Hirdetés

Kulturális szakadék Romániában: a családok kétharmada soha nem vett részt művelődési eseményen

A kulturális miniszter szerint sok család számára ma is a városnapok és a templomi rendezvények jelentik az egyetlen „kulturális” érintkezést

A kulturális miniszter szerint sok család számára ma is a városnapok és a templomi rendezvények jelentik az egyetlen „kulturális” érintkezést

Fotó: Pál Árpád

A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés szerint Romániában a családok kétharmada soha nem vett részt kulturális eseményen, főként a nehéz hozzáférés és a magas költségek miatt. A kutatás arra figyelmeztet, hogy a kulturális szakadék egyre mélyül, miközben a részvétel hiánya hosszú távon generációs kapcsolatok és kreatív készségek elvesztéséhez vezethet.

Krónika

2025. november 29., 11:222025. november 29., 11:22

A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés szerint a romániai lakosság kulturális eseményeken való részvételét főként a nehéz hozzáférés, a kevés információ és a magas költségek korlátozzák. A Bukaresti Nemzeti Színházban bemutatott kutatási eredmények arra is rávilágítottak, hogy

sokan a kultúrát elsősorban szórakozásként értelmezik, és a részvételt inkább a kikapcsolódás motiválja, nem pedig a tudás bővítése.

Hirdetés

Emellett a kulturális aktivitást szubjektív tényezők is fékezik: az időhiány, a gyenge motiváció és a kultúra értékének alulértékelése. Ezek a gátak különböző módon érintik a társadalmi csoportokat, a vidéki lakosságot és az alacsony jövedelműeket különösen erősen.

Cătălin Stoica professzor, a felmérés egyik koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy

a gyermekes családok 67 százaléka soha nem vett részt semmilyen kulturális oktatási tevékenységben – sem a szülők, sem a gyerekeik.

Úgy látja, Romániában hatalmas, kihasználatlan kulturális potenciál rejlik, és a fő probléma nem az érdeklődés hiánya, hanem a hozzáférés nehézsége. Mivel a lakosság 44 százaléka vidéken él, sok helyen fizikailag sincs lehetőség kulturális programok látogatására.

Amikor azonban valaki mégis eljut egy eseményre, a megelégedettség szinte teljes: a résztvevők 97 százaléka pozitívan értékelte élményét.

A professzor szerint a fiatal felnőttek közelednek a kultúrához, ám a 36–50 éves középgeneráció eltávolodik tőle, leginkább a túlzott munkaterhelés miatt. Egy társadalom számára ez különösen veszélyes, mert megtöri a generációk közötti kapcsolódást.

A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés kitér arra is, hogy

az internet vált a kulturális fogyasztás legfontosabb terévé, ám ez a tér két részre szakadt.

Az egyik oldalon az elitkultúrára nyitott, művészeti és ismeretterjesztő tartalmakat kereső közönség áll, míg a másikon a tömegkultúrát fogyasztók tömege. Bár ugyanazokat a platformokat használják, kulturális viselkedésük teljesen eltérő, és a két világ gyakorlatilag nem találkozik.

Stoica hangsúlyozta: a kultúra ellenállás az ideológiával szemben. Arra is rámutatott, hogy

Románia leggyakoribb, kulturálisnak is felfogható tevékenysége a templomba járás
.

A vallásosság mind deklarált, mind viselkedéses szinten nagyon magas, és a templom sokaknak közösségi térként is működik. Szerinte érdemes lenne erre a közegre kulturális intézményi szempontból potenciális közönségként tekinteni.

A kulturális részvétel előnyei a felmérés adatai szerint egyértelműek: a legtöbb résztvevő számára a közvetlen tanulás, az új ismeretek megszerzése jelenti a legfontosabb hozadékot, sokaknál nő az érdeklődés és az aktív részvétel, sőt sok szülő arról számolt be, hogy a kulturális élmények javították gyermekeik iskolai teljesítményét.

A kulturális örökség iránti érdeklődés továbbra is erős: sokan évente legalább egyszer felkeresnek műemlékeket, múzeumokat vagy kiállításokat, a moziba és színházba járás pedig nagyjából a 2023-as szinten maradt.

Ugyanakkor jelentősen átalakult a kulturális fogyasztás szerkezete:

  • a zenehallgatás és az online médiatartalmak fogyasztása erősen növekedett,
  • miközben a könyvolvasás – még az audiokönyveké is – tovább csökkent;
  • a kábeltelevíziós film- és szórakoztató műsorok követése is visszaesett, és a televízió általános fogyasztása is enyhén csökkent.

Carmen Croitoru, az INCFC igazgatója szerint Romániában hiányzik a folyamatos kulturális fogyasztás, és

sokan nem értik a metaforákat, szimbólumokat, kulturális jelentéseket, mert gyermek- és kamaszkorukban nem kaptak ehhez megfelelő élményeket.

Úgy véli, a képzelőerő és a kreativitás hiánya komoly veszélyt jelent, és szerinte Romániában elterjedt a szabadon gondolkodó és olvasó ember iránti lenézés is, ami tovább rontja a helyzetet.

A kulturális miniszter véleménye

Demeter András István kulturális miniszter szerint sok család számára ma is a városnapok és a templomi rendezvények jelentik az egyetlen „kulturális” érintkezést, ám ezek nem kulturális, hanem politikai célokat szolgáló események. Úgy véli, nem törvényi szabályozásra, hanem helyes intézményi hozzáállásra lenne szükség ahhoz, hogy

a valódi kulturális tartalmak ne keveredjenek a tömegfesztiválokkal.

A miniszter szerint az alacsony könyvolvasási arány mögött nem az árak, hanem a rendszerváltás utáni, elmaradt oktatási reformok állnak. A ’90-es évek elején nem érkezett meg időben a kulturális nevelést támogató, világos oktatáspolitika, és az azóta felnőtt generációk ezt a hiányt viszik tovább.

Amikor arról kérdezték, mi kellene ahhoz, hogy a következő felmérésben ne szerepeljen az, hogy a családok 67 százaléka soha nem vett részt kulturális eseményen, azt válaszolta: „Egy csoda.”

Szerinte a vidéki, kisvárosi és nagyvárosi Románia között ma már nem törésvonal, hanem szakadék húzódik.

A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés arra is rámutat, hogy Romániában hiányoznak a koherens kulturális közpolitikák és a megfelelő finanszírozás, amelyek elengedhetetlenek lennének a kultúra társadalmi hatásának megerősítéséhez. A kutatók integrált, a kultúrát, az oktatást és a helyi közösségeket összekapcsoló intézkedések bevezetését javasolják. A felmérés országos reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült, több mint ezer válaszadó részvételével.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

„Visszavennék államukat” a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvény ellen tüntető románok

A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.

„Visszavennék államukat” a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvény ellen tüntető románok
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Mikroműanyag kerülhet a Fekete-tengerből a fogyasztók tányérjára

A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.

Mikroműanyag kerülhet a Fekete-tengerből a fogyasztók tányérjára
2026. január 15., csütörtök

Enyhülés után újabb lehűlés: visszatér a szokatlanul hideg időjárás

Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.

Enyhülés után újabb lehűlés: visszatér a szokatlanul hideg időjárás
2026. január 15., csütörtök

Áldozatokat követel az influenza

Újabb kilenc elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában a múlt héten; ezzel húszra nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Áldozatokat követel az influenza
Áldozatokat követel az influenza
2026. január 15., csütörtök

Áldozatokat követel az influenza

Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Nicușor Dan: Románia egy nemzeti megbékélési folyamat kezdetén áll

Románia egy mélyreható nemzeti megbékélési folyamat és az államhatalmi ágak közötti egyensúly újjáépítésének kezdetén áll – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan a Bukarestbe akkreditált nagykövetekkel tartott éves találkozóján.

Nicușor Dan: Románia egy nemzeti megbékélési folyamat kezdetén áll
2026. január 15., csütörtök

Igazságügyi botrány: jogszerűen működik a jogszabályokat felülvizsgáló munkacsoport

A bukaresti ítélőtábla csütörtökön elutasította a keresetet, amelyben egy civil szervezet az igazságügyi törvényeket felülvizsgáló munkacsoport létrehozásáról szóló miniszterelnöki döntés végrehajtásának felfüggesztését kérte.

Igazságügyi botrány: jogszerűen működik a jogszabályokat felülvizsgáló munkacsoport
2026. január 15., csütörtök

Újra török vadászgépek fognak légtérvédelmi járőrszolgálatot teljesíteni Romániában

Törökország idén vadászgépeket küld Észtországba és Romániába a NATO légtérrendészeti misszióinak keretében – jelentette be csütörtökön a török védelmi minisztérium.

Újra török vadászgépek fognak légtérvédelmi járőrszolgálatot teljesíteni Romániában
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

„Túl sokáig túl kevés volt”: megemelte a kormány a szociális ellátórendszerben gondozottak élelmezési keretét

A román kormány szerdán elfogadott határozata szerint napi 22 lejről napi 32 lejre emelkedik a gyermekeket, fogyatékkal élőket és más sérülékeny csoportokat ellátó bentlakásos intézményekben az egy főre jutó élelmezési keret összege.

„Túl sokáig túl kevés volt”: megemelte a kormány a szociális ellátórendszerben gondozottak élelmezési keretét
2026. január 15., csütörtök

Határozottan kiállnak a prostitúció legalizálása ellen a katolikus püspökök is

Határozottan és egyértelműen ellenzi a prostitúció legalizálását célzó törvénytervezetet a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia – szögezte le csütörtöki állásfoglalásában a Böcskei László nagyváradi megyés püspök által elnökölt testület.

Határozottan kiállnak a prostitúció legalizálása ellen a katolikus püspökök is
2026. január 15., csütörtök

Igazságügyi botrány: a rendszer reformját célzó intézkedésekről döntött a kormányzati bizottság

Független vizsgálatot rendelnek el az igazságszolgáltatási rendszer véletlenszerű ügyelosztási rendszeréről, valamint kidolgozzák az öt évre szóló többéves tervet a román bíróságok és ügyészségek humánerőforrás-hiányának kezelésére.

Igazságügyi botrány: a rendszer reformját célzó intézkedésekről döntött a kormányzati bizottság
Hirdetés
Hirdetés