
Fotó: Haáz Vince
Nem hatotta meg a tanügyi szakszervezeteket a kormány által a héten elfogadott sürgősségi rendelet, amely a pedagógusok és a kisegítő személyzet béreinek emelését irányozza elő: vasárnap bejelentették, hogy nagyobb béremelést akarnak, így folytatják a közel két hete kirobbantott sztrájkot.
2023. június 04., 12:162023. június 04., 12:16
2023. június 04., 12:172023. június 04., 12:17
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség által közösen kiadott nyilatkozat értelmében az érdekképviseletek az általuk képviselt oktatási dolgozók nevében azt követelik, hogy a kormány jogszabályban fogadja el a közoktatási törvényből kiiktatott, és a mostani, 53/2023-as sürgősségi rendeletben sem rögzített, csupán az indoklásban megemlített kitételt, miszerint

Az elmúlt hetek ébresztőnek bizonyultak, megértettük, az iskolai személyzet munkája alapvető fontosságú – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
A szakszervezetek szerint az, hogy a kormány ezt nem vállalta egyértelműen a jogszabályban, azt jelenti, hogy nem akarja megvalósítani az említett gyakorlatot.
Arra is emlékeztetnek, hogy a sürgősségi rendeletben rögzített, a pedagógusok számára bruttó 1000, a kisegítő személyzet számára pedig bruttó 400 lejes béremelést elutasították.
A szakszervezetek megjegyzik: a sztrájk nem csupán a bérekről szól, hanem az oktatás jövőjéről is, a kormány pedig nem győzte meg őket arról, hogy a sztrájk befejezése után valóban be akar fektetni az oktatásba.
Ezért azt követelik, hogy a kormány ültesse gyakorlatba a jogszabályt, amely értelmében a konszolidált költségvetési kiadások legalább 15 százalékát az oktatásra kell költeni.

A kormány és az oktatási szakszervezetek közötti tárgyalásokon született megegyezés értelmében a tanügyi dolgozók június 1-jétől érvényes béremelése a jövő évtől hatályba lépő új bértábla szerinti fizetésemelés megelőlegezése – vallja a kormányszóvivő.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
szóljon hozzá!