Aki megdolgozza a földjeit, tovább szeretné bővíteni a birtokát
Fotó: Makkay József
Országos regisztert hoz létre a földeladások nyomon követésére a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. Az RMDSZ szakpolitikusa szerint az elővásárlási jogtól függő romániai földkereskedelmet ez nem változtatja meg, hanem átláthatóbbá teszi. Ezzel együtt megvannak a kiskapuk, hogy a helyi földterületek más vidékről vagy országból érkező vállalkozók kezébe kerüljenek.
2024. március 11., 19:122024. március 11., 19:12
A termőföldeladások nyomon követésére hozott létre egységes elektronikus regisztert a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. A 2014/17-es számú törvény arról rendelkezik, hogy milyen feltételek mellett lehet külterületi besorolásban levő mezőgazdasági földeket értékesíteni. Előírásai szerint a földtulajdonosnak elsőként a polgármesteri hivatalt kell értesítenie annak érdekében, hogy a helyben elővásárlási joggal rendelkező potenciális vásárlók értesülhessenek a földeladás szándékáról. Az új elektronikus regisztert létrehozó szakminisztériumi döntés szerint az eladási szándékot egy évig a polgármesteri hivatal és az országos nyilvántartó párhuzamosan hirdeti meg, 2025. március 1-től viszont a mezőgazdasági minisztérium adatbázisa lesz az egyetlen hely, ahol a minisztérium honlapján bárki nyomon követheti a tranzakciókat.
A változással kapcsolatban Könczei Csaba RMDSZ-es képviselő, a román parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja a Krónikának leszögezte, hogy az országos regiszter létrehozásával nem változnak meg a 2014-ben elfogadott 17-es számú törvény előírásai.
,,Eddig is az volt a gyakorlat, hogy a földeladás szándékát a polgármesteri hivataloknak 15 napon belül kellett jelezniük a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóságok felé, ahonnan a végleges tranzakciók felkerültek a szakminisztérium nyilvántartásába. Most annyi változik, hogy mindenki számára áttekinthetőbb lesz az az út, amíg egy földdarab gazdát cserél” – magyarázza a székelyföldi agrárszakember.
Ha az eladó által kért árat az elővásárlási joggal rendelkezők közül senki nem fizeti meg, akkor szabad a piac, és a más településen élők vagy külföldiek is meg tudják vásárolni. Amennyiben a felsorolt személyek közül valaki élni szeretne elővásárlási jogával, a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság igazolást bocsát ki a vásárló számára, aki közjegyzővel irathatja át és telekelheti a saját nevére.
Könczei Csaba szerint a törvény meglehetősen jó garanciákat nyújt arra, hogy a földterületek a településen élők tulajdonában maradhassanak. Háromszéki tapasztalatai alapján a jogszabály életbe lépése óta kevés olyan esetet ismer, amikor más településről, más megyéből vagy külföldről érkező vásárló jutott volna mezőgazdasági területekhez. Ez 2014 előtt gyakoribb jelenség volt, habár a megye összterületéhez képest akkor is elhanyagolható aránynak számított a nem helybéliek által megvásárolt földterületek nagysága.
Földmérés. Telekkönyvezés nélkül nem lehet földet eladni
Az országban nem mindenhol ennyire megnyugtató a helyzet, a törvénynek ugyanis léteznek kiskapui. Az egyik ilyen a földadományozás: aki ezt a tranzakciót választja, és hivatalosan átadja valakinek ,,ingyen” a földterületét, az megkerülheti az elővásárlási joggal rendelkezőket. Ez viszont nem gyakori jelenség.
Néhány uniós országban legalább tíz évet kell helyben gazdálkodnia a külföldinek életvitelszerűen, hogy termőföldet vásárolhasson, Romániában viszont ehhez elegendő egy esztendő.
Az ország legjobb minőségű bánsági mezőgazdasági területeiből így került külföldi tulajdonba több falu szántóterülete, de ugyanez a jelenség a Kárpátokon túli, déli megyékben is elterjedt. Székelyföldön és Erdély más részein az emberek jobban ragaszkodnak saját földjeikhez, itt a birtokok jórészt helyi vásárlók között cserélnek gazdát.
„A földkoncentráció, a tagosítás irányába létezik egy hangsúlyos »földmozgás«.
Aki a földjét megdolgozza, az nem adja el, hanem arra törekszik, hogy még vásároljon hozzá” – fogalmaz az RMDSZ-es képviselő.
A jó minőségű erdélyi termőföldekért hektáronként több mint tízezer eurót kérnek
Fotó: Makkay József
Kiss Júlia földügyekben jártas kolozsvári jogász szerint az elmúlt években kialakult a törvény szerinti hatékony adás-vétel. Inkább az okoz nagyobb gondot, hogy sok termőföld tulajdonjoga nincs tisztázva, így az örökösök nem tudják értékesíteni, amíg nem oldják meg a telekkönyvezésé. Ennek ellenére többen ma is zsebszerződéssel próbálkoznak, hogy elkerüljék az örökösödési eljárás és a telekkönyvezés költségeit. A szakember szerint ez viszont igen kockázatos vállalkozás.
„A zsebszerződést elvileg kétféle bírósági eljárással lehet érvényesíteni, de hosszú időbe telik, és nem mindig sikeres. Több példa van rá, amikor a vásárló a kárral maradt, mert nem sikerült átíratnia, telekelnie a korábban kifizetett mezőgazdasági területet” – nyomatékosítja az ügyvéd.
Ezen a téren azok a mezőgazdasági termelők és agrárvállalkozók vannak némileg helyzeti előnyben, akik tulajdonjogi szempontból rendezetlen földterületet használnak – megdolgozzák és fizetik az adóját –, így kérhetik, hogy a telekkönyvbe a nevük alatt vezessék be a föld használati jogát. Ha három esztendeig ezt a státust senki nem bolygatja, a birtokot saját nevükre telekelhetik. Ez a fajta ,,földszerzés” nem érvényes a bérleti szerződéssel rendelkező területekre, de olyan esetben sem, ha előkerül egy örökös, akinek jogos követelése van az újdonsült földtulajdonostól.
„Romániában a földtulajdonosok számára nem vonzó a földek éves bérleti díja. Ezeket a szerződéseket csak azok vállalják, akik ragaszkodnak földtulajdonukhoz, és el akarják kerülni, hogy gazban álljon, amiért bírságot is kaphatnak a polgármesteri hivataltól. Akinek pénzre van szüksége, az inkább eladja” – hívja fel a figyelmet a romániai tapasztalatokra Kiss Júlia kolozsvári ügyvédnő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!