Hirdetés

Feltámadna a Nagy-Románia Párt, de Vadim Tudor lánya az AUR, a főtitkár pedig Șosoacă szárnyai alá bújt

Visszainteget. Corneliu Vadim Tudor „helyére” sokan pályáztak és pályáznak a politikai palettán •  Fotó: Facebook/Corneliu Vadim Tudor

Visszainteget. Corneliu Vadim Tudor „helyére” sokan pályáztak és pályáznak a politikai palettán

Fotó: Facebook/Corneliu Vadim Tudor

Ismét helyet szorítana magának a nagypolitikában a hírhedt Nagy-Románia Párt, amely a napokban Marosvásárhelyen mutatta be „fejlesztési tervét”. A magyarellenes, idegengyűlölő, revizionista alakulat – amely állítólag immár mérsékeltebb hangvételt kíván megütni – új arculatán méretes pofonként „csattan”, hogy nyolc éve elhunyt alapítójának, a Néptribunusnak is nevezett Corneliu Vadim Tudor lánya bejelentette: a gyűlölködés „modern kori” szószólóját, a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatja. Szintén az újjászülető PRM szárnyát szegi, hogy eddigi főtitkáruk nemrég élő tévéműsorban követett el árulást: bejelentette, hogy átáll az AUR-t „kinövő”, „szoknyás Vadimnak” is nevezett Diana Șosoacă új pártjába, az S.O.S. Romániába.

Páva Adorján

2023. október 06., 09:032023. október 06., 09:03

Mint ismeretes, az 1991-ben létrehozott Nagy-Románia Párt (PRM) a romániai politikai paletta eddigi legsikeresebb, szélsőséges-nacionalista-idegengyűlölő-revizionista vonalat képviselő alakulata az 1989-es fordulat óta. A PRM-et Corneliu Vadim Tudor, Nicolae Ceaușescu diktátor „udvari költője”, illetve Eugen Barbu író alapította.

Legnagyobb sikerüket a 2000-es választásokon érték el, amikor a párt 25 százalék körüli képviseletet szerzett a parlament két házában, Vadim Tudor pedig az elnökválasztáson bejutott a második fordulóba, ahol 33 százalékot szerzett a győztes Ion Iliescuval szemben.

Hirdetés

A nagy siker azonban egyre erősödő belső ellentéteket is szült, amelyek végül felemésztették a PRM-et. A viszály odáig fajult – többek között Gheorghe Funarral, Kolozsvár egykori rettegett polgármesterével –, hogy 2013-ban Vadim Tudort menesztették az elnöki tisztségből, majd kizárták saját pártjából. Az alapító 2015-ben elhunyt.

A következő időszak is pereskedések sorozatát, különböző érdekcsoportok küzdelmét hozta, miközben a párt eltűnt a romániai politika fő sodratából. A vergődés időszakában szerephez jutott a hírhedt Vadim nagyobbik lánya, Lidia is, aki 2016-ban lett párttag, 2017-ben az alakulat országos tanácsának elnöke lett, de már akkor konfliktusba keveredett az éppen aktuális ideiglenes vezetéssel. Végül 2019-ben ki is lépett a pártból. Viszont apja másik fontos „örökségét”, a Nagy-Románia című folyóiratot – mely anno többek között a magyarok és a zsidók kivégzésére is bujtogatott – viszont megtartotta, ma is ő irányítja, ez a család bevételi forrása.

Ám a lap a jövőben nagy valószínűséggel nem a PRM-nek, hanem „modern változatának”, az AUR-nak fog dicshimnuszokat zengeni. Miután Lidiának nem sikerült új, saját politikai alakulatot gründolnia – Román Vadimista Párt néven –, nem sokkal apja halálának nyolcadik évfordulója után, szombaton az Antena 3 televízióban bejelentette: a George Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség mellé ál. Elmondása szerint Corneliu mindig is szerette volna, ha folytatja munkásságát, az AUR-ban pedig megtalálta azt a megfelelő keretet, amelyben megvalósíthatja korábbi terveit, nemcsak politikai, hanem kulturális vonalon is. Azt is elárulta:

politikai döntését az apja sugallta egy „láthatatlan szálon” keresztül.

A tévéműsorban szintén megszólaltatott George Simion örömmel fogadta Lidia érkezését. „Ezután egy csapatot alkotunk vele és Corneliu Vadim Tudor ránk hagyott örökségével is. Azt hiszem, utóbbit folytatni kell. Csak most jövünk rá, hogy minden, amit mondott, igaz volt. Elárultak, eladtak minket” – jelentette ki a pártvezető.

Lidia Vadim Tudor szerint politikai döntését az apja sugallta egy „láthatatlan szálon” keresztül •  Fotó: Facebook/Lidia Vadim Tudor Galéria

Lidia Vadim Tudor szerint politikai döntését az apja sugallta egy „láthatatlan szálon” keresztül

Fotó: Facebook/Lidia Vadim Tudor

Bizonyára nem örülnek mindezeknek a Nagy-Románia Párt mai vezetői, akik bő egy hete elsőként Marosvásárhelyen mutatták be „Románia fejlesztési tervét”, majd azóta országos kampánykörútra indultak vele, hogy a helyi szervezetekkel ismertessék, a PRM-et 2020 óta – bírósági döntések alapján – irányító Victor Iovici vezérletével. A szeptember 23-ai vásárhelyi eseményen – melyen székházat is avattak több más helyi szervezet képviselőjének jelenlétében – gazdasági-társadalmi látképet nyújtottak Románia helyzetéről, illetve lehetőségek fogalmazódtak meg a románok életszínvonalának növeléséről, különös tekintettel a fiatalokra, illetve nem feledkeznének meg a diaszpórában élőkről sem.

A kampánykörúton nem vesz részt Danil Tulugea, a PRM főtitkára, aki szűk egy héttel a vásárhelyi bemutató előtt, a Realitatea Tv műsorában bejelentette: átáll Diana Șosoacă szenátor pártjába, az S.O.S. Romániába, amelyet a PRM-örökség valódi továbbvivőjének tart, és minden nagy-romániást arra szólított fel, kövesse őt. A még az AUR színeiben parlamenti mandátumhoz jutott, ám onnan kizárt, többek között oltás- és Nyugat-ellenességéről, oroszbarátságáról elhíresült Șosoacă már be is jelentette, hogy több helyi PRM-szervezet kérte csatlakozását az S.O.S.-hez.

A PRM ezek után közleményben jelezte: semmiféle hivatalos döntés nem született semmilyen együttműködésről; „Tulugea állampolgár” nem kapott felhatalmazást arra a pártvezetéstől, hogy az alakulat nevében nyilatkozzon, főleg nem ilyesmiket. Közölték: a PRM az elmúlt évek során jelentős megújulási folyamaton ment keresztül, mind a felépítést, mind pedig a doktrínát tekintve:

immár nem egyetlen vezértől függő, másra nem hallgató nacionalista alakulat, hanem egy csapatmunkára építő, ideológiailag középpárt, mely „valamennyi román hazafihoz szól, etnikai hovatartozástól függetlenül”.

A párt közleménye szerint Danil Tulugea nem volt hajlandó kivenni a részét ebből a folyamatból. Említett nyilatkozatával súlyosan félretájékoztatta a közvéleményt, és önkezűleg kizárta magát a pártból. A PRM vezetősége szerint a helyi szervezetek határozottan és egységesen lépnek fel annak érdekében, hogy népszerűsítsék a Nagy-Romána Párt politikai és kormányprogramját.

Mint ismeretes, a legfrissebb felmérések szerint is magas a szélsőséges pártok támogatottsága Romániában. A CURS közvélemény-kutató szeptemberi adatai szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) 31 százalékkal végezne az élen a választásokon, mögötte jóval lemaradva, 19 százalékkal koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll a második helyen.

A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség azonban hibahatáron belüli különbséggel, csupán egy százalékkal lemaradva követi.

A negyedik a mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 11 százalékkal, míg az ötödik, még befutó helyen némi meglepetése egy másik szélsőséges pártot, az AUR-ból kilépett botránypolitikus szenátor, Diana Șoșoacă SOS Románia nevű alakulatát mértek, amely 5 százalékot érne el. A felmérés szerint az RMDSZ csupán a hatodik 4 százalékkal, ami annyit jelent, hogy nem jutna be a parlamentbe.

korábban írtuk

Felmérés: Románia rossz irányba tart, magas a szélsőséges pártok támogatottsága, a tűzoltók a legnépszerűbbek
Felmérés: Románia rossz irányba tart, magas a szélsőséges pártok támogatottsága, a tűzoltók a legnépszerűbbek

A romániai polgárok elsöprő többsége szerint Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb támogatottságú párt továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), de az intézmények közül a pártokban bíznak a legkevésbé az emberek.

Amint arról beszámoltunk, a közelmúltban több mint 30 új pártot jegyeztek be Romániában, és jelentős részük ultranacionalista, összeesküvés-elméletek híve, Nyugat- és globalizációellenes, illetve oroszbarát nézeteket vall. Bár sok új alakulat egyértelműen az AUR sikerén felbuzdulva próbálja ugródeszkaként használni a szélsőséges, gyűlölködésből és nemzetféltésből táplálkozó hazafiasságot, elemzők szerint az AUR árnyékában nem teremhet sok babér számukra.

korábban írtuk

Szélsőségesek Kánaánja: többtucatnyi új párt alakult a közelmúltban Romániában
Szélsőségesek Kánaánja: többtucatnyi új párt alakult a közelmúltban Romániában

Az elmúlt szűk másfél évben több mint 30 új pártot jegyeztek be Romániában, és jelentős részük ultranacionalista, összeesküvés-elméletek híve, Nyugat- és globalizációellenes, illetve oroszbarát nézeteket vall.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Lebukott a nyugdíjazással üzletelő bűnszervezet

A bukaresti nyugdíjpénztárnál és további 29 helyszínen egy nyugdíjcsalással kapcsolatos ügyben szerdán végrehajtott házkutatások nyomán hét személyt őrizetbe vettek, további 13-at hatósági felügyelet alá helyeztek – közölte a román rendőrség.

Lebukott a nyugdíjazással üzletelő bűnszervezet
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Az elnök szerint egy technokrata kormány is jobb lenne a mostaninál

Nicușor Dan államfő csütörtök este kijelentette, hogy egy meghatározott időszakra kinevezett technokrata kormány jobb helyzetbe hozta volna az országot, mint amiben jelenleg van.

Az elnök szerint egy technokrata kormány is jobb lenne a mostaninál
2026. július 17., péntek

Több mint két évtizedes mélyponton a Duna vízhozama

A Duna vízhozama csütörtökön elérte az elmúlt 23 év legalacsonyabb szintjét az országhatárnál, és az INHGA előrejelzése szerint a jelenlegi 1750 köbméter/másodpercről 1700 köbméterre csökken másodpercenként a következő 4-5 napban.

Több mint két évtizedes mélyponton a Duna vízhozama
2026. július 17., péntek

Csillagok alatt a Limesparkban

Csillagok alatt a Limesparkban
Csillagok alatt a Limesparkban
2026. július 17., péntek

Csillagok alatt a Limesparkban

Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Románia vezeti a szomorú listát: több mint kétszáz tokhal-orvhalászati esetet tártak fel

Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.

Románia vezeti a szomorú listát: több mint kétszáz tokhal-orvhalászati esetet tártak fel
2026. július 16., csütörtök

Mit fizet az egészségbiztosító, és mire jogosultak a biztosítás nélküliek?

Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.

Mit fizet az egészségbiztosító, és mire jogosultak a biztosítás nélküliek?
2026. július 16., csütörtök

Több mint 100 ezer lejjel bírságolták meg a medvéket etetőket

Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.

Több mint 100 ezer lejjel bírságolták meg a medvéket etetőket
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Sérti az uniós jogot a román legfelsőbb bíróság döntése

Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.

Sérti az uniós jogot a román legfelsőbb bíróság döntése
2026. július 16., csütörtök

Félezer kórház működése bénul meg részlegesen a hétfői figyelmeztető sztrájk ideje alatt

Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.

Félezer kórház működése bénul meg részlegesen a hétfői figyelmeztető sztrájk ideje alatt
2026. július 16., csütörtök

Megszorításokat kér a lakosságtól, de a kormány titkolja az Ukrajnának nyújtott támogatásokat

Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.

Megszorításokat kér a lakosságtól, de a kormány titkolja az Ukrajnának nyújtott támogatásokat
Hirdetés
Hirdetés