Ilie Bolojan sajtóhírek szerint megfenyegette a koalíciós partnereit: feláll a székéből, ha nem lesznek elbocsátások a közigazgatásban
Fotó: Gov.ro
Nem jutottak dűlőre a bukaresti koalíciós pártok a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjába foglalt közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban. Mivel a PSD és az RMDSZ ellenzi a kilátásba helyezett tömeges elbocsátásokat, a koalíció vezetői úgy döntöttek, hogy az átszervezést egyelőre nem tűzi a parlamenti felelősségvállalás napirendjére a Bolojan-kabinet.
2025. augusztus 31., 21:292025. augusztus 31., 21:29
2025. augusztus 31., 22:132025. augusztus 31., 22:13
Vasárnap mintegy öt órán keresztül üléseztek a négypárti koalíciót alkotó Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ vezetői. Az eredeti terv az volt, hogy jóváhagyják a deficitcsökkentő intézkedések második, hat törvénytervezetet tartalmazó csomagját teljes egészében, amelyet az Ilie Bolojan vezette kabinet hétfőn este felelősségvállalással készül elfogadtatni a parlamentben.
Cseke Attila fejlesztési, közmunkákért és közigazgatásért felelős miniszter a hét elején bejelentette, hogy 20–25 százalékos létszámcsökkentést alkalmaznak a helyi közigazgatásban, ami mintegy 40 fős elbocsátást jelentene. Nem sokkal később a tárca olyan törvényjavaslattal állt elő, amely 25 százalékkal faragná le a polgármesteri hivatalok alkalmazottainak számát.
A fejlesztési miniszter szerint drasztikus lépésre van szükség a helyi és központi közigazgatás átszervezésében, így a kabinetekben és önkormányzatokban dolgozó tanácsadók és alkalmazottak száma radikálisan csökken.
Bukaresti sajtóértesülések szerint a koalícióban az váltotta ki a konfliktust, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök rátromfolt a fejlesztési minisztérium előterjesztésére, és 45 százalékos elbocsátást sürgetett. Több román portál és hírtelevízió úgy tudja, hogy ezzel a PSD és az RMDSZ nem értett egyet, így a vasárnapi maratoni ülésen a koalíció vezetői úgy döntöttek, hogy a közigazgatási átszervezés kérdését egyelőre jegelik, és csak szeptember második felében tűzik ismét napirendre.
Dominic Fritz, az USR elnöke a Digi24 csatornának vasárnap este elismerte, valóban eltérnek az álláspontok a koalíciós pártok között annak kapcsán, hogy milyen mértékű legyen a létszámleépítés a közigazgatásban, mivel az ágazatban is eltérő helyzetek vannak a polgármesteri hivatalok között. Fritz közölte, pártja teljes mellszélességgel támogatja a miniszterelnököt abbéli törekvésében, hogy „fogyókúrára” fogja a helyi és központi államapparátust. Hozzátette, Bolojannal ellentétben ő „megelégszik” azzal is, ha a kilátásba helyezett elbocsátás 40 százalékos lesz a közigazgatásban, viszont szerinte is meg kell vizsgálni azoknak az önkormányzatoknak a helyzetét, amelyeket drasztikusabb mértékben érintene az intézkedés.
A koalíciós perpatvar miatt a képviselőház és a szenátus hétfő esti együttes ülésén a kormány úgy vállal felelősséget a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjáért, hogy az csak öt törvénytervezetet foglal majd magába, a hatodikat, a helyi közigazgatást érintő intézkedésekről szólót nem. A román kormány pénteki rendkívüli ülésén fogadta el a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések második csomagját, abból is öt törvénytervezetet. Ezek
Az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban és a tanügyben egyaránt hatalmas tiltakozást kiváltó csomag 65 évre emelné a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, egyúttal megszabná, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg az utolsó fizetés 70 százalékát. Az érintettek tiltakozását és részleges munkabeszüntetését kiváltó eredeti tervezethez képest annyi engedményt tett a kabinet, hogy egy tízéves átmeneti időszakot szabott meg a – jelenleg 48 éves nyugdíjkorhatár – fokozatos emelésére.
Egy másik jogszabály előírja, hogy 30 százalékkal csökkentik a pénzügyi felügyelet (ASF), az energiaszabályozó hatóság (ANRE) és a távközlési hatóság (ANCOM) vezetőinek juttatásait, ugyanakkor a szakértői állasok 10, illetve az adminisztrációs állások 30 százalékát felszámolják. Az adóügyi intézkedések sorában megadóztatják a Romániában tevékenykedő multinacionális cégek vállalatcsoporton belüli mesterséges kifizetéseit, amelyeket adóalapjuk csökkentésére használtak, valamint növelik a tőzsdei hozamokra kivetett adót. Nyugták kiállítására és – az adóhatósághoz bekötött – pénztárgép használatára kötelezik azokat az ingatlantulajdonosokat, akik egy hónapnál rövidebb időre adnak bérbe szálláshelyeket, és emelik a lakbérekből származó bevételek adóterheit.
Ilie Bolojan szerint a kormány azért bontotta a második deficitcsökkentő csomagot hat különálló kisebb csomagra, hogy amennyiben valamelyik intézkedését alaptörvénybe ütközőnek minősítené az alkotmánybíróság, legalább részlegesen be lehessen vezetni a takarékossági, illetve adóügyi intézkedéseket. A kormányzati felelősségvállalásról szóló eljárás azt jelenti, hogy az érintett tervezetről a parlementi nem rendez érdemi vitát, életbe léptetését pedig csak a kormány megbuktatásával lehet megakadályozni. A szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közölte, hogy az ellenzék hat külön bizalmatlansági indítványt terjeszt a törvényhozás elé.
Hétfőn 19 órától tartják a képviselőház és a szenátus együttes ülését, amelyen az Ilie Bolojan vezette kormány felelősséget vállal a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjába foglalt öt törvénytervezetért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Interaktív térképeket tett közzé a négytagú kormánykoalícióban részt vevő USR, amelyekkel arra akarja ösztönözni az önkormányzatokat, hogy tiltsák ki a játéktermeket településeikről vagy legalább az iskolák közeléből.
Az üzemanyag literenkénti ára akár a 10 lejt is elérheti Romániában, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 120-130 dollárra emelkedik, és tovább nő a gázolaj tonnánkénti ára – jelentette ki kedden Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Az oltásokkal kapcsolatos kampányt indít az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Újabb szociáldemokrata párti (PSD) politikus figyelmeztette Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnököt, hogy pártja csak a szociális csomagja elfogadása esetén hajlandó megszavazni az idei költségvetést.
Románia nem áll közvetlen veszélyben a közel-keleti konfliktus kapcsán – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!