Fotó: Mediafax
2008. december 17., 09:422008. december 17., 09:42
A tegnap nyilvánosságra hozott, 29 fejezetből álló dokumentum szerint a nagykoalíciós kormány többek között megtartja a leköszönő kabinet által bevezetett, 16 százalékos egységes adókulcsot, emellett az alacsony jövedelműek számára szociális védelmi intézkedéseket és adókedvezményeket, szociális nyugdíjat, kétszeres összegű gyermekpótlékot irányoz elő, amellett az adó- és illetéknemek számának csökkentését is kilátásba helyezi. A program elsődleges célja a stabil gazdasági környezet megteremtése, a munkahelyek védelme és új munkahelyek létrehozása, főleg a vidéki településeken.
| A PDL és a PSD vezetői tegnap összeültek, hogy megvitassák a jövendő kormány összetételét. A tervek szerint egy kormányfő, egy kormányfőhelyettes, 18 miniszter és egy, a parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter alkotja majd az új kabinetet. Várhatóan a belügy és a közigazgatás továbbra is egy kézben marad, ám a gazdasági és pénzügyi tárcát kettéosztják, míg az igazságügyi tárca élére egy függetlent kívánnak kinevezni. A miniszterek kilétéről egyelőre nem esett szó, mivel egyelőre a két pártnak választania kell, mely tárcákra tart igényt. Egyes hírek szerint a PSD-nek a külügyi, a védelmi, a közlekedési, a mezőgazdasági, a munkaügyi, az oktatási és a belügyi tárca kellene, ám ez utóbbit sokak szerint a PDL-s Vasile Blagának szánják, aki korábban már betöltötte ezt a tisztséget. Emil Boc kijelölt miniszterelnök közölte, a miniszterjelölteket pénteken és szombaton hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok. A pártok közben felosztották egymás között a szenátus bizottsági tisztségeit, a PDL és a PSD 6-6 testületet irányíthat, a PNL hármat, míg az RMDSZ-nek egy, az emberjogi bizottság elnöki széke jutott, amelyet Frunda György tölt be. A szenátus elnöki tisztsége a PSD+PC szövetségé, az RMDSZ egy háznagyi tisztséget kapott. |
Egy másik jelentős gazdasági intézkedés azt irányozza elő, hogy a 2009-es költségvetésben élvezzenek prioritást az európai uniós projektek, hogy így biztosíthassák a társfinanszírozáshoz szükséges összegeket. A jövendő kormány célja, hogy a költségvetési deficitet jövőre a hazai össztermék 2,5 százalékára szorítsa le az idei 3,5 százalékkal szemben. Emellett 5 és 25 százalék közötti, progresszív áfát kíván bevezetni, és létrehozná az úgynevezett Robin Hood-adó intézményét, amely a cégek nagyarányú, külső konjunktúrák nyomán jegyzett nyereségét sújtaná.
A fejlesztés is szerepel a kabinet céljai között: ugyancsak az állami költségvetésből kívánják finanszírozni a magán- és középületek hőszigetelését, a vidéki infrastruktúra és a mellékutak fejlesztését, a szociális lakások építését, valamint a mezőgazdasági támogatásokat. A szociális intézkedések között szerepel a villamos áram és a földgáz árának módosítása, hogy csökkentsék a lakossági terheket.
A gazdaság élénkítését célozza az a kitétel is, amelynek értelmében feltőkésítenék az Eximbankot, hogy hatékonyan működő exporttámogatási rendszer jöjjön létre. Emellett a CEC Bank tőkéjét is megemelnék, ezen a pénzintézeten keresztül kívánják ugyanis megvalósítani a kis- és középvállalkozások támogatását. Könnyítenék a vállalkozások bejegyzését is. A szociális intézkedések közül az egyik legjelentősebb az, amely a minimálbér 600 lejre, a nyugdíjpont értékét pedig a bruttó minimálbér 45 százalékára való emelését irányozza elő január elsejétől. A távlati cél az, hogy a minimálbér összege az euró bevezetésének időpontjáig elérje az 500 eurót.
A kormányprogram folytatni kívánja az igazságügy reformját, garantálni akarják az ágazat politikummal szembeni függetlenségét. Emellett a közigazgatás és a pénzügyi források decentralizációját is célként tűzi ki.
Ugyancsak fejleszteni kívánja az oktatás színvonalát, és méltányos fizetéseket szeretne biztosítani az oktatóknak. Az egészségügy fejlesztése is a prioritások között szerepel. A programot pénteken terjesztik be a törvényhozás elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
Látogatottsági adatok