HIRDETÉS

Klaus Johannis nekiment a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó húszszázalékos küszöbnek

Rostás Szabolcs 2018. július 31., 16:04 utolsó módosítás: 2018. július 31., 17:06
HIRDETÉS

Többek között az anyanyelvhasználat bővítését előíró cikkelyek miatt támadta meg Klaus Johannis az alkotmánybíróságon a közigazgatási törvénykönyvet. Az államfő kifogásolja a húszszázalékos küszöböt.

Klaus Johannis újabb félreérthetetlen gesztust tett a magyar kisebbségnek Fotó: presidency.ro

A román ellenzéki pártok után Klaus Johannis államfő is előzetes normakontrollra az alkotmánybírósághoz küldte vizsgálatra a parlament által a hónap elején megszavazott közigazgatási törvénykönyvet. Az elnök kedden ismertetett indoklása szerint alkotmányellenes egyrészt az a mód, ahogyan a kódexet a törvényhozás elfogadta, másrészt szerinte a jogszabály tartalma is több helyen alaptörvénybe ütközik.

Johannis szerint minden olyan rendelkezés, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt, alkotmányellenes.

HIRDETÉS

Az államelnök egyebek mellett azt az előírást kifogásolja, amely kiterjesztené az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra azokon a településeken, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát. Az államelnöki hivatal szerint ez a passzus nem veszi figyelembe az alkotmány 13. és 120. cikkelyében foglaltakat, amelyek szerint azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol az egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya jelentős, biztosítják az illető nemzeti kisebbség anyanyelvének használatát, szóban és írásban, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolatokban, az organikus törvény feltételei között. Klaus Johannis ez esetben azt kifogásolja, hogy a közigazgatási törvénykönyv a húszszázalékos küszöböt veszi figyelembe, nem pedig az alkotmányban rögzített – viszont meglehetősen homályos – „jelentős arányt”.

Egyes értelmezések szerint amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a – 2001 óta hatályos közigazgatási törvényben rögzített – húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken.

Az MTI által ismertetett óvás szerint Johannis alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt. A nyelvhasználati jog megengedő értelmezését pontosító cikkely – amely szerint ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni – Johannis szerint azért alkotmányellenes, mert az alaptörvény a „jelentős kisebbségi számarány” esetén garantálja ezt a jogot, a kihirdetésre váró kódex viszont a – 20 százalékban megállapított – jelentős lakosságarány alatt is lehetővé tenné az anyanyelvhasználatot, ha arról önkormányzati határozat születik.

Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anyanyelvhasználat biztosításának „lehetőségéről” rendelkezik (a „jelentős” kisebbségi számarány alatt), hanem arról, hogy „kötelező” e jog biztosítása (a küszöbérték felett). Így nézete szerint a 20 százalékos küszöb alatti kisebbségi nyelvhasználat „kiváltságos” helyzetbe hozná az illető településen lakó kisebbségieket azon – szintén 20 százalék alatti lakosságarányt kitevő – nemzettársaikkal szemben, akikkel az önkormányzat nem hajlandó anyanyelvükön kommunikálni. Az államfő alkotmányellenesnek tartja továbbá azt a jelenleg is hatályos rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi képviselők anyanyelvükön szólaljanak fel az önkormányzati tanács ülésein, amennyiben a polgármester gondoskodik arról, hogy legyen román szinkrontolmácsolás.

Az elnök értelmezése szerint az alkotmány csak a polgárok és hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami (önkormányzati) hivatalokon belül, ahol szerinte kizárólag az állam hivatalos nyelvét, vagyis a románt kellene használni. Ha a taláros testület megalapozottnak minősíti az elnök ezen kifogását, a többségében magyarok lakta Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken.

Az ellen is óvást emelt az elnök, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalainak ügyfélszolgálatán az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét: szerinte ez hátrányos megkülönböztetés a többségi munkavállalókkal szemben, akiket gyakorlatilag kizárna az illető állásokból. Kifogásolja azt a kódexben szereplő pontosítást is, amely a közterek anyanyelvű feliratozását is előírja, mert szerinte az túllép az alkotmányos rendelkezésen. Azzal érvel: az utcák és terek anyanyelvű feliratozása nem része a hatóság és állampolgár közötti kommunikációnak, tehát nem vonatkozik rá az alkotmányos előírás.

Mint ismert, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival fogadta el a bukaresti parlament. A kerettörvény az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz.

 

A településnevek mellett a közterületek elnevezéseit is fel kell majd tüntetni a kisebbségi nyelveken azokon a településeken, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát. Az RMDSZ javaslatára az anyanyelvhasználati jogot kiterjesztik a prefektúrával folytatott kommunikációra, és egységes anyanyelvű formanyomtatványok fogják segíteni a helyi és megyei önkormányzatokban az anyanyelvű ügyintézést. A román jobbközép ellenzék ötven törvényhozója július közepén kért előzetes normakontrollt az alkotmánybíróságtól a törvénykönyv kapcsán.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
2 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS