
Fotó: Mediafax
2008. december 17., 09:422008. december 17., 09:42
A tegnap nyilvánosságra hozott, 29 fejezetből álló dokumentum szerint a nagykoalíciós kormány többek között megtartja a leköszönő kabinet által bevezetett, 16 százalékos egységes adókulcsot, emellett az alacsony jövedelműek számára szociális védelmi intézkedéseket és adókedvezményeket, szociális nyugdíjat, kétszeres összegű gyermekpótlékot irányoz elő, amellett az adó- és illetéknemek számának csökkentését is kilátásba helyezi. A program elsődleges célja a stabil gazdasági környezet megteremtése, a munkahelyek védelme és új munkahelyek létrehozása, főleg a vidéki településeken.
| A PDL és a PSD vezetői tegnap összeültek, hogy megvitassák a jövendő kormány összetételét. A tervek szerint egy kormányfő, egy kormányfőhelyettes, 18 miniszter és egy, a parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter alkotja majd az új kabinetet. Várhatóan a belügy és a közigazgatás továbbra is egy kézben marad, ám a gazdasági és pénzügyi tárcát kettéosztják, míg az igazságügyi tárca élére egy függetlent kívánnak kinevezni. A miniszterek kilétéről egyelőre nem esett szó, mivel egyelőre a két pártnak választania kell, mely tárcákra tart igényt. Egyes hírek szerint a PSD-nek a külügyi, a védelmi, a közlekedési, a mezőgazdasági, a munkaügyi, az oktatási és a belügyi tárca kellene, ám ez utóbbit sokak szerint a PDL-s Vasile Blagának szánják, aki korábban már betöltötte ezt a tisztséget. Emil Boc kijelölt miniszterelnök közölte, a miniszterjelölteket pénteken és szombaton hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok. A pártok közben felosztották egymás között a szenátus bizottsági tisztségeit, a PDL és a PSD 6-6 testületet irányíthat, a PNL hármat, míg az RMDSZ-nek egy, az emberjogi bizottság elnöki széke jutott, amelyet Frunda György tölt be. A szenátus elnöki tisztsége a PSD+PC szövetségé, az RMDSZ egy háznagyi tisztséget kapott. |
Egy másik jelentős gazdasági intézkedés azt irányozza elő, hogy a 2009-es költségvetésben élvezzenek prioritást az európai uniós projektek, hogy így biztosíthassák a társfinanszírozáshoz szükséges összegeket. A jövendő kormány célja, hogy a költségvetési deficitet jövőre a hazai össztermék 2,5 százalékára szorítsa le az idei 3,5 százalékkal szemben. Emellett 5 és 25 százalék közötti, progresszív áfát kíván bevezetni, és létrehozná az úgynevezett Robin Hood-adó intézményét, amely a cégek nagyarányú, külső konjunktúrák nyomán jegyzett nyereségét sújtaná.
A fejlesztés is szerepel a kabinet céljai között: ugyancsak az állami költségvetésből kívánják finanszírozni a magán- és középületek hőszigetelését, a vidéki infrastruktúra és a mellékutak fejlesztését, a szociális lakások építését, valamint a mezőgazdasági támogatásokat. A szociális intézkedések között szerepel a villamos áram és a földgáz árának módosítása, hogy csökkentsék a lakossági terheket.
A gazdaság élénkítését célozza az a kitétel is, amelynek értelmében feltőkésítenék az Eximbankot, hogy hatékonyan működő exporttámogatási rendszer jöjjön létre. Emellett a CEC Bank tőkéjét is megemelnék, ezen a pénzintézeten keresztül kívánják ugyanis megvalósítani a kis- és középvállalkozások támogatását. Könnyítenék a vállalkozások bejegyzését is. A szociális intézkedések közül az egyik legjelentősebb az, amely a minimálbér 600 lejre, a nyugdíjpont értékét pedig a bruttó minimálbér 45 százalékára való emelését irányozza elő január elsejétől. A távlati cél az, hogy a minimálbér összege az euró bevezetésének időpontjáig elérje az 500 eurót.
A kormányprogram folytatni kívánja az igazságügy reformját, garantálni akarják az ágazat politikummal szembeni függetlenségét. Emellett a közigazgatás és a pénzügyi források decentralizációját is célként tűzi ki.
Ugyancsak fejleszteni kívánja az oktatás színvonalát, és méltányos fizetéseket szeretne biztosítani az oktatóknak. Az egészségügy fejlesztése is a prioritások között szerepel. A programot pénteken terjesztik be a törvényhozás elé.
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).