
Fotó: Haáz Vince
Nem hatotta meg a tanügyi szakszervezeteket a kormány által a héten elfogadott sürgősségi rendelet, amely a pedagógusok és a kisegítő személyzet béreinek emelését irányozza elő: vasárnap bejelentették, hogy nagyobb béremelést akarnak, így folytatják a közel két hete kirobbantott sztrájkot.
2023. június 04., 12:162023. június 04., 12:16
2023. június 04., 12:172023. június 04., 12:17
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség által közösen kiadott nyilatkozat értelmében az érdekképviseletek az általuk képviselt oktatási dolgozók nevében azt követelik, hogy a kormány jogszabályban fogadja el a közoktatási törvényből kiiktatott, és a mostani, 53/2023-as sürgősségi rendeletben sem rögzített, csupán az indoklásban megemlített kitételt, miszerint

Az elmúlt hetek ébresztőnek bizonyultak, megértettük, az iskolai személyzet munkája alapvető fontosságú – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
A szakszervezetek szerint az, hogy a kormány ezt nem vállalta egyértelműen a jogszabályban, azt jelenti, hogy nem akarja megvalósítani az említett gyakorlatot.
Arra is emlékeztetnek, hogy a sürgősségi rendeletben rögzített, a pedagógusok számára bruttó 1000, a kisegítő személyzet számára pedig bruttó 400 lejes béremelést elutasították.
A szakszervezetek megjegyzik: a sztrájk nem csupán a bérekről szól, hanem az oktatás jövőjéről is, a kormány pedig nem győzte meg őket arról, hogy a sztrájk befejezése után valóban be akar fektetni az oktatásba.
Ezért azt követelik, hogy a kormány ültesse gyakorlatba a jogszabályt, amely értelmében a konszolidált költségvetési kiadások legalább 15 százalékát az oktatásra kell költeni.

A kormány és az oktatási szakszervezetek közötti tárgyalásokon született megegyezés értelmében a tanügyi dolgozók június 1-jétől érvényes béremelése a jövő évtől hatályba lépő új bértábla szerinti fizetésemelés megelőlegezése – vallja a kormányszóvivő.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!