
Fotó: Románia szenátusa
Döntéshozó kamaraként elfogadta a bukaresti szenátus hétfőn a Művelt Románia elnevezésű oktatási országprojekt által előirányzott új közoktatási és felsőoktatási törvénytervezetet, amelyet a képviselőház már korábban megszavazott. Az RMDSZ szerint kibővülnek a kisebbségi oktatásról szóló rendelkezések.
2023. május 22., 20:292023. május 22., 20:29
2023. május 22., 21:452023. május 22., 21:45
A közoktatási törvény tervezete 81 támogató és 28 ellenszavazatot kapott a felsőházban. Az oktatás színvonalát javítani, a funkcionális analfabetizmus arányát csökkenteni hivatott jogszabálycsomag egyebek mellett az iskolai erőszak megelőzését és büntetését célzó országos terv kidolgozását is előírja. Ismét lehetővé teszi, hogy elküldjék az iskolából a súlyos kihágásokat elkövető diákokat, választható érettségi tantárggyá teszi a vallást a középiskolák humán szakos osztályai számára, továbbá lehetővé teszi, hogy a keresettebb gimnáziumok felvételi vizsgát szervezzenek a meghirdetett helyek felére, a többit a nyolcadik osztályos záróvizsgán, az úgynevezett országos képességfelmérőn szerzett osztályzat alapján osztja ki egy számítógépes rendszer.
Ligia Deca oktatási miniszter történelmi pillanatnak nevezte az új oktatási törvények elfogadását. Mint hangsúlyozta, az ezekbe foglalt intézkedések hozzájárulnak majd az iskolaelhagyás visszaszorításához, a funkcionális analfabetizmus leküzdéséhez, a tanulóközpontú oktatáshoz, az iskolai szegregáció megelőzéséhez és a biztonsági feltételek megteremtéséhez az oktatási folyamat valamennyi résztvevője számára.
A felsőoktatási törvényről a tárcavezető elmondta, a jogszabályban szereplő reformok hozzájárulnak, hogy a fiatalok megvalósítsák álmaikat, megfelelő karriert válasszanak és „a demokratikus Románia aktív polgáraiként” éljenek. „Az új törvény csökkenteni hivatott az egyetemi lemorzsolódást, és második esélyt teremt a fiataloknak a továbbtanulásra. Ezen kívül jelentősen nemzetköziesíti a hazai felsőoktatást” – sorolta Deca.
Ezt az intézkedést nagy várakozás előzte meg a versenyszférában, és jelentős uniós támogatásban is részesül. A tervezet több, a tanárok támogatását szolgáló intézkedést is tartalmaz, például azt, hogy az egyetemek a jóváhagyott költségvetési keretek között növelhetik az alapfizetéseket a tanárok tevékenységének és teljesítményének függvényében.
Az oktatási törvények elfogadását az RMDSZ is a tavaszi parlamenti ülésszak legfőbb célkitűzésének minősítette, és előkészítése során azt tartotta szem előtt, hogy az anyanyelvi oktatás hatályos szabályozásai ne szűküljenek. A szövetség a szenátusi elfogadást követően úgy értékelte: kibővülnek a kisebbségi oktatásról szóló rendelkezések. A szövetség a pozitívumok közé sorolta, hogy a minisztériumnak külön országos programot kell indítania a román nyelv oktatására vonatkozóan a kisebbségek számára.
A többletfeladatot elvégző óvónők esetében a román nyelv oktatását ezentúl a tanítókhoz hasonlóan különóraként fogja fizetni a minisztérium a kisebbségi tanintézmények esetében. A felsőoktatásban újból elérhetővé válnak a dupla szakosítások, amelyekkel a tanárhiányt lehet majd ellensúlyozni, és a törvény szövegébe bekerült az a kitétel, miszerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek – sorolta az RMDSZ közleménye.
A törvény szövegébe bekerült az a kitétel, miszerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, és ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek. Azokon az egyetemi szakokon, ahol nincs az állami rendszerben kisebbségi nyelven oktatás, ott elkülönített helyeket kell biztosítani a kisebbségeknek. Például az állatorvosi szakon nem lehet magyarul tanulni, így a román szakon különítenek el helyeket kisebbségi diákoknak. Az eredetileg érvényben levő 10 hely 25 helyre növekedett, és kibővült az érintettek listája a kisebbségi diákokkal. Abban az esetben, ha ezek a helyek nem töltődnek fel, újraoszthatóak lesznek, így 10 helyett akár 20 helyet is elfoglalhat magyar diák az adott felsőoktatási szakirányon.
Az évi tandíj maximum az infláció értékével növelhető; A hallgatók a tömegközlekedésre ezentúl az 50 százalékos kedvezmény helyett 90 százalékos kedvezményben részesülnek, míg a külföldön tanuló egyetemisták is féláron vehetik igénybe a vasúti szállítást.
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) több ízben is kérte, hogy küldjék vissza a tervezetet az oktatási bizottsághoz, igénylésüket azonban elutasították. A két ellenzéki alakulat a törvénytervezet ellen szavazott. Cătălin Drulă, az USR elnöke bejelentette, hogy a Ludovic Orban vezette Jobboldali Erő alakulattal közösen alkotmányossági óvást nyújtanak be a törvénycsomag ellen a taláros testületnél.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
A témában megtartott ötödik, szerdai ülésén sem döntött az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
szóljon hozzá!