Tíz év alatt elszálltak a földárak – Mi lesz a kisgazdákkal Erdélyben?

Az elővásárlás sorrendje: társtulajdonosok, bérlők, szomszédok, majd az Állami Területek Ügynöksége (ADS). Csak akkor adható el a földterület más településről vagy külföldről érkező vevőnek, ha senki nem él elővásárlási jogával, vagy nem hajlandó kifizetni a tulajdonos által kért árat. A vevőnek írásban kell vállalnia, hogy a területet továbbra is mezőgazdasági célra használja. A tranzakciók bejegyzését az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) helyi, megyei irodái végzik, a föld csak a telekkönyvi bejegyzés után tekinthető hivatalosan eladottnak.

Földtulajdon: előnyben vannak a több ezer hektáros gazdák

A törvénymódosítások ellenére nem megnyugtató a helyzet: a romániai mezőgazdasági földterületek adásvételét szabályozó rendszer újragondolására van szükség – hangsúlyozta Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője a Krónika érdeklődésére. Mint mondta, a 2014-ben elfogadott törvény a földpiac liberalizációjával együtt „ellenőrizhetetlen folyamatokat” indított el, amelyek következtében néhány szereplő kezébe hatalmas területek kerültek.

A képviselő szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy Romániában mindmáig nem határozták meg, milyen méretű gazdaság tekinthető ideálisnak. „Nyugat-Európában – például Franciaországban – 20 hektár körül mozog egy átlagos birtokméret, ezzel szemben nálunk több ezer hektáros területeket birtokolnak néhányan” – mutatott rá az állatorvosi végzettségű szakpolitikus.

Magyar szerint az RMDSZ korábban több alkalommal is törvényjavaslatot nyújtott be a földtulajdon korlátozására. A tervezet szerint 200 hektár fölött magánszemély már nem vásárolhatna földet, a jogi személyek – tehát cégek – pedig egyáltalán nem juthatnának termőföldhöz.

– fogalmazott az RMDSZ-képviselő. Bár a kezdeményezést kezdetben több politikai erő is támogatta, a kormányzati változások után elhalt a politikai akarat. „Az RMDSZ-en kívül gyakorlatilag senki nem vállalta fel a témát – sem a nemzeti liberálisok, sem az USR, akik a teljes liberalizációban érdekeltek” – jegyezte meg a mezőgazdasági szakember.

Az elővásárlási jog nem elégséges védelem

Az elmúlt években a törvényt kétszer is módosították, többek között az elővásárlási jog megerősítésével, amely a szomszédokat, bérlőket, helyi gazdákat és az állami földalapot részesíti előnyben. Magyar Lóránd szerint azonban ezek az intézkedések „csupán papíron” működnek: „Hellyel-közzel érvényesülnek, de valójában azoknak kedveznek, akik már most is nagy területeket birtokolnak.”

„Nem új földeket kell vásárolnia az államnak, hanem a meglévő területeit kellene hatékonyan és tisztességesen kezelnie” – fogalmazott.

A képviselő szerint Erdélyben egyelőre nem alakultak ki a Dél-Romániában jellemző óriásbirtokok, és sok helyen még léteznek a 2–10 hektáros családi gazdaságok. Ugyanakkor figyelmeztetett: „Ha nem teszünk semmit, idő kérdése, hogy a nagyok mikor veszik át a teljes mezőgazdasági területet. Amikor a földet elveszítik, a falusi emberek városba költöznek, a vidéki közösségek pedig kiürülnek – ez már megtörtént Kelet-Magyarországon” – mutatott rá a szomszédos régióban kialakult helyzetre.

Magyar Lóránd szerint elkerülhetetlen, hogy Románia végre kimondja: mekkora birtokméret tekinthető fenntarthatónak.

– hívta fel a figyelmet a liberalizált földértékesítés veszélyeire az erdélyi magyar képviselő, aki kiemelte: az RMDSZ célja az, hogy a kérdés bekerüljön a közbeszédbe és politikai napirendre. „Tudom, hogy nehéz ügy – nagy gazdasági érdekek feszülnek egymásnak –, de ha most nem lépünk, a következő generáció már csak bérlője lesz annak, ami valaha a sajátja volt” – mutatott rá a reális veszélyre Magyar Lóránd parlamenti képviselő.

Ellentmondó adatok a külföldiek földtulajdonáról

Az utóbbi években egyre több szó esik a külföldiek földvásárlási aktivitásának növekedéséről, de a mezőgazdasági minisztérium nem tesz közzé éves bontású hivatalos adatokat. Egy 2019-es statisztika szerint a külföldi természetes és jogi személyek által használt mezőgazdasági terület 422 000 hektár volt. Ezzel szemben az Európai Bizottság megrendelésére készült, 2015-ös tanulmány – a brüsszeli székhelyű Transnational Institute elemzése – azt állította, hogy a romániai szántóföldek mintegy 40 százaléka, azaz 5,3 millió hektár külföldi kézben van. Ezt a mezőgazdasági minisztérium szakértői cáfolták.

– ez a romániai agrárterületek 8 százalékának felel meg. Mindez arra utal, hogy a valós adatok nem ismertek: a minisztérium az ANCPI adatai ellenére sem közöl pontos kimutatást, ami sok találgatásra és összeesküvés-elméletre ad okot.

• A 2024-es jogszabálymódosítás értelmében a 25 hektárnál nagyobb területek adásvételéhez már külön minisztériumi engedély szükséges.

• A tárca adatai szerint 2024-ben mindössze 11 ilyen tranzakciót hagytak jóvá, de ezek összterületéről nem közöltek adatokat.

Régiónként eltérő földárak – Bukarest környéke a legdrágább

Szakértők szerint a földárak régiónként jelentősen különböznek. Az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján 2023–2024-ben a mezőgazdasági területek átlagára 39–42 ezer lej/hektár volt, ami körülbelül 8 400 eurónak felel meg.
A legdrágább földek Ilfov megyében, Bukarest környékén találhatók, ahol hektáronként 61 000 lejt (12 000 eurót) is fizetnek. A partiumi és bánsági megyék síkvidéki területein az átlagár 8 600 euró, míg Közép-Erdélyben 8 000, Moldvában pedig 7 000 euró körül alakul hektáronként.

Az elmúlt két évben a legtöbb földeladás Dél- és Kelet-Romániában történt. Erdélyben ezzel szemben visszafogottabb volt a piac – Arad és Temes megye számít kivételnek.
A román–magyar határhoz közeli, mintegy 50–70 km-es partiumi és bánsági földsáv a legkeresettebb térség, ahol egyes helyeken már 12 000 eurót is elkérnek hektáronként. Ennek ellenére itt is kevés a tranzakció, részben a telekkönyvezés hiányosságai, részben a tulajdonosok ragaszkodása miatt. Sok erdélyi gazda inkább bérbe adja a földjét, mert úgy véli: „a földben nő a pénz” – kár volna olcsón eladni.