Klaus Johannis nekiment a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó húszszázalékos küszöbnek

Az államelnök egyebek mellett azt az előírást kifogásolja, amely kiterjesztené az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra azokon a településeken, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát. Az államelnöki hivatal szerint ez a passzus nem veszi figyelembe az alkotmány 13. és 120. cikkelyében foglaltakat, amelyek szerint azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol az egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya jelentős, biztosítják az illető nemzeti kisebbség anyanyelvének használatát, szóban és írásban, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolatokban, az organikus törvény feltételei között. Klaus Johannis ez esetben azt kifogásolja, hogy a közigazgatási törvénykönyv a húszszázalékos küszöböt veszi figyelembe, nem pedig az alkotmányban rögzített – viszont meglehetősen homályos – „jelentős arányt”.

Az MTI által ismertetett óvás szerint Johannis alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt. A nyelvhasználati jog megengedő értelmezését pontosító cikkely – amely szerint ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni – Johannis szerint azért alkotmányellenes, mert az alaptörvény a „jelentős kisebbségi számarány” esetén garantálja ezt a jogot, a kihirdetésre váró kódex viszont a – 20 százalékban megállapított – jelentős lakosságarány alatt is lehetővé tenné az anyanyelvhasználatot, ha arról önkormányzati határozat születik.

Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anyanyelvhasználat biztosításának „lehetőségéről” rendelkezik (a „jelentős” kisebbségi számarány alatt), hanem arról, hogy „kötelező” e jog biztosítása (a küszöbérték felett). Így nézete szerint a 20 százalékos küszöb alatti kisebbségi nyelvhasználat „kiváltságos” helyzetbe hozná az illető településen lakó kisebbségieket azon – szintén 20 százalék alatti lakosságarányt kitevő – nemzettársaikkal szemben, akikkel az önkormányzat nem hajlandó anyanyelvükön kommunikálni. Az államfő alkotmányellenesnek tartja továbbá azt a jelenleg is hatályos rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi képviselők anyanyelvükön szólaljanak fel az önkormányzati tanács ülésein, amennyiben a polgármester gondoskodik arról, hogy legyen román szinkrontolmácsolás.

Az elnök értelmezése szerint az alkotmány csak a polgárok és hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami (önkormányzati) hivatalokon belül, ahol szerinte kizárólag az állam hivatalos nyelvét, vagyis a románt kellene használni. Ha a taláros testület megalapozottnak minősíti az elnök ezen kifogását, a többségében magyarok lakta Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken.

Az ellen is óvást emelt az elnök, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalainak ügyfélszolgálatán az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét: szerinte ez hátrányos megkülönböztetés a többségi munkavállalókkal szemben, akiket gyakorlatilag kizárna az illető állásokból. Kifogásolja azt a kódexben szereplő pontosítást is, amely a közterek anyanyelvű feliratozását is előírja, mert szerinte az túllép az alkotmányos rendelkezésen. Azzal érvel: az utcák és terek anyanyelvű feliratozása nem része a hatóság és állampolgár közötti kommunikációnak, tehát nem vonatkozik rá az alkotmányos előírás.

Mint ismert, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival fogadta el a bukaresti parlament. A kerettörvény az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz.

korábban írtuk

Döntéshozó kamaraként elfogadta a román képviselőház az anyanyelvhasználatot is szabályozó új közigazgatási törvényt

A szenátus után a bukaresti képviselőház is elfogadta hétfőn az új közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza.

A településnevek mellett a közterületek elnevezéseit is fel kell majd tüntetni a kisebbségi nyelveken azokon a településeken, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát. Az RMDSZ javaslatára az anyanyelvhasználati jogot kiterjesztik a prefektúrával folytatott kommunikációra, és egységes anyanyelvű formanyomtatványok fogják segíteni a helyi és megyei önkormányzatokban az anyanyelvű ügyintézést. A román jobbközép ellenzék ötven törvényhozója július közepén kért előzetes normakontrollt az alkotmánybíróságtól a törvénykönyv kapcsán.

korábban írtuk

Manipulálnak a közigazgatási kódex kapcsán: az RMDSZ szerint félretájékoztatnak az anyanyelvhasználat bővítését ellenző románok

Manipulációnak, a magyarellenes kártya kijátszásának tekinti a közigazgatási kódex kapcsán történő hangulatkeltést – mondta el lapunknak Cseke Attila, a szenátus RMDSZ-es frakcióvezetője.