
Cseke Attila szerint noha abban bíztak, hogy a kerettörvény kapcsán lefolytathatnak egy szakmai vitát, a jogszabály kapcsán valótlanságok hangzanak el
Fotó: RMDSZ
Manipulációnak, a magyarellenes kártya kijátszásának tekinti a közigazgatási kódex kapcsán történő hangulatkeltést – mondta el lapunknak Cseke Attila, a szenátus RMDSZ-es frakcióvezetője.
2018. július 31., 10:512018. július 31., 10:51
A politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy az anyanyelvhasználatot bővítő törvénykönyv ellen tiltakozott a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok civil fóruma és a Nemzet Útja Egyesület pár száz szimpatizánsa vasárnap Bukarestben.

A román parlament által július elején megszavazott közigazgatási kódexnek a romániai magyarok számára kedvező rendelkezései ellen tüntettek a székelyföldi románok érdekeit védő szervezetek vasárnap Bukarestben.
– reagált a tüntetésre lapunknak Cseke Attila. A Bihar megyei szenátor hozzátette, noha abban bíztak, hogy a kerettörvény kapcsán lefolytathatnak egy szakmai vitát, a jogszabály kapcsán valótlanságok hangzanak el, a román sajtóban folyamatosan az jelenik meg, hogy megszűnt a 20 százalékos anyanyelv-használati küszöb, a román tüntetők pedig azt hangoztatják, hogy hivatalos státust nyert a magyar nyelv.
– szögezte le a politikus. Cseke rámutatott, annyi változott, hogy azokon a településeken, ahol 20 százalék alatt van a kisebbség számaránya, az önkormányzatoknak a helyi autonómia elve alapján törvényes lehetőségük nyílik biztosítani az anyanyelvhasználathoz való jogot, ha erre megvan a többségi akarat.
– hívta fel a figyelmet Cseke.
A szenátor rámutatott, a 2001/215-ös közigazgatási törvény alapján ott, ahol meghaladja a 20 százalékot a kisebbségek aránya, jelenleg is kérhető magyar tájékoztatás, információ, erre román és magyar nyelven kell válaszoljanak a hatóságok. Ehhez a kódex annyit tesz hozzá, hogy a kisebbségkutató intézet ajánlására a kormány jóváhagy egy formanyomtatvány-rendszert, megkönnyítve a kommunikációt, hiszen a gyakorlatban – mert a polgárok nem ismerik a hivatali nyelvezetet – rosszul működik.
Valamennyi államigazgatási jogkörrel felruházott dokumentumot – építkezési engedélyt, anyakönyvi iratokat – továbbra is román nyelven állítanak ki, ám a magyar űrlapok segítik az állampolgárt, hogy pontosan azt kérje, azt indítványozza, amit szeretne. Cseke Attila nem érti, miért tájékoztat félre az ellenzék, a román tüntetők, hiszen az RMDSZ több ízben, több fórumon elmagyarázta, melyek a törvény kisebbségi rendelkezései.
„Azért soha nem tüntetnek a székelyföldi románok civil szervezetei, hogy nem halad az infrastruktúra kiépítése, hogy az autópálya továbbra is csak álom, Székelyföld nehezen megközelíthető, ezért elmaradnak a nagy befektetők” – kifogásolta Cseke Attila.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!