Feltámadna a Nagy-Románia Párt, de Vadim Tudor lánya az AUR, a főtitkár pedig Șosoacă szárnyai alá bújt

Visszainteget. Corneliu Vadim Tudor „helyére” sokan pályáztak és pályáznak a politikai palettán •  Fotó: Facebook/Corneliu Vadim Tudor

Visszainteget. Corneliu Vadim Tudor „helyére” sokan pályáztak és pályáznak a politikai palettán

Fotó: Facebook/Corneliu Vadim Tudor

Ismét helyet szorítana magának a nagypolitikában a hírhedt Nagy-Románia Párt, amely a napokban Marosvásárhelyen mutatta be „fejlesztési tervét”. A magyarellenes, idegengyűlölő, revizionista alakulat – amely állítólag immár mérsékeltebb hangvételt kíván megütni – új arculatán méretes pofonként „csattan”, hogy nyolc éve elhunyt alapítójának, a Néptribunusnak is nevezett Corneliu Vadim Tudor lánya bejelentette: a gyűlölködés „modern kori” szószólóját, a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatja. Szintén az újjászülető PRM szárnyát szegi, hogy eddigi főtitkáruk nemrég élő tévéműsorban követett el árulást: bejelentette, hogy átáll az AUR-t „kinövő”, „szoknyás Vadimnak” is nevezett Diana Șosoacă új pártjába, az S.O.S. Romániába.

Páva Adorján

2023. október 06., 09:032023. október 06., 09:03

Mint ismeretes, az 1991-ben létrehozott Nagy-Románia Párt (PRM) a romániai politikai paletta eddigi legsikeresebb, szélsőséges-nacionalista-idegengyűlölő-revizionista vonalat képviselő alakulata az 1989-es fordulat óta. A PRM-et Corneliu Vadim Tudor, Nicolae Ceaușescu diktátor „udvari költője”, illetve Eugen Barbu író alapította.

Legnagyobb sikerüket a 2000-es választásokon érték el, amikor a párt 25 százalék körüli képviseletet szerzett a parlament két házában, Vadim Tudor pedig az elnökválasztáson bejutott a második fordulóba, ahol 33 százalékot szerzett a győztes Ion Iliescuval szemben.

A nagy siker azonban egyre erősödő belső ellentéteket is szült, amelyek végül felemésztették a PRM-et. A viszály odáig fajult – többek között Gheorghe Funarral, Kolozsvár egykori rettegett polgármesterével –, hogy 2013-ban Vadim Tudort menesztették az elnöki tisztségből, majd kizárták saját pártjából. Az alapító 2015-ben elhunyt.

A következő időszak is pereskedések sorozatát, különböző érdekcsoportok küzdelmét hozta, miközben a párt eltűnt a romániai politika fő sodratából. A vergődés időszakában szerephez jutott a hírhedt Vadim nagyobbik lánya, Lidia is, aki 2016-ban lett párttag, 2017-ben az alakulat országos tanácsának elnöke lett, de már akkor konfliktusba keveredett az éppen aktuális ideiglenes vezetéssel. Végül 2019-ben ki is lépett a pártból. Viszont apja másik fontos „örökségét”, a Nagy-Románia című folyóiratot – mely anno többek között a magyarok és a zsidók kivégzésére is bujtogatott – viszont megtartotta, ma is ő irányítja, ez a család bevételi forrása.

Ám a lap a jövőben nagy valószínűséggel nem a PRM-nek, hanem „modern változatának”, az AUR-nak fog dicshimnuszokat zengeni. Miután Lidiának nem sikerült új, saját politikai alakulatot gründolnia – Román Vadimista Párt néven –, nem sokkal apja halálának nyolcadik évfordulója után, szombaton az Antena 3 televízióban bejelentette: a George Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség mellé ál. Elmondása szerint Corneliu mindig is szerette volna, ha folytatja munkásságát, az AUR-ban pedig megtalálta azt a megfelelő keretet, amelyben megvalósíthatja korábbi terveit, nemcsak politikai, hanem kulturális vonalon is. Azt is elárulta:

politikai döntését az apja sugallta egy „láthatatlan szálon” keresztül.

A tévéműsorban szintén megszólaltatott George Simion örömmel fogadta Lidia érkezését. „Ezután egy csapatot alkotunk vele és Corneliu Vadim Tudor ránk hagyott örökségével is. Azt hiszem, utóbbit folytatni kell. Csak most jövünk rá, hogy minden, amit mondott, igaz volt. Elárultak, eladtak minket” – jelentette ki a pártvezető.

Lidia Vadim Tudor szerint politikai döntését az apja sugallta egy „láthatatlan szálon” keresztül •  Fotó: Facebook/Lidia Vadim Tudor Galéria

Lidia Vadim Tudor szerint politikai döntését az apja sugallta egy „láthatatlan szálon” keresztül

Fotó: Facebook/Lidia Vadim Tudor

Bizonyára nem örülnek mindezeknek a Nagy-Románia Párt mai vezetői, akik bő egy hete elsőként Marosvásárhelyen mutatták be „Románia fejlesztési tervét”, majd azóta országos kampánykörútra indultak vele, hogy a helyi szervezetekkel ismertessék, a PRM-et 2020 óta – bírósági döntések alapján – irányító Victor Iovici vezérletével. A szeptember 23-ai vásárhelyi eseményen – melyen székházat is avattak több más helyi szervezet képviselőjének jelenlétében – gazdasági-társadalmi látképet nyújtottak Románia helyzetéről, illetve lehetőségek fogalmazódtak meg a románok életszínvonalának növeléséről, különös tekintettel a fiatalokra, illetve nem feledkeznének meg a diaszpórában élőkről sem.

A kampánykörúton nem vesz részt Danil Tulugea, a PRM főtitkára, aki szűk egy héttel a vásárhelyi bemutató előtt, a Realitatea Tv műsorában bejelentette: átáll Diana Șosoacă szenátor pártjába, az S.O.S. Romániába, amelyet a PRM-örökség valódi továbbvivőjének tart, és minden nagy-romániást arra szólított fel, kövesse őt. A még az AUR színeiben parlamenti mandátumhoz jutott, ám onnan kizárt, többek között oltás- és Nyugat-ellenességéről, oroszbarátságáról elhíresült Șosoacă már be is jelentette, hogy több helyi PRM-szervezet kérte csatlakozását az S.O.S.-hez.

A PRM ezek után közleményben jelezte: semmiféle hivatalos döntés nem született semmilyen együttműködésről; „Tulugea állampolgár” nem kapott felhatalmazást arra a pártvezetéstől, hogy az alakulat nevében nyilatkozzon, főleg nem ilyesmiket. Közölték: a PRM az elmúlt évek során jelentős megújulási folyamaton ment keresztül, mind a felépítést, mind pedig a doktrínát tekintve:

immár nem egyetlen vezértől függő, másra nem hallgató nacionalista alakulat, hanem egy csapatmunkára építő, ideológiailag középpárt, mely „valamennyi román hazafihoz szól, etnikai hovatartozástól függetlenül”.

A párt közleménye szerint Danil Tulugea nem volt hajlandó kivenni a részét ebből a folyamatból. Említett nyilatkozatával súlyosan félretájékoztatta a közvéleményt, és önkezűleg kizárta magát a pártból. A PRM vezetősége szerint a helyi szervezetek határozottan és egységesen lépnek fel annak érdekében, hogy népszerűsítsék a Nagy-Romána Párt politikai és kormányprogramját.

Mint ismeretes, a legfrissebb felmérések szerint is magas a szélsőséges pártok támogatottsága Romániában. A CURS közvélemény-kutató szeptemberi adatai szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) 31 százalékkal végezne az élen a választásokon, mögötte jóval lemaradva, 19 százalékkal koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll a második helyen.

A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség azonban hibahatáron belüli különbséggel, csupán egy százalékkal lemaradva követi.

A negyedik a mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 11 százalékkal, míg az ötödik, még befutó helyen némi meglepetése egy másik szélsőséges pártot, az AUR-ból kilépett botránypolitikus szenátor, Diana Șoșoacă SOS Románia nevű alakulatát mértek, amely 5 százalékot érne el. A felmérés szerint az RMDSZ csupán a hatodik 4 százalékkal, ami annyit jelent, hogy nem jutna be a parlamentbe.

korábban írtuk

Felmérés: Románia rossz irányba tart, magas a szélsőséges pártok támogatottsága, a tűzoltók a legnépszerűbbek
Felmérés: Románia rossz irányba tart, magas a szélsőséges pártok támogatottsága, a tűzoltók a legnépszerűbbek

A romániai polgárok elsöprő többsége szerint Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb támogatottságú párt továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), de az intézmények közül a pártokban bíznak a legkevésbé az emberek.

Amint arról beszámoltunk, a közelmúltban több mint 30 új pártot jegyeztek be Romániában, és jelentős részük ultranacionalista, összeesküvés-elméletek híve, Nyugat- és globalizációellenes, illetve oroszbarát nézeteket vall. Bár sok új alakulat egyértelműen az AUR sikerén felbuzdulva próbálja ugródeszkaként használni a szélsőséges, gyűlölködésből és nemzetféltésből táplálkozó hazafiasságot, elemzők szerint az AUR árnyékában nem teremhet sok babér számukra.

korábban írtuk

Szélsőségesek Kánaánja: többtucatnyi új párt alakult a közelmúltban Romániában
Szélsőségesek Kánaánja: többtucatnyi új párt alakult a közelmúltban Romániában

Az elmúlt szűk másfél évben több mint 30 új pártot jegyeztek be Romániában, és jelentős részük ultranacionalista, összeesküvés-elméletek híve, Nyugat- és globalizációellenes, illetve oroszbarát nézeteket vall.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 20., hétfő

RMDSZ-elnök: Romániának nincs külpolitikája, nincs szava az Európai Unióban, Nicuşor Dannak lépnie kell

Románia már nem számít a nemzetközi színtéren, ezért vissza kell szereznie jelentőségét az Európai Unióban és a nemzetközi kapcsolatokban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

RMDSZ-elnök: Romániának nincs külpolitikája, nincs szava az Európai Unióban, Nicuşor Dannak lépnie kell
2025. október 20., hétfő

Elégedetlenek munkakörülményeikkel a börtönőrök, tiltakozó akciókba kezdenek

A Börtönőrök Országos Szakszervezetének (SNPP) hétfői közleménye szerint október 20. és 31. között reggel 8 órától a munkaidejük végéig tiltakozó üzeneteket függesztenek ki az Országos Börtönigazgatóság székhelyén.

Elégedetlenek munkakörülményeikkel a börtönőrök, tiltakozó akciókba kezdenek
2025. október 20., hétfő

Kelemen: a székely himnusz a magyar kulturális örökség része, nem a román állam ellen irányul

A székely himnusz a romániai magyar közösség kulturális örökségének része, és nem szabad a román állam elleni gesztusként értelmezni – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Kelemen: a székely himnusz a magyar kulturális örökség része, nem a román állam ellen irányul
2025. október 20., hétfő

Az alkotmánybíróságon az ország szeme: döntés születhet a bírák és ügyészek nyugdíjáról

Hétfőn tárgyalja az alkotmánybíróság a legfelsőbb bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatban, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben.

Az alkotmánybíróságon az ország szeme: döntés születhet a bírák és ügyészek nyugdíjáról
2025. október 19., vasárnap

Felmérés: a PSD jelöltje nyerné az időközi főpolgármester-választást

Bukarest negyedik kerületének polgármestere, Daniel Băluță (PSD) a szavazatok 25 százalékát szerezné meg, ha jövő héten tartanák az időközi főpolgármester-választást – derül ki a CURS vasárnap közzétett felméréséből.

Felmérés: a PSD jelöltje nyerné az időközi főpolgármester-választást
2025. október 19., vasárnap

Bukaresti tömbházrobbanás: a közös képviselő szerint gázszerelők nyúltak az előzőleg lezárt csaphoz

Meghallgatták vasárnap a bukaresti táblabíróság ügyészségén annak a fővárosi Rahova negyedben lévő tömbháznak a közös képviselőjét, ahol péntek reggel robbanás történt, és három ember meghalt.

Bukaresti tömbházrobbanás: a közös képviselő szerint gázszerelők nyúltak az előzőleg lezárt csaphoz
2025. október 19., vasárnap

Romatüntetés a gyerekek házasságát tiltó törvénytervezet ellen (videóval)

Elégedetlenséget váltott ki egyes roma közösségekben a kiskorúak közötti házasságkötést tiltó törvénytervezet. Zsilvásárhelyen (Târgu Jiu) a cigányok utcára vonultak, azt magyarázva: „az eljegyzés elköteleződés, hogy megismerjék egymást a roma fiatalok”.

Romatüntetés a gyerekek házasságát tiltó törvénytervezet ellen (videóval)
2025. október 18., szombat

Közel harminc személyt hallgattak ki eddig a bukaresti robbanás ügyében

A bukaresti rendőrség bűnügyi osztályának vezetője a sajtónak elmondta, hogy eddig közel 30 személyt hallgattak ki a pénteki fővárosi tömbházrobbanás ügyében. Az ügyvivő bukaresti főpolgármester szerint senkit sem hagynak az utcán.

Közel harminc személyt hallgattak ki eddig a bukaresti robbanás ügyében
2025. október 18., szombat

Erdélyben is érezni lehetett a havasalföldi földrengést

A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 14 óra 31 perckor Vâlcea megyében, a Fogaras-Câmpulung szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Erdélyben is érezni lehetett a havasalföldi földrengést
2025. október 18., szombat

Újabb tömbház-katasztrófa Bukarestben

A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.

Újabb tömbház-katasztrófa Bukarestben
Újabb tömbház-katasztrófa Bukarestben
2025. október 18., szombat

Újabb tömbház-katasztrófa Bukarestben