A szenátus után a bukaresti képviselőház is elfogadta hétfőn az új közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza.
2018. július 09., 22:152018. július 09., 22:15
2018. július 10., 17:152018. július 10., 17:15
A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a román balliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival fogadta el a bukaresti képviselőház. Az új törvénykönyv az MTI tájékoztatása szerint az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz.
A közigazgatási kódex hatályba lépéshez elvileg már csak Klaus Johannis államfő aláírására van szükség, de két ellenzéki párt is jelezte: előzetes normakontrollt fog kérni az alkotmánybíróságtól. Az RMDSZ szerint a jogszabály biztosítja a kisebbségek anyanyelvhasználatát, európai szellemiségű, erősíti a decentralizációt és az önkormányzatok önrendelkezését. A szövetség közölte, a jogszabállyal új alapokra helyezték Románia közigazgatását, mivel az országnak nagy szüksége volt egy átfogó, átlátható és letisztult közigazgatási törvénykönyvre, hiszen az elmúlt időszakban igencsak súlyos gondokkal kellett szembenézniük az önkormányzatoknak és közintézményeknek, amelyek többnyire a többféle jogértelmezésből és -gyakorlatból adódtak.
Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban a Krónikának elmondta, nem fog visszavonni már megszerzett jogokat a törvénykönyv, az RMDSZ pedig a jogszabály parlamenti vitája során a tavalyi tapasztalatokból kiindulva nem kezdeményezte a jelenleg húszszázalékos anyanyelvhasználati küszöb csökkentését. Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője a hétfői végszavazást követően emlékeztetett, hogy a februárban a parlament elé terjesztett törvénykönyvhöz viszonyítva a ma elfogadott változat majdnem teljes egészében a parlamenti szakbizottságban újraírt és átdolgozott változat. „A képviselőházban zajló parlamenti vita alatt megőriztük a szenátusban elfogadtatott javaslatainkat a kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozóan, valamint további garanciákat vittünk bele a törvény szövegébe. Így az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtti időszakban érvényes jogszabályok által előírt anyanyelvhasználati jogokat nem lehet visszavonni” – mutatott rá Korodi.
A Hargita megyei törvényhozó hozzátette, a törvénykönyv szövege a szövetség javaslatai nyomán olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek arra kötelezik Romániát, hogy számos nemzetközi egyezményben foglalt, az ország által ratifikált nyelvhasználati jogokra vonatkozó rendelkezéseket gyakorlatba ültesse. Egy másik rendelkezés kihágásnak minősíti a tisztségviselők diszkriminatív, idegengyűlölő megnyilvánulásait, akkor is, ha azok nem a hivatali környezetben, hanem más nyilvános térben, például az internetes fórumokon történnek. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint sikerült elérni, hogy ezután magyarul is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztették az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra, ugyanakkor ezentúl anyanyelvű formanyomtatványok segítik az ügyintézést az önkormányzatokban.
Cseke Attila kiemelte azt is, hogy 2019. január 1-jétől a gépjárműbejegyzés és jogosítvány-kibocsátás átkerül a prefektus alárendeltségéből a megyei önkormányzatok hatáskörébe, továbbá a prefektusok hatásköreit „visszaszorították az alkotmányos keretek közé”, a közigazgatási törvénykönyv eredeti változata ugyanis szerinte túlzott, többlet hatáskörökkel ruházta volna fel a kormány területi képviselőit. A Bihar megyei politikus meggyőződésének adott hangot, miszerint az erdélyi magyarság ezentúl „jobb és kisebbségbarát közigazgatási törvénykönyv alapján élhet szülőföldjén”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halálra késelt egy 50 éves férfit a saját fia hétfő este Piatra-Neamțon.
Kihallgatásra beidézte kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Gheorghiță Vlad tábornokot, a román hadsereg vezérkari főnökét.
Az európai uniós haderő-fejlesztési program (SAFE) keretében összesen több mint 973 millió euró értékű szerződést és keretmegállapodást kötött a belügyminisztérium – közölte a tárca.
A romániai polgárok többsége rossz ötletnek tartja, hogy egy független személy vezessen egy, a korábbi koalíció pártjaiból álló kormányt – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Romániában magas azoknak a fiataloknak az aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, közben „több százezer munkavállalót hozunk be Nepálból, Pakisztánból, Indiából és Srí Lankáról” – méltatlankodott hétfőn Petrişor Peiu.
A galacihoz hasonló incidensek – ahol egy orosz drón egy lakóházba csapódott – bármikor megismétlődhetnek, amíg Románia meg nem kapja az új drónelhárító rendszereket – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
„A csütörtök éjszaka Galacon lezuhant drón egy orosz gyártmányú Geran–2 típusú eszköz volt” – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton közzétett bejegyzésében, amelyben a hatósági vizsgálat eredményeit ismertette.
Egy friss felmérés szerint a romániaiak közel egyharmada úgy véli, hogy 2026 nehezebb év lesz 2025-nél.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a NATO-tagállamoknak végre komolyan kellene venniük Oroszország egyre gyakoribb provokációit.
A galaci tömbházba csapódott orosz drón ügyében az elmúlt napokban a katonai és diplomáciai következmények kerültek a figyelem középpontjába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!