Mozgalmas időszak. A magyarellenes Mihai Tîrnoveanu párttá léptette elő „nemzeti mozgalmát”
Fotó: Facebook/Mihai Tîrnoveanu
Az elmúlt szűk másfél évben több mint 30 új pártot jegyeztek be Romániában, és jelentős részük ultranacionalista, összeesküvés-elméletek híve, Nyugat- és globalizációellenes, illetve oroszbarát nézeteket vall. Bár sok új alakulat egyértelműen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) sikerén felbuzdulva próbálja ugródeszkaként használni a szélsőséges, gyűlölködésből és nemzetféltésből táplálkozó hazafiasságot, elemzők szerint az AUR árnyékában nem teremhet sok babér számukra.
2023. május 24., 09:122023. május 24., 09:12
2023. május 24., 11:572023. május 24., 11:57
A bukaresti törvényszék adatai szerint – melyeket az Adevărul című lap összesített – tavaly 33 új párt bejegyzésére bólintottak rá, idén pedig, a 2024-es választási év „küszöbén”, eddig már öttel gyarapodott a politikai alakulatok száma. A fővárosi lap összeállítása szerint ezek mintegy harmada szélsőséges, Európai Unió- és NATO-ellenes elveket hirdet, a Nyugat által képviselt értékek ellen fordul.
Az alakulat schengeni csatlakozást sem akar, ugyanis szerintük erősen őrzött saját határokra van szükség. Nincs szükség külföldi élelmiszerre és energiára sem, itthon pedig azonnal eltörölnék a különleges nyugdíjakat, a „megmagyarázhatatlanul” szerzett vagyonokat pedig elkoboznák.
A RoExitet egyébként három kolozsvári személy alapította – mint ismeretes, 2015, a pártbejegyzés jelentős megkönnyítése óta ezt gyakorlatilag bárki megteheti. Ez először a 2016-os választások előtt bejegyzett 22 új alakulat megjelenésében csapódott le, majd a pandémia kedvüket szegte a kezdeményezőknek, de tavaly rekordszámú új „szüleménnyel” jelentkeztek a közéleti szereplésre vágyók.
A korábbi úzvölgyi, illetve az idei nagykárolyi magyarellenes megmozdulások egyik szervezője a Nemzeti Mozgalom Párt (Partidul Mișcarea Națională) révén lépett a civil prériről a politika mezejére, Románia „felszabadítását”, természeti kincseinek visszaszerzését, a „Nemzeti Örökség, azaz az Égi Gazdagság” visszahódítását ígéri – emlékeztet összeállításában a Szabad Európa román nyelvű honlapja.
Erős „konkurenciát” jelenthet Tîrnoveanuék számára a szintén mostanában alapított Liga a Hazafiak Egyesítéséért (Liga pentru Unificarea Patrioților, rövidítése LUP, azaz farkas), amelyet a belügy volt tisztjei hoztak létre, vagy a QAnon Hazafiak Pártja (Partidul Patrioților QAnon), amely nemzetközi összeesküvés-elméleteket, Putyin-propagandát „hoz haza”.
De ott a Román Nép Hazafiai Párt (Partidul Patrioții Poporului Român) is, amelyet három bihari személy alapított. Köztük van Vasile Lască, aki a parlamenti képviselettel rendelkező Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kizárt honatya, Mihai Lască testvére. Utóbbi az igazságszolgáltatással is hadakozó politikus, számos összeesküvés-elmélet terjesztője, oltásellenes tüntetések szervezője, azon négy parlamenti képviselő egyike, akik tavaly Oroszország bukaresti nagykövetségére látogattak, hogy „Románia semlegességéről” tárgyaljanak az ukrajnai háború kapcsán.
A sor szintén az AUR-ból kizárt szenátortárs, Diana Șoșoacă S.O.S. nevű pártjával folytatható, de ide sorolható a Román Család Szövetsége (Uniunea Familiei Românești) nevű párt is, melynek alapítója, Elena Valentina Cioancă aktivista szintén sok mindenben osztja a nacionalista vonal példaképének számító AUR vezetőinek nézeteit.
Roexitet követelő alakulat vagy az összeesküvés-elméleteket terjesztő Qanon romániai pártja is bejegyzésre vár egyebek mellett a Bukaresti Törvényszéken: az AUR több egykori, többségében erdélyi tagja is pártalapításra adta a fejét.
Amelyek bizony jó néhány új alakulat víziójában visszaköszönnek. Nem véletlenül, hiszen a George Simion és Dan Tanasă nevével fémjelzett szélsőséges párt nagyot kaszált az elmúlt választásokon, és a pandémia, illetve egyéb válságok okozta bizonytalan időkben töretlen a népszerűsége.
Utóbbi párt korábbi szimpatizánsai egyébként mérsékeltebb vonalon is próbálkoznak: a LEU (oroszlán) nevű új alakulat jobbközép-konzervatívnak tartja magát.
Egy új párt alapítása természetesen nem áll távol a tűzhöz anno közel került, fontos tisztségeket betöltő, ám különutassá váló politikusoktól sem. A börtönt megjárt Liviu Dragnea volt szociáldemokrata (PSD) pártvezér szabadulása után, 2021-ben kivette részét az Igazságért Szövetség (Alianță pentru Adevăr) megalapításából, de tavaly összerúgta a port a párt kirakatemberével. Aztán tavaly szintén volt „segédjeivel” tető alá hozta a Szuverén Románia Pártot (Partidul România Suverană), amelynek már elnökjelöltjét is bejelentette Carmen Dan volt belügyminiszter személyében. Azonban – amint az Europalibera.org említett összeállításában olvasható – idén áprilisban éppen az egyik alapító sikeresen megtámadta a bíróságon a pártbejegyzést, így Dragnea ismét „politikai képviselet” nélkül maradt.
Eközben korábbi kegyeltje, Viorica Dăncilă volt miniszterelnök fiatalokkal indította útjára a Nemzet Emberek Együtt Pártot (Partidul Națiune Oameni Împreună – NOI, azaz mi), amely balközép nézeteket vall. Jobbközépről egy másik miniszterelnök, Ludovic Orban volt liberális vezető „támad” a Jobboldal Ereje (Forța Dreptei) nevű új alakulattal. „Kettejük között” pedig egy harmadik volt kormányfő, Dacian Cioloș szorít helyet magának a szociálliberális, Európa-párti ideológiát valló, az USR-PLUS színeiben EP-képviselői mandátumot szerző társaival alapított REPER (Reînnoim Proiectul European al României, azaz Megújítjuk Románia Európai Projektjét) nevű párttal.
Megemlítik a Magyar Polgári Erő létrejöttét, megjegyezve, hogy alapítója a Székelyföld autonómiatervezetét a parlamentben benyújtó Kulcsár-Terza József. Írnak a két korábbi alakulat fúziójából keletkezett Erdélyi Magyar Szövetségről is, amelynek – amúgy a cikkben meg nem nevezett – elnökét, Zakariás Zoltánt a bukaresti parlamentben tavaly beterjesztett, „a budapesti kormány LMBTQ-ellenes törekvéseit lemásoló” törvénytervezettel azonosítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A követelés a volt elnök által 17 éven át beszedett bérleti díjakból ered, miután a nagyszebeni ingatlan ügyében Iohannisék végleg elveszítették a pert.
Újabb ügyben hallgatta ki szerdán gyanúsítottként a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta két ügyben is bíróság elé állított Călin Georgescut.
Közleményben cáfolta kedden este a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), hogy bármi köze lenne a politikai folyamatokhoz.
A kedden hivatalba lépett kormány programja két évre szól, az adóemelést pedig senki sem szeretné, de a döntés a pénzügyi helyzet függvénye – többek között erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök kedden este kormánya első ülése után.
A Luca Niculescu vezette, frissen megalakult kormány a parlamenti székükhöz ragaszkodó politikusok miatt életképes lehet, ugyanakkor az eredményessége kétségessé válhat – fejtette ki a Krónikának Pászkán Zsolt politikai elemző.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) felhívja az adófizetők figyelmét arra, hogy olyan csalárd weboldalak jelentek meg, amelyek visszaélnek az intézmény nevével.
Románia pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése mellett a lakosság által elvárt reformokat is végre kell hajtania az új kormánynak – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő kedden este a Luca Niculescu vezette kabinet eskütételén.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Bejelentette lemondását Maria Forna, Kolozs megye prefektusa, miután a parlament kedden megszavazta az új kormány beiktatását. A prefektus közölte, hogy az új kabinet hivatalos döntéséig továbbra is ellátja feladatait.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) térnyerése egyrészt az elmúlt évek válságainak, másrészt az emberek politikai elittel szembeni elégedetlenségének tudható be – jelentette ki Kelemen Hunor, az RDMSZ elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!