Kulturális szakadék Romániában: a családok kétharmada soha nem vett részt művelődési eseményen

Emellett a kulturális aktivitást szubjektív tényezők is fékezik: az időhiány, a gyenge motiváció és a kultúra értékének alulértékelése. Ezek a gátak különböző módon érintik a társadalmi csoportokat, a vidéki lakosságot és az alacsony jövedelműeket különösen erősen.

Cătălin Stoica professzor, a felmérés egyik koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy

Úgy látja, Romániában hatalmas, kihasználatlan kulturális potenciál rejlik, és a fő probléma nem az érdeklődés hiánya, hanem a hozzáférés nehézsége. Mivel a lakosság 44 százaléka vidéken él, sok helyen fizikailag sincs lehetőség kulturális programok látogatására.

A professzor szerint a fiatal felnőttek közelednek a kultúrához, ám a 36–50 éves középgeneráció eltávolodik tőle, leginkább a túlzott munkaterhelés miatt. Egy társadalom számára ez különösen veszélyes, mert megtöri a generációk közötti kapcsolódást.

A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés kitér arra is, hogy

Az egyik oldalon az elitkultúrára nyitott, művészeti és ismeretterjesztő tartalmakat kereső közönség áll, míg a másikon a tömegkultúrát fogyasztók tömege. Bár ugyanazokat a platformokat használják, kulturális viselkedésük teljesen eltérő, és a két világ gyakorlatilag nem találkozik.

Stoica hangsúlyozta: a kultúra ellenállás az ideológiával szemben. Arra is rámutatott, hogy

A vallásosság mind deklarált, mind viselkedéses szinten nagyon magas, és a templom sokaknak közösségi térként is működik. Szerinte érdemes lenne erre a közegre kulturális intézményi szempontból potenciális közönségként tekinteni.

A kulturális részvétel előnyei a felmérés adatai szerint egyértelműek: a legtöbb résztvevő számára a közvetlen tanulás, az új ismeretek megszerzése jelenti a legfontosabb hozadékot, sokaknál nő az érdeklődés és az aktív részvétel, sőt sok szülő arról számolt be, hogy a kulturális élmények javították gyermekeik iskolai teljesítményét.

Ugyanakkor jelentősen átalakult a kulturális fogyasztás szerkezete:

• a zenehallgatás és az online médiatartalmak fogyasztása erősen növekedett,
• miközben a könyvolvasás – még az audiokönyveké is – tovább csökkent;
• a kábeltelevíziós film- és szórakoztató műsorok követése is visszaesett, és a televízió általános fogyasztása is enyhén csökkent.

Carmen Croitoru, az INCFC igazgatója szerint Romániában hiányzik a folyamatos kulturális fogyasztás, és

Úgy véli, a képzelőerő és a kreativitás hiánya komoly veszélyt jelent, és szerinte Romániában elterjedt a szabadon gondolkodó és olvasó ember iránti lenézés is, ami tovább rontja a helyzetet.

A kulturális miniszter véleménye

Demeter András István kulturális miniszter szerint sok család számára ma is a városnapok és a templomi rendezvények jelentik az egyetlen „kulturális” érintkezést, ám ezek nem kulturális, hanem politikai célokat szolgáló események. Úgy véli, nem törvényi szabályozásra, hanem helyes intézményi hozzáállásra lenne szükség ahhoz, hogy

A miniszter szerint az alacsony könyvolvasási arány mögött nem az árak, hanem a rendszerváltás utáni, elmaradt oktatási reformok állnak. A ’90-es évek elején nem érkezett meg időben a kulturális nevelést támogató, világos oktatáspolitika, és az azóta felnőtt generációk ezt a hiányt viszik tovább.

Amikor arról kérdezték, mi kellene ahhoz, hogy a következő felmérésben ne szerepeljen az, hogy a családok 67 százaléka soha nem vett részt kulturális eseményen, azt válaszolta: „Egy csoda.”

A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés arra is rámutat, hogy Romániában hiányoznak a koherens kulturális közpolitikák és a megfelelő finanszírozás, amelyek elengedhetetlenek lennének a kultúra társadalmi hatásának megerősítéséhez. A kutatók integrált, a kultúrát, az oktatást és a helyi közösségeket összekapcsoló intézkedések bevezetését javasolják. A felmérés országos reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült, több mint ezer válaszadó részvételével.