
Fotó: Haáz Vince
Nem hatotta meg a tanügyi szakszervezeteket a kormány által a héten elfogadott sürgősségi rendelet, amely a pedagógusok és a kisegítő személyzet béreinek emelését irányozza elő: vasárnap bejelentették, hogy nagyobb béremelést akarnak, így folytatják a közel két hete kirobbantott sztrájkot.
2023. június 04., 12:162023. június 04., 12:16
2023. június 04., 12:172023. június 04., 12:17
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség által közösen kiadott nyilatkozat értelmében az érdekképviseletek az általuk képviselt oktatási dolgozók nevében azt követelik, hogy a kormány jogszabályban fogadja el a közoktatási törvényből kiiktatott, és a mostani, 53/2023-as sürgősségi rendeletben sem rögzített, csupán az indoklásban megemlített kitételt, miszerint

Az elmúlt hetek ébresztőnek bizonyultak, megértettük, az iskolai személyzet munkája alapvető fontosságú – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
A szakszervezetek szerint az, hogy a kormány ezt nem vállalta egyértelműen a jogszabályban, azt jelenti, hogy nem akarja megvalósítani az említett gyakorlatot.
Arra is emlékeztetnek, hogy a sürgősségi rendeletben rögzített, a pedagógusok számára bruttó 1000, a kisegítő személyzet számára pedig bruttó 400 lejes béremelést elutasították.
A szakszervezetek megjegyzik: a sztrájk nem csupán a bérekről szól, hanem az oktatás jövőjéről is, a kormány pedig nem győzte meg őket arról, hogy a sztrájk befejezése után valóban be akar fektetni az oktatásba.
Ezért azt követelik, hogy a kormány ültesse gyakorlatba a jogszabályt, amely értelmében a konszolidált költségvetési kiadások legalább 15 százalékát az oktatásra kell költeni.

A kormány és az oktatási szakszervezetek közötti tárgyalásokon született megegyezés értelmében a tanügyi dolgozók június 1-jétől érvényes béremelése a jövő évtől hatályba lépő új bértábla szerinti fizetésemelés megelőlegezése – vallja a kormányszóvivő.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége keddi tanácskozásán kiállt Ilie Bolojan pártelnök-miniszterelnök mellett, és eldöntötte: többé nem akar koalíciós együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (PSD), miután utóbbi hétfőn megvonta a politikai támogatást Bolojantól.
Egyeztetésre hívta Nicușor Dan államfő a kormánykoalíció pártjait azt követően, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a gazdasági problémák nem megfelelő kezelésére hivatkozva megvonta a támogatást Ilie Bolojan nemzeti liberális párti miniszterelnöktől.
Az oktatási minisztérium jóváhagyta kedden a bölcsődei és óvodai beiratkozások ütemtervét a 2026-2027-es tanévre.
Kihallgatják kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) katonai részlegének ügyészei Raed Arafatot, a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó katasztrófavédelmi főosztály vezetőjét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak bizonyos feltételek mellett tud továbbra is egy Európa-párti parlamenti többség része maradni, azt viszont kizárja, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök maradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnök.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz hétfő este azt nyilatkozta, pártjának miniszterei folytatják a munkát.
Az RMDSZ nem lép ki a kormányból és nem avatkozik be a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális párt (PNL) közötti konfliktusba” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy a PSD döntése, amellyel megvonja tőle a politikai támogatást, „teljesen hibás és felelőtlen”, hozzátéve: továbbra is ellátja kormányfői feladatait és biztosítja a kormányzás folytonosságát.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond hétfőn kijelentette, hogy ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) visszahívja minisztereit a kormányból, a tárgyalásokat az alapoktól kell újrakezdeni, és a megoldás többé nem köthető „egyetlen személyhez”.
Elsöprő többséggel döntött a PSD Ilie Bolojan miniszterelnök politikai támogatásának megvonásáról: az 5000 küldött 97,7%-a voksolt a radikális lépés mellett. A döntés hivatalosan is kormányválságot indíthat el.
szóljon hozzá!