
Fotó: Mediafax
2008. december 17., 09:422008. december 17., 09:42
A tegnap nyilvánosságra hozott, 29 fejezetből álló dokumentum szerint a nagykoalíciós kormány többek között megtartja a leköszönő kabinet által bevezetett, 16 százalékos egységes adókulcsot, emellett az alacsony jövedelműek számára szociális védelmi intézkedéseket és adókedvezményeket, szociális nyugdíjat, kétszeres összegű gyermekpótlékot irányoz elő, amellett az adó- és illetéknemek számának csökkentését is kilátásba helyezi. A program elsődleges célja a stabil gazdasági környezet megteremtése, a munkahelyek védelme és új munkahelyek létrehozása, főleg a vidéki településeken.
| A PDL és a PSD vezetői tegnap összeültek, hogy megvitassák a jövendő kormány összetételét. A tervek szerint egy kormányfő, egy kormányfőhelyettes, 18 miniszter és egy, a parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter alkotja majd az új kabinetet. Várhatóan a belügy és a közigazgatás továbbra is egy kézben marad, ám a gazdasági és pénzügyi tárcát kettéosztják, míg az igazságügyi tárca élére egy függetlent kívánnak kinevezni. A miniszterek kilétéről egyelőre nem esett szó, mivel egyelőre a két pártnak választania kell, mely tárcákra tart igényt. Egyes hírek szerint a PSD-nek a külügyi, a védelmi, a közlekedési, a mezőgazdasági, a munkaügyi, az oktatási és a belügyi tárca kellene, ám ez utóbbit sokak szerint a PDL-s Vasile Blagának szánják, aki korábban már betöltötte ezt a tisztséget. Emil Boc kijelölt miniszterelnök közölte, a miniszterjelölteket pénteken és szombaton hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok. A pártok közben felosztották egymás között a szenátus bizottsági tisztségeit, a PDL és a PSD 6-6 testületet irányíthat, a PNL hármat, míg az RMDSZ-nek egy, az emberjogi bizottság elnöki széke jutott, amelyet Frunda György tölt be. A szenátus elnöki tisztsége a PSD+PC szövetségé, az RMDSZ egy háznagyi tisztséget kapott. |
Egy másik jelentős gazdasági intézkedés azt irányozza elő, hogy a 2009-es költségvetésben élvezzenek prioritást az európai uniós projektek, hogy így biztosíthassák a társfinanszírozáshoz szükséges összegeket. A jövendő kormány célja, hogy a költségvetési deficitet jövőre a hazai össztermék 2,5 százalékára szorítsa le az idei 3,5 százalékkal szemben. Emellett 5 és 25 százalék közötti, progresszív áfát kíván bevezetni, és létrehozná az úgynevezett Robin Hood-adó intézményét, amely a cégek nagyarányú, külső konjunktúrák nyomán jegyzett nyereségét sújtaná.
A fejlesztés is szerepel a kabinet céljai között: ugyancsak az állami költségvetésből kívánják finanszírozni a magán- és középületek hőszigetelését, a vidéki infrastruktúra és a mellékutak fejlesztését, a szociális lakások építését, valamint a mezőgazdasági támogatásokat. A szociális intézkedések között szerepel a villamos áram és a földgáz árának módosítása, hogy csökkentsék a lakossági terheket.
A gazdaság élénkítését célozza az a kitétel is, amelynek értelmében feltőkésítenék az Eximbankot, hogy hatékonyan működő exporttámogatási rendszer jöjjön létre. Emellett a CEC Bank tőkéjét is megemelnék, ezen a pénzintézeten keresztül kívánják ugyanis megvalósítani a kis- és középvállalkozások támogatását. Könnyítenék a vállalkozások bejegyzését is. A szociális intézkedések közül az egyik legjelentősebb az, amely a minimálbér 600 lejre, a nyugdíjpont értékét pedig a bruttó minimálbér 45 százalékára való emelését irányozza elő január elsejétől. A távlati cél az, hogy a minimálbér összege az euró bevezetésének időpontjáig elérje az 500 eurót.
A kormányprogram folytatni kívánja az igazságügy reformját, garantálni akarják az ágazat politikummal szembeni függetlenségét. Emellett a közigazgatás és a pénzügyi források decentralizációját is célként tűzi ki.
Ugyancsak fejleszteni kívánja az oktatás színvonalát, és méltányos fizetéseket szeretne biztosítani az oktatóknak. Az egészségügy fejlesztése is a prioritások között szerepel. A programot pénteken terjesztik be a törvényhozás elé.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.