Elfogadta a kormány a második deficitcsökkentő csomagot, a helyi közigazgatás reformja lekerült a napirendről

– jelentette ki Ilie Bolojan az ülés utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozáson a bírák és ügyészek nyugdíjairól, az egészségügyi csomagról, az állami vállalatokról, az önfenntartó hatóságokról (ASF, ANCOM, ANRE), valamint az adózási és csődeljárási intézkedésekről esett szó. „Ezek a reformok elengedhetetlenek ahhoz, hogy olyan közpolitikákat vezessünk be, amelyek egy egészségesebb, hatékonyabb államot teremtenek, amely tiszteletben tartja a munkát” – idézte a Digi24 a kormányfőt.

korábban írtuk

Általános sztrájkot hirdetett a helyi közigazgatásban a községek és városok szakszervezete

A döntéssel a Bolojan-kabinet által előterjesztett második deficitcsökkentő csomag ellen tiltakozik az érdekvédelem, ami súlyos megszorításokat helyez kilátásba a helyi közigazgatásban.

A bírák és ügyészek nyugdíjáról szóló törvénytervezet végső változata 10 éves átmeneti időszakot ír elő, a nyugdíj összege pedig a nettó fizetés 70 százaléka lesz – jelentette be Bolojan.

„Ez a törvényjavaslat a három legfontosabb problémából kettőt megold az igazságszolgáltatás hatékonyságával és méltányosságával kapcsolatban, miközben tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Tudatában vagyunk annak, hogy a bírói testület kulcsfontosságú egy állam működésében, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az elmúlt évek negatív következményeit.

A miniszterelnök a bírák nyugdíjának értékéről is beszélt. „Jelenleg egy abnormális helyzet áll fenn: a nyugdíj összege gyakorlatilag megegyezik az utolsó fizetéssel. Ma az igazságszolgáltatásban a nyugdíjak átlagos értéke 4800 és 5000 euró között mozog, ami sokszorosa az átlagnyugdíjnak, amely 550–600 euró” – részletezte Bolojan. A miniszterelnök ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a kormány mind a hat törvénytervezetért felelősséget tud vállalni a parlamentben a jövő hét végéig.

A sajtótájékoztatón Mihai Jurca, a miniszterelnöki kancellária vezetője kijelentette, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságnak (ASF), az Országos Energiaszabályozó Hatóságnak (ANRE) és az országos távközlési hatóságnak (ANCOM) létszámcsökkentést kell bevezetnie és 30 százalékkal csökkentenie kell a vezetői juttatásokat. Mint kifejtette, a jogszabályjavaslat csökkenti az egyenlőtlenségeket, és kiterjeszti a három intézményre azokat a megszorításokat, amelyeket a vállalatok és a lakosság is elszenved ebben az időszakban.

Jurca közlése szerint a tervezet a szakértői állások 10 százalékos és az adminisztratív állások 30 százalékos csökkentésére kötelezi az ASF-t, az ANRE-t és az ANCOM-ot. A három intézménynek október végéig kell a parlament elé terjesztenie a követelménynek megfelelő új szervezeti felépítését.

Elmondta azt is, hogy

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter ugyanakkor arról beszélt, hogy nem a kiadások csökkentését reméli a kormány az egészségügyi ágazatot érintő intézkedésekről szóló törvénytervezettől, hanem a költségek növekedésének megelőzését. Mint hangsúlyozta, a módosítások egyik fő célja, hogy kórházba fekvés helyett a járóbeteg-szakellátást vegyék igénybe a betegek. A miniszter szerint azáltal is javulni fog az intézmények teljesítménye, hogy módosítanak a kórházmenedzseri versenyvizsga megszervezésén, új kritériumrendszer alapján értékelik majd az igazgatók munkáját, illetve bevezetik az intézmények átlátható és teljesítményalapú finanszírozását.

Rogobete emlékeztetett arra is, hogy a tervezet szerint megerősítik a családorvosi rendelők szerepét a rendszerben, és változik a finanszírozásuk, amelyet 80 százalékban a pácienseknek nyújtott szolgáltatások határoznak majd meg, és mindössze 20 százalékkal járul hozzá az úgynevezett fejenkénti díj.

„Nem azt várjuk el, hogy csökkenjenek a kiadások az egészségügyben, hanem hogy ne nőjenek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az elmúlt négy évben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) költségvetése szinte a kétszeresére nőtt, 45 milliárd lejről közel 80 milliárd lejre emelkedett. Rogobete azt is elmondta, hogy bár az eredeti tervek szerint október 1-től 6,5 lejre nőtt volna a szolgáltatásonkénti pont értéke a járóbeteg-szakellátásban, a szűkös költségvetés miatt erre csak 2026. január 1-től fog sor kerülni, 2027. január 1-től pedig 8 lejre nő a pont értéke.

Így például a kisebb vállalatok ügyvezető hatáskörű tagjainak juttatása nem haladhatja meg a bruttó ágazati átlagbér háromszorosát, a többieké pedig a kétszeresét - magyarázta, hozzátéve, hogy az átlagbér összegét az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján határozzák meg.

Az igazgatók juttatása legfeljebb a bruttó ágazati átlagfizetés háromszorosa lehet, s az éves bónuszuk szintén nem haladhatja meg az ágazati átlagbér kétszeresét. Az igazgatók a vállalatvezetői juttatásaikat nem halmozhatják az igazgatótanácsi tagként járó illetményekkel - részletezte a kormányfőtitkár.

A kormányfőtitkár elmondta, hogy a tervezet módosít a teljesítménymutatók súlyozásán: a pénzügyi összetevőjuk aránya 50-75 százalékos, a nem pénzügyi összetevőjük aránya pedig 25-50 százalékos lesz. Emellett a fejvadász cégekkel szembeni követelmények is szigorodnak, több szakemberrel kell rendelkezniük a különböző területeken.

Alexandru Nazare pénzügyminiszter a kormányülést követően összegezte, hogy

A tárcavezető szerint a kabinet pénteken jóváhagyott adóügyi intézkedései elengedhetetlenek ahhoz, hogy Románia kilábaljon a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből.

A kormány második adóügyi csomagja megoldást hoz számos strukturális problémára, hiszen hatékonyabbá teszi az adóbehajtást, de változtat a fizetésképtelen vállalatokkal való bánásmódon és az adósságátütemezéseken is.

A kormány számára azért is sürgető az ország gazdasági helyzetének rendezése, hogy Románia befektetésre ajánlott célpont maradjon, ha ugyanis leminősítik, sokkal nagyobb mértékben nőnének az adók, és sokkal durvább intézkedésekre lenne szükség – tette hozzá. Nazare reményét fejezte ki, hogy a pénteken elfogadott intézkedéseknek is köszönhetően Románia „szerencsésen túljut” a Moody's nemzetközi hitelminősítő szeptemberi, valamint az Európai Bizottság októberi értékelésén. Utóbbi az uniós alapok maradéktalan lehívása miatt fontos – emlékeztetett.