Fotó: Mediafax
2008. december 17., 09:422008. december 17., 09:42
A tegnap nyilvánosságra hozott, 29 fejezetből álló dokumentum szerint a nagykoalíciós kormány többek között megtartja a leköszönő kabinet által bevezetett, 16 százalékos egységes adókulcsot, emellett az alacsony jövedelműek számára szociális védelmi intézkedéseket és adókedvezményeket, szociális nyugdíjat, kétszeres összegű gyermekpótlékot irányoz elő, amellett az adó- és illetéknemek számának csökkentését is kilátásba helyezi. A program elsődleges célja a stabil gazdasági környezet megteremtése, a munkahelyek védelme és új munkahelyek létrehozása, főleg a vidéki településeken.
A PDL és a PSD vezetői tegnap összeültek, hogy megvitassák a jövendő kormány összetételét. A tervek szerint egy kormányfő, egy kormányfőhelyettes, 18 miniszter és egy, a parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter alkotja majd az új kabinetet. Várhatóan a belügy és a közigazgatás továbbra is egy kézben marad, ám a gazdasági és pénzügyi tárcát kettéosztják, míg az igazságügyi tárca élére egy függetlent kívánnak kinevezni. A miniszterek kilétéről egyelőre nem esett szó, mivel egyelőre a két pártnak választania kell, mely tárcákra tart igényt. Egyes hírek szerint a PSD-nek a külügyi, a védelmi, a közlekedési, a mezőgazdasági, a munkaügyi, az oktatási és a belügyi tárca kellene, ám ez utóbbit sokak szerint a PDL-s Vasile Blagának szánják, aki korábban már betöltötte ezt a tisztséget. Emil Boc kijelölt miniszterelnök közölte, a miniszterjelölteket pénteken és szombaton hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok. A pártok közben felosztották egymás között a szenátus bizottsági tisztségeit, a PDL és a PSD 6-6 testületet irányíthat, a PNL hármat, míg az RMDSZ-nek egy, az emberjogi bizottság elnöki széke jutott, amelyet Frunda György tölt be. A szenátus elnöki tisztsége a PSD+PC szövetségé, az RMDSZ egy háznagyi tisztséget kapott. |
Egy másik jelentős gazdasági intézkedés azt irányozza elő, hogy a 2009-es költségvetésben élvezzenek prioritást az európai uniós projektek, hogy így biztosíthassák a társfinanszírozáshoz szükséges összegeket. A jövendő kormány célja, hogy a költségvetési deficitet jövőre a hazai össztermék 2,5 százalékára szorítsa le az idei 3,5 százalékkal szemben. Emellett 5 és 25 százalék közötti, progresszív áfát kíván bevezetni, és létrehozná az úgynevezett Robin Hood-adó intézményét, amely a cégek nagyarányú, külső konjunktúrák nyomán jegyzett nyereségét sújtaná.
A fejlesztés is szerepel a kabinet céljai között: ugyancsak az állami költségvetésből kívánják finanszírozni a magán- és középületek hőszigetelését, a vidéki infrastruktúra és a mellékutak fejlesztését, a szociális lakások építését, valamint a mezőgazdasági támogatásokat. A szociális intézkedések között szerepel a villamos áram és a földgáz árának módosítása, hogy csökkentsék a lakossági terheket.
A gazdaság élénkítését célozza az a kitétel is, amelynek értelmében feltőkésítenék az Eximbankot, hogy hatékonyan működő exporttámogatási rendszer jöjjön létre. Emellett a CEC Bank tőkéjét is megemelnék, ezen a pénzintézeten keresztül kívánják ugyanis megvalósítani a kis- és középvállalkozások támogatását. Könnyítenék a vállalkozások bejegyzését is. A szociális intézkedések közül az egyik legjelentősebb az, amely a minimálbér 600 lejre, a nyugdíjpont értékét pedig a bruttó minimálbér 45 százalékára való emelését irányozza elő január elsejétől. A távlati cél az, hogy a minimálbér összege az euró bevezetésének időpontjáig elérje az 500 eurót.
A kormányprogram folytatni kívánja az igazságügy reformját, garantálni akarják az ágazat politikummal szembeni függetlenségét. Emellett a közigazgatás és a pénzügyi források decentralizációját is célként tűzi ki.
Ugyancsak fejleszteni kívánja az oktatás színvonalát, és méltányos fizetéseket szeretne biztosítani az oktatóknak. Az egészségügy fejlesztése is a prioritások között szerepel. A programot pénteken terjesztik be a törvényhozás elé.
Egyperces néma csenddel emlékeztek a múlt héten meggyilkolt Charlie Kirkre hétfői ülésük előtt a képviselők és a szenátorok a román parlamentben. Az Európai Parlament elnöke a múlt héten megtiltotta az amerikai konzervatív aktivistára való megemlékezést.
A romániai polgárok 61,3 százaléka szerint az államnak nagyobb mértékben be kellene atkoznia a gazdaság működésébe – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A rendes tanári állások száma nem csökkent, a képzett helyettesítő tanároké sem nagy mértékben, és a megnövelt kötelező heti óraszámokhoz sikerült tanerőt találni az új tanévben – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
Több ezer közigazgatási szakszervezeti tag gyűlt össze hétfő reggel Bukarestben a kormánypalota előtti Győzelem téren, mivel azt állítják: a kormány által bejelentett intézkedések, a leépítések általános blokádhoz vezetnek az ágazatban.
Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.
Egyre több olyan incidensre számíthatunk, amelyek során orosz drónok sértik meg Románia légterét – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.