Székelyföld jól áll, a szórvány szenved: hogyan lehet itthon tartani a magyar orvosokat? (VIDEÓ)

„Három-öt éven belül nyugdíjba megy a Romániában dolgozó családorvosok 30–35 százaléka. Vannak vidékek, ahol ez nagyon komoly problémákat vet fel, ezzel szemben Székelyföldön – Kovászna, Hargita és Maros megyében – tulajdonképpen csak egy ideiglenes hiányról beszélhetünk” – magyarázza a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) volt oktatója. A székelyföldi orvoshiányt az alapítvány és a gyógyszerészeti egyetem magyar oktatói közösségének összefogásával sikerül mérsékelni, illetve idővel megszüntetni: sok magyar fiatalt tudtak meggyőzni arról, hogy a családorvosi szakosodást válasszák, és több belgyógyász kolléga is „átnyergelt” erre a szakterületre. Az alapítvány adatai szerint jó irányba haladnak, hogy minden székelyföldi településen legyen családorvos, és a családorvos mellett a három megye településein akár ideiglenesen – hetente, havonta egyszer vagy többször – különböző szakorvosok is vállaljanak munkát.

A kiemelkedő székelyföldi helyzetképtől sajnos messze elmarad Erdély más magyar lakta vidékeinek lefedettsége magyar anyanyelvű orvosokkal. A szórványmegyék közül példaként Fehér megyét említi, ahol a helyi magyarság területi megoszlásához és számarányához képest is kevés, mindössze 11 magyar szakorvos dolgozik, beleértve a családorvosokat is. Ennél ugyan jobb a helyzet Kolozs, Bihar, Szatmár vagy Szilágy megyében, de összességében sehol sincs elegendő magyar szakorvos, akikkel a betegek saját anyanyelvükön bátrabban megoszthatnák gondjaikat, panaszaikat.

Szolgálati lakások Sepsiszentgyörgytől Szatmárnémetiig

Az Erdély-szerte megálmodott lakásépítési program Marosvásárhelyen kezdődött a kétezres évek elején, ahol fiatal tanársegédeknek, egyetemi oktatóknak, rezidenseknek és művészeknek építettek lakásokat az akkori magyar kormány támogatásával. „Azt mondtuk, hogy nemcsak Marosvásárhelyen van igény lakhatásra, hanem a szülőföldre való hazatelepedés támogatásáért szolgálati lakásokat kellene építenünk Sepsiszentgyörgytől Szatmárnémetiig, hogy már az öt év rezidensképzés alatt szocializálódjanak a fiatal kollégák a különböző orvosi tevékenységekbe való bekapcsolódás révén, majd a rezidens évek után, a szakorvosi vizsga letételét követően térjenek haza” – idézi fel az erdélyi lakásépítési program kezdeteit az alapítvány vezetője.

Hat szolgálati lakás készült el a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Kórház udvarán a Kovászna Megyei Tanács, a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap közös támogatásával. Ez a fajta együttműködés azóta is sikeres a magyarországi támogatók, a marosvásárhelyi alapítvány és a helyi önkormányzatok közös partnerségében.

Ennek mintájára 2017-ben épült fel egy hasonló lakásegyüttes Szatmárnémetiben, majd folytatódott Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Szilágykrasznán, illetve a Hargita megyei Siménfalván. „Borszéken van egy olyan családi házunk, ahol az egyik lakásban egy fizioterápiás orvos kolléganő lakik – ő a borszéki gyógyközpont egyik vezető főorvosa –, és emellett el tudtunk indítani egy olyan kulcsosház-programot, amelynek keretében a szórványból várunk ide kikapcsolódásra orvosokat” – magyarázza Vass Levente. Arad, Temes, Hunyad, Beszterce, illetve Máramaros megyében nem sikerült szolgálati lakásokat építeni az ott dolgozó magyar orvosok számára, ezért 10 napos turnusokra üdülési lehetőséget biztosítanak számukra Borszéken, gyakorlatilag ingyenesen, ahol csak a fogyasztást kell kifizetni.

Legújabb dél-erdélyi projektjük hamarosan befejeződik:

Túltermelés az orvosképzésben – Mennek is, maradnak is

Vass Leventével a romániai orvosképzésről is beszélgettünk, amely „Európa utánpótlásaként” ismert, hiszen az elmúlt évtizedekben a hatalmas román költségvetési beruházással kitanított orvosok serege hagyta el az országot. A statisztikák szerint Románia évtizedek óta sokkal több – román és magyar anyanyelvű – orvost „gyárt”, mint amennyire az országnak szüksége van. „A rendszer az alacsonyabb fizetéseket és az elvándorlást úgy próbálta évtizedeken át kompenzálni, hogy egyre több fiatalt fogadtak be orvosi egyetemre, ami nyilván az egyetemeknek is érdekük volt a fejpénz miatt” – mutat rá vendéglátónk. Ennek Marosvásárhely szempontjából az a hozadéka, hogy a városban ma 450 magyar rezidens készül szakorvosnak, akiknek többsége vagy a megyében, vagy Székelyföld más térségeiben talál munkát magának. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy