervezetek és a közalkalmazottak, amíg a frissen hivatalába lépett bukaresti kormány elfogadja a kilátásba helyezett megszorító intézkedéseket, hanem máris nekiláttak a tiltakozó akcióknak, valamint a tüntetések, sőt az általános sztrájk előkészítésének. Hétfőn országszerte spontán munkabeszüntetést tartottak számos állami intézmény, köztük az Országos Adóhatóság (ANAF), a nyugdíjpénztár, a munkaügyi felügyelőség, a munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOFM) és a szociális kifizetési és felügyeleti ügynökség (AJIPS) területi kirendeltségeinél.
A közalkalmazottak érdekvédelmét ellátó szakszervezetek képviselői a spontán munkabeszüntetések kapcsán közölték, az emberek elégedetlenek, mert a jövedelmüket 10 százalékkal csökkenthetik. Az adóhatóság (ANAF) Kolozs megyei kirendeltségénél kirobbant spontán sztrájkban mintegy 200 alkalmazott vett részt. „Nem tudom megmondani, hogy folytatják-e, a sztrájk spontán, nem mi szervezzük. Mi elindítottuk már az eljárást, hogy Bukarestben szervezhessünk tüntetéseket” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Dorin Modure, az adóhatóság és pénzügyi ágazat alkalmazottait képviselő Solidaritatea szakszervezet elnöke. Adrian Bârsan, a szakszervezet másik képviselője szerint a bércsökkentésen kívül a kormány 20 százalékos létszámleépítést is foganatosítanak az adóhatóságnál is, amit ugyancsak elutasítanak, és általános munkabeszüntetést helyeznek kilátásba. A veszélyességi bérpótlék megvonásáról egyébként már hétfői, 16 órakor kezdődő ülésén rendeletet fogadhat el a kabinet; a kormány honlapjára 15 órakor került fel a tájékoztatás arról, hogy a nap folyamán összeül a Bolojan-kabinet.
Tiltakoznak a különböző bérpótlékok tervezett megvonása ellen a megyei nyugdíjpénztárak dolgozói is
Fotó: BNS/Facebook
Spontán munkabeszüntetéssel tiltakoztak hétfő délelőtt az ANAF és a pénzügyi igazgatóság alkalmazottai az ország más városaiban is, így Marosvásárhelyen, Déván, Zilahon, Buzăuban, Giurgiuban, Râmnicu Vâlceában és Jászvásáron (Iași) is. „Követeljük az elvégzett munkánkért járó jogainkat!”, „Nem fogadjuk el, hogy megalázzanak bennünket!” „Törvénytelen a szerzett jogok megvonása!” – volt olvasható a közalkalmazottak által tartott papírlapokra nyomtatott szövegeken. Heves tiltakozást váltottak ki a tervezett pótlékmegvonások a bukaresti pénzügyminisztérium dolgozói részéről is, akik hétfőn ugyancsak spontán munkabeszüntetést tartottak a tárca épületében.

A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
Mint arról beszámoltunk, a szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy országos szintű általános sztrájk kirobbantására. A Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség (CSDR) hétfői közleménye szerint az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), a CNSLR-Frăția, a Meridian és a CSDR szakszervezeti tömbök képviselői sürgősen, még a hétfői nap folyamán tárgyalni akarnak a miniszterelnökkel a deficitcsökkentő intézkedéscsomag közalkalmazottakat érintő fejezeteiről.
Fotó: Facebook/Alin Rareș Pop
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnökének közlése szerint azért akarnak tárgyalni Nicușor Dannal is, mert az alkotmány szerint társadalmi konfliktusok esetén az államfő közvetít a felek között. Hossu elmondta, hogy a szakszervezeti vezetők hétfői egyeztetésein a sztrájkra való felkészülésről is szó esett. Hozzátette: ha a kormány július 15. környékén parlamenti előtti felelősségvállalással fogadtatja el a megszorító csomagot, akkor a törvénytervezet tartalmának függvényében parlament elé vonulnak.
A munkaügy minisztérium honlapján csütörtökön közzétett sürgősségirendelet-tervezet szerint a kabinet havi bruttó 300 lejre korlátozza a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát, valamint évi 1-3 napra csökkenti a nehéz, ártalmas vagy veszélyes munkakörülmények között dolgozó közalkalmazottak fizetett pótszabadságát. Az indoklás szerint az intézkedés célja a költségvetési kiadások csökkentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáért. A kormány becslése szerint a sürgősségi rendelet hatálybalépése ebben az évben 1,345 milliárd lejes megtakarítást eredményez.
Ellenzik az időskori juttatás megnyirbálását a nyugdíjasok
Elfogadhatatlannak tartja a Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR), hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak, és felszólította a kormányt: az egészségbiztosítási járulékfizetést (CASS) ne terjessze ki a nagyobb nyugdíjakra. Hétfői közleményében az érdekvédelmi szervezet emlékeztetett arra, hogy a 3000 lejnél magasabb nyugdíjak esetében a küszöböt meghaladó összeget 10 százalékos jövedelemadóval terhelné a Bolojan-kabinet. Emellett a 4000 lejnél magasabb juttatással rendelkező nyugdíjasoknak a küszöböt meghaladó összeg után 10 százalékos CASS-t kellene fizetniük. A FNPR kiszámolta, hogy ha ezek az előírások hatályba lépnek, egy 4800 lejes nyugdíjjal rendelkező személynek havi 180 lej jövedelemadót és 80 lej egészségbiztosítási hozzájárulást kell majd fizetnie, vagyis havi 260 lejjel csökken a nyugdíja. A szervezet felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy a törvény értelmében konzultálnia kell a nyugdíjasok országos szövetségeinek képviselőivel, mielőtt a nyugdíjak csökkentéséről dönt. „A nyugdíjasok nem tudnak sztrájkolni, és már fizikai erejük utcai megmozdulásokhoz, de találnak majd eszközöket a tiltakozásra, ha kénytelenek lesznek megvédeni a megélhetésüket” – olvasható a közleményben.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken kijelentette, hogy a közalkalmazotti bérpótlékokat a következő időszakban elemzik. A kormányülés utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök a bérpótlékokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezek folyósításához egyértelmű teljesítménykritériumok szükségesek, amelyeket a következő időszakban fognak elemezni.
Egyébként a tiltakozási hullámot a diákszervezetek kezdték meg: pénteken és vasárnap több száz középiskolás tanuló és egyetemi hallgató tüntetett Bukarestben a kormánynak az ösztöndíjalapot csökkentő szándéka ellen. A tüntetők „Ne az egyetemistáktól vegyetek el”, „Az ösztöndíj nem hóbort, hanem jog”, „Az oktatás nem csak a pénzeseké” és „Ne adjátok el a jövőnket” feliratú táblákkal vonultak az Egyetem térről a Victoriei úton a kormány épülete elé. Elégedetlenségük oka az, hogy a kormány módosítani készül a diákok ösztöndíjrendszerén, mivel jelenleg már évi 4,7 milliárd lejt fizet ki az állam ezekre a juttatásokra.

Kormányalkalmazottak tüntettek pénteken a Victoria-palota előtt a Bolojan-kabinet tervezett intézkedései, például az ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékok korlátozása ellen.
Az Ilie Bolojan vezette kormány programja szerint a tervezett intézkedések között szerepel valamennyi adómentesség és -kedvezmény felülvizsgálata és egy részüknek a megszüntetése, az adózási kiskapuk felszámolása, az egészségbiztosítási hozzájárulás (CASS) kiterjesztése a nagy nyugdíjakra, az osztalék- és a vagyonadó módosítása, központi állami intézmények összevonása, közalkalmazottak esetenkénti elbocsátása, az „aberráns bérpótlékok” megszüntetése, az egységes közalkalmazotti bértábla és egyértelmű teljesítménykritériumok kidolgozása.

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
szóljon hozzá!