
Nehéz ügy. A Marcel Ciolacu vezette új kormánynak számos nehézséggel kell megbirkóznia
Fotó: Presidency.ro
A frissen hivatalba lépett második Ciolacu-kormány előtt nehéz feladatok állnak, nagyon súlyos gazdasági helyzetet kell megoldania – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa. Az elemző rámutatott: az USR képtelen a „társas létre”, ezért maradt ki a koalícióból. A kormány életképessége kapcsán – vagyis hogy kitöltheti-e négyéves mandátumát, vagy hamarabb felbomlik – kifejtette, az számos tényezőtől, így a külpolitikai helyzet alakulásától is függ.
2024. december 24., 07:572024. december 24., 07:57
Számos tényező befolyásolja, hogy az új bukaresti kormány ki tudja tölteni négyéves mandátumát vagy sem, a nehéz gazdasági helyzet az egyik legnagyobb kihívás a kabinettel szemben – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt. A Magyar Külügyi Intézet elemzőjét a második Ciolacu-kormány beiktatása kapcsán kérdeztük a kilátásokról és a koalíció létrejöttének viharos előzményeiről. Rákérdeztünk: mi lehetett valójában a PSD látszólagos visszatáncolásának az oka, tényleg Marcel Ciolacu pártelnök-kormányfő sértődött meg, vagy egyszerűen csak nem akarta a nevét adni a megszorításokhoz?
„Csak remélni tudom, hogy volt valamilyen taktikai »megfontolás» a lépés mögött és Marcel Ciolacu nem zsigeri döntést hozott, bár ez utóbbit erősíti az, hogy – tudomásom szerint – a PSD-elnök bejelentését nem előzte meg szabályos vezetőségi egyeztetés a Szociáldemokrata Párton (PSD) belül. De a párt egyik erős emberének, és a párton belül Ciolacu egyik lehetséges kihívójának számító Sorin Grindeanu pénteki, a PSD-nek a tárgyalásokhoz való visszatérése utáni nyilatkozata is arra enged következtetni, hogy
– hangsúlyozta a nagybányai születésű elemző. Hozzátette: ha mégis valamiféle számítás volt Ciolacu megsértődése mögött, az – viszonylag – könnyen megérthető, ugyanakkor elhibázott lépés volt, ugyanis a PSD-nek nem nagyon volt itt mozgástere.
„A pártnak kényelmes lett volna egy »leharcolt« államelnök-választásig való felszínen tartását átterhelni egy kívülről támogatott koalícióra, de az valószínűleg nagyon gyorsan kiderült Ciolacu és szűk köre számára, hogy ebből semmilyen módon nem tudnának jól kijönni. Ugyanis nyilvánvaló volt, hogy sem a PNL, sem az USR nem megy bele abba, hogy »feláldozzák magukat a hazáért« (ezt csak a kampányokban szokták ígérgetni), miközben a PSD ellenzékben hízik. Márpedig
Így aztán jobbnak látták úgy tenni, mintha Ciolacu nem mondott volna semmit. Ami már kezd náluk gyakorlattá válni, hiszen az elbukott elnökválasztás utáni hirtelen lemondása után is úgy »gondolta meg« magát, mintha mi sem történt volna” – hangoztatta Pászkán.

Nem hoz megszorító intézkedéseket az új kormány – ígérte hétfőn a parlamentben Marcel Ciolacu kijelölt miniszterelnök. A Marcel Ciolacu vezette új kabinetet 240 igen és 143 nem szavazattal fogadta el a román törvényhozás két háza.
Arra is rákérdeztünk, mi az USR koalícióból való kimaradásának az oka; eleve nem is akart kormányra kerülni az ellenzéki párt, vagy kigolyózták? Az elemző rámutatott: a pártként és nem neobolsevik és/vagy neolegionárius „akciócsoportként” működő pártoknak szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, hogy a globalista-radikális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) az „élcsapati”, politikai szociopata mentalitása és viselkedési módja miatt egyszerűen képtelen a „társas létre”.
„Ne feledjük, hogy a politikai agresszivitást nem a Románok Egyesüléért Szövetség (AUR), vagy Diana Şoşoacă, hanem az »européer«-ségéből magának bohócsipkát készítő USR honosította meg Romániában és a parlamentben, méghozzá nyolc évvel ezelőtt! Agresszivitása nem a reformok iránti elkötelezettségből (ez csak »púder«, illetve »kapudrog« a finnyásabb választók megtévesztésére), hanem a közvélemény egy, sok esetben ugyanazon része azon igényének populista kihasználásából fakad, hogy »vért lásson a falra fröccsenni«.
Ezt nem kizárva, azért érdemes szem előtt tartani, hogy az ellenzéki szerepben nemcsak a kormánykoalícióval kerül majd szembe, hanem a lokalista radikálisokkal is, és könnyen meglehet, hogy ez utóbbi jobban akadályozza majd a százalékok gyűjtésében, mint amennyit egy esetleges kormányzati részvétel jelentett volna, ha erre alkalmasnak próbált volna mutatkozni” – mutatott rá Pászkán Zsolt.
Kérdésünkre, meddig lehet életképes az új bukaresti kormány, belebukik a megszorításokba, vagy önként távozik az elnökválasztás után, esetleg ki akarja tölteni a négyéves mandátumát, az elemző rámutatott: az új kormánynak nagyon súlyos gazdasági helyzetet kell megoldani. Miközben a vele és általában véve a fősodor politikai felépítménnyel szembeni bizalom mélyponton van, a kormánykoalíciót zömmel 15 százalék alatti pártok alkotják, de még a PSD sem bírja a mandátumok negyedét sem (a nem magyar nemzeti közösségek legitimációja pedig még alacsonyabb).
Ha sikerül a költségvetést úgy kidolgozni, hogy a koalíció még azt követően is egyben marad és még a vékony többséget is meg lehet tartani a megszavazásához, akkor az elnökválasztásnak (akármikor is lesz az) nem lenne, vagy legalábbis nem kellene különösebb hatást gyakorolnia rá. Egyrészt azért, mert az új államfő már eleve nem tudná használni azon kevés valódi fegyvereinek egyikét, amelyikkel befolyásolni tudja a politikai életet: a kormányfő kijelölésének jogáról van szó, hiszen azt, bármennyire vitatható módon is, de Klaus Iohannis már »lenyúlta«. Ettől kezdve gyakorlatilag csak nagyon korlátozottan avatkozhat be a kormány tevékenységébe, és a legtöbb esetben csak akkor, ha ezt a kormány is akarja. Volt már példa ilyenfajta elnök-kormány közötti kutya-macska barátságra, és valójában sem Iliescu, sem Băsescu, sem Iohannis nem tudta közvetlenül befolyásolni a végrehajtó hatalom munkáját. És hacsak a megismételt választáson nem kerül olyan elnök a Cotroceni-palotába, aki mögött valamelyik erős(ebb) párt, vagy koalíció is állhat, a kormánynak – legalábbis ilyen szempontból – nincs (nem lenne) mitől tartania. Az más kérdés, hogy
Ráadásul a külpolitikai környezet is annyira illékony és bizonytalan, hogy az további ismeretleneket vezet be ebbe az amúgy is rendkívül bonyolult egyenletbe” – ecsetelte lapunknak a kilátásokat az elemző.
Felvetésünkre, hogy mennyire járulhat hozzá a szélsőségek további megerősödéséhez a bukaresti színjáték, Pászkán rámutatott:
amit még külön ki fog hangsúlyozni, ha bebizonyosodik, hogy Călin Georgescu megerősödése mögött tényleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll, ahogy az utóbbi napokban felmerült.
A lokalista és globalista radikálisok ellen csak valódi és hatékony kormányzással és – nem utolsó sorban – a polgárokkal folytatott, a tabutémákat sem elhanyagolható párbeszéddel lehet védekezni, melyben a romániai rendszerpárti erők nemcsak az eddigi szolgalelkűségen képesek túllépni, hanem a saját szervezeti és emberi korlátaikon is. Mindkét irány meglehetősen nagy, nehezen teljesíthető kihívásnak tűnik” – hívta fel a figyelmet Pászkán Zsolt.

Aláírták hétfőn reggel a leendő kormányt alkotó pártok a koalíciós megállapodást, amely alapján közösen kormányoznak majd.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
szóljon hozzá!