
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
„Tudom, hogy önök elégedetlenek amiatt, hogy tavaly év végén viszsza kellett utalni az államkasszába az el nem költött pénzeket. A kormány megtárgyalta ezt, és a pénz visszakerül a helyi önkormányzatokhoz. Ott, ahol már megtartották a versenytárgyalásokat, és nincs pénz a kivitelezésre, kiutaljuk a szükséges összeget” – ígérte beszédében Boc. Az erdélyi magyar elöljárók üdvözölték a döntést, és reményüknek adtak hangot, hogy a kormányfő betartja ígéretét.
Mint arról beszámoltunk, a Tăriceanu-kormány tavaly ősszel, szeptember és december között több részletben 46,2 millió és 1,3 milliárd lejjel egészítette ki a különböző önkormányzatok költségvetéseit. A Boc-kabinet azonban egyik első döntéseként elrendelte, hogy az önkormányzatok az el nem költött összegeket utalják vissza az államkasszába. Az intézkedés országszerte felháborodást váltott ki a polgármesterek körében, akik azt kifogásolták, hogy fedezet nélkül maradnak a már elkezdett, az infrastruktúra fejlesztésére irányuló projektek.
Az RMDSZ-es elöljárók Cseke Attila akkori önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök kezdeményezésére többféleképpen is tiltakoztak a döntés ellen.
„Örülök, hogy végre felébredt a miniszterelnök úr is, hiszen mi már negyven napja mondjuk, hogy törvénytelenül veszik el az önkormányzatok pénzét. Most ő is rájött, hogy igazunk van” – értékelte a Krónika kérdésére a bejelentést Cseke Attila. A Bihar megyei szenátor szerint az RMDSZ-es polgármesterek január eleje óta több módon is megpróbálták jobb belátásra bírni a kormányt. Levélben kérték a rendelet visszavonását, választ azonban még nem kaptak, mesélte Cseke. Ő maga Liviu Dragnea akkori belügyminiszterhez fordult, s levelére azt az ígéretet kapta, hogy a költségvetés elfogadásával rendezik az ügyet. A politikus szerint a szenátus hétfői ülésén, amikor napirendre került a rendelet, az RMDSZ több módosító javaslatot is benyújtott, amelyekről jövő héten döntenek.
„Remélem, hogy a kormányfő betartja ígéretét” – mondta Cseke, aki szerint, amennyiben erre nem kerül sor, az RMDSZ folytatja a tiltakozást, és szükség esetén bírósághoz fordul, hiszen a jogszabály sérti a helyi autonómiát, s egyfajta „államosításként” értelmezhető. Bihar megyében 33 önkormányzat több mint 15 millió lejt utalt vissza az államkasszába.
Megnyugtatónak nevezte a miniszterelnök döntését tegnapi sajtótájékoztatóján Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, aki szerint ezt részben a helyi önkormányzatok mozgósítása révén érték el. Mint mondta, Hargita megyében mintegy húsz önkormányzatot érintett a kormányrendelet, ezeknek körülbelül egymillió eurót kellett volna visszautalniuk Bukarestbe. Erre azonban nem került sor, mivel úgy vélték, a rendelet alkotmányellenes. „Örülök a miniszterelnök úr döntésének és remélem, hogy nem áll el tőle, annál is inkább, mert január 8-ától 0,01 százalékos büntetőkamatot számítottak volna fel a vissza nem utalt pénzre, amit a saját vagyonomból hajtottak volna be” – mondta Borboly. Hozzátette, ezeket az összegeket a pénteki rendkívüli tanácsülésen ki is utalják a tartalékalapból a helyi önkormányzatoknak, hogy újrakezdhessék a munkálatokat. Ezek között több megyei útnak, illetve a csíkszeredai járóbeteg-rendelőnek a felújítása és a Szent Anna Iskolaközpont campusának a megépítése szerepel.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szintén üdvözölte a kormányfői döntést, kifejtve, hogy a rendelet brutálisan megsértette a helyi autonómiát és a helyi közösségek jogait. Kovászna megyében az önkormányzatok összesen 34,7 millió lejt kaptak az elmúlt évben a viszszaosztott áruforgalmi adóból, ebből Sepsiszentgyörgy 9 milliót. A megyei önkormányzatnak 2,3 millió lejt, a 22 településnek összesen 4 millió lejt kellett visszautalni. Az önkormányzatok tavaly év végén több mint 20 millió lejt tettek félre a megkezdett projektek és a pályázati önrészek költségeinek fedezésére, ennek az összegnek a jelentős részét vette vissza a kormány – mondta a Krónikának az elöljáró.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint a partiumi várost csak elvi szinten érinti a döntés, ugyanis elköltötték a tavaly kiutalt pénzeket, így nem volt, amit visszaküldeni Bukarestbe. „Mi tavaly 9 milliárd régi lejt kaptunk, amit az utolsó baniig el is költöttünk. Először ezeket a pénzeket használtuk fel, csak azután nyúltunk a saját tartalékainkhoz” – közölte a Krónika érdeklődésére az elöljáró.
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.