
Fotó: Haáz Vince
A romániai polgárok elsöprő többsége szerint Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb támogatottságú párt továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), de az intézmények közül a pártokban bíznak a legkevésbé az emberek – derül ki a CURS közvélemény-kutató legfrissebb, szeptemberi felméréséből.
2023. szeptember 25., 12:442023. szeptember 25., 12:44
A felmérés szerint ha most vasárnap lennének a választások, a PSD 31 százalékkal végezne az élen, mögötte jóval lemaradva, 19 százalékkal koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll a második helyen.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) azonban hibahatáron belüli különbséggel, csupán egy százalékkal lemaradva liheg a tarkójába.
A negyedik a mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 11 százalékkal, míg
A felmérés szerint az RMDSZ csupán a hatodik 4 százalékkal, ami annyit jelent, hogy nem jutna be a parlamentbe.
Fotó: CURS
Arra a kérdésre, hogy szerintük jó vagy rossz irányba mennek a dolgok Romániában, a nagy többség, 69 százalék úgy válaszolt, hogy rossz irányba, és csupán 22 százalék vélekedett úgy, hogy jó irányba.
A többség ennek nyomán a saját helyzete kapcsán sem túl derűlátó: arra a kérdésre, hogy egy év múlva jobb vagy rosszabb körülmények között él majd, 41 százalék felelte azt, hogy rosszabb, 38 százalék mondta azt, hogy nem fog változni, és csupán 18 százalék bízott abban, hogy jobban él majd, mint most.
A második helyen 17 százalékkal az alacsony jövedelmek és az életszínvonal áll, a harmadikon 16 százalékkal a korrupció, a negyedik 8 százalékos aránnyal a munkahelyek hiánya áll, az ötödik 7-7 százalékkal a gazdasági válság és az egészségügy helyzete.
Négy százalék a külső adósságot tekinti a legfőbb gondnak, és egyaránt 3 százalék az oktatás helyzetét, a különleges nyugdíjakat, a migrációt, az ukrajnai háborút, a politikai osztályt és a közlekedési infrastruktúra állapotát.
Két százalék gondolja úgy, hogy a legnagyobb gondot a magas adók jelentik.
Rákérdeztek arra is, hogy mennyire bíznak a válaszadók az egyes intézményekben.
Az élen a tűzoltók végeztek: a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy bízik a lánglovagokban.
A dobogó második helyén a hadsereg áll 68 százalékos bizalmi indexszel, míg a harmadik az ortodox egyház, amiben a válaszadók 63 százaléka bízik.
A további sorrend: helyi önkormányzat (46 százalékos bizalmi index), NATO (42), oktatás (42), EU (35), sajtó (23), civil szervezetek (22), kormány (17), elnöki hivatal (13), parlament (13) és pártok (10).
Fotó: CURS
A schengeni csatlakozás kapcsán is borúlátó a többség: 27 százalék szerint biztosan nem, 33 százalék szerint pedig inkább nem lesz Románia idén a belső határellenőrzés nélküli uniós térség tagja, és csupán 8 százalék véli úgy, hogy biztosan, és 19 százalék, hogy inkább igen, mint nem.
A válaszadók többsége (41 százalék) szerint Románia schengeni csatlakozásának elmaradásáért elsősorban az azt megvétózó Ausztria felelős, de 21 százalék úgy véli, hogy inkább a román kormány.
A felmérés szeptember 12. és 22. között készült 1008 fős mintán, a hibahatár 3,1 százalékos.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!