Elemző: bizonytalan, meddig maradhat az új kormány, tovább erősödhetnek a szélsőséges pártok

– hangsúlyozta a nagybányai születésű elemző. Hozzátette: ha mégis valamiféle számítás volt Ciolacu megsértődése mögött, az – viszonylag – könnyen megérthető, ugyanakkor elhibázott lépés volt, ugyanis a PSD-nek nem nagyon volt itt mozgástere.

„A pártnak kényelmes lett volna egy »leharcolt« államelnök-választásig való felszínen tartását átterhelni egy kívülről támogatott koalícióra, de az valószínűleg nagyon gyorsan kiderült Ciolacu és szűk köre számára, hogy ebből semmilyen módon nem tudnának jól kijönni. Ugyanis nyilvánvaló volt, hogy sem a PNL, sem az USR nem megy bele abba, hogy »feláldozzák magukat a hazáért« (ezt csak a kampányokban szokták ígérgetni), miközben a PSD ellenzékben hízik. Márpedig

Így aztán jobbnak látták úgy tenni, mintha Ciolacu nem mondott volna semmit. Ami már kezd náluk gyakorlattá válni, hiszen az elbukott elnökválasztás utáni hirtelen lemondása után is úgy »gondolta meg« magát, mintha mi sem történt volna” – hangoztatta Pászkán.

korábban írtuk

Kenyérbe esett Ciolacu második kormánya, kizárja a megszorításokat a miniszterelnök

Nem hoz megszorító intézkedéseket az új kormány – ígérte hétfőn a parlamentben Marcel Ciolacu kijelölt miniszterelnök. A Marcel Ciolacu vezette új kabinetet 240 igen és 143 nem szavazattal fogadta el a román törvényhozás két háza.

Arra is rákérdeztünk, mi az USR koalícióból való kimaradásának az oka; eleve nem is akart kormányra kerülni az ellenzéki párt, vagy kigolyózták? Az elemző rámutatott: a pártként és nem neobolsevik és/vagy neolegionárius „akciócsoportként” működő pártoknak szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, hogy a globalista-radikális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) az „élcsapati”, politikai szociopata mentalitása és viselkedési módja miatt egyszerűen képtelen a „társas létre”.

„Ne feledjük, hogy a politikai agresszivitást nem a Románok Egyesüléért Szövetség (AUR), vagy Diana Şoşoacă, hanem az »européer«-ségéből magának bohócsipkát készítő USR honosította meg Romániában és a parlamentben, méghozzá nyolc évvel ezelőtt! Agresszivitása nem a reformok iránti elkötelezettségből (ez csak »púder«, illetve »kapudrog« a finnyásabb választók megtévesztésére), hanem a közvélemény egy, sok esetben ugyanazon része azon igényének populista kihasználásából fakad, hogy »vért lásson a falra fröccsenni«.

Ezt nem kizárva, azért érdemes szem előtt tartani, hogy az ellenzéki szerepben nemcsak a kormánykoalícióval kerül majd szembe, hanem a lokalista radikálisokkal is, és könnyen meglehet, hogy ez utóbbi jobban akadályozza majd a százalékok gyűjtésében, mint amennyit egy esetleges kormányzati részvétel jelentett volna, ha erre alkalmasnak próbált volna mutatkozni” – mutatott rá Pászkán Zsolt.

Kérdésünkre, meddig lehet életképes az új bukaresti kormány, belebukik a megszorításokba, vagy önként távozik az elnökválasztás után, esetleg ki akarja tölteni a négyéves mandátumát, az elemző rámutatott: az új kormánynak nagyon súlyos gazdasági helyzetet kell megoldani. Miközben a vele és általában véve a fősodor politikai felépítménnyel szembeni bizalom mélyponton van, a kormánykoalíciót zömmel 15 százalék alatti pártok alkotják, de még a PSD sem bírja a mandátumok negyedét sem (a nem magyar nemzeti közösségek legitimációja pedig még alacsonyabb).

Ha sikerül a költségvetést úgy kidolgozni, hogy a koalíció még azt követően is egyben marad és még a vékony többséget is meg lehet tartani a megszavazásához, akkor az elnökválasztásnak (akármikor is lesz az) nem lenne, vagy legalábbis nem kellene különösebb hatást gyakorolnia rá. Egyrészt azért, mert az új államfő már eleve nem tudná használni azon kevés valódi fegyvereinek egyikét, amelyikkel befolyásolni tudja a politikai életet: a kormányfő kijelölésének jogáról van szó, hiszen azt, bármennyire vitatható módon is, de Klaus Iohannis már »lenyúlta«. Ettől kezdve gyakorlatilag csak nagyon korlátozottan avatkozhat be a kormány tevékenységébe, és a legtöbb esetben csak akkor, ha ezt a kormány is akarja. Volt már példa ilyenfajta elnök-kormány közötti kutya-macska barátságra, és valójában sem Iliescu, sem Băsescu, sem Iohannis nem tudta közvetlenül befolyásolni a végrehajtó hatalom munkáját. És hacsak a megismételt választáson nem kerül olyan elnök a Cotroceni-palotába, aki mögött valamelyik erős(ebb) párt, vagy koalíció is állhat, a kormánynak – legalábbis ilyen szempontból – nincs (nem lenne) mitől tartania. Az más kérdés, hogy

Ráadásul a külpolitikai környezet is annyira illékony és bizonytalan, hogy az további ismeretleneket vezet be ebbe az amúgy is rendkívül bonyolult egyenletbe” – ecsetelte lapunknak a kilátásokat az elemző.

Felvetésünkre, hogy mennyire járulhat hozzá a szélsőségek további megerősödéséhez a bukaresti színjáték, Pászkán rámutatott:

amit még külön ki fog hangsúlyozni, ha bebizonyosodik, hogy Călin Georgescu megerősödése mögött tényleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll, ahogy az utóbbi napokban felmerült.

A lokalista és globalista radikálisok ellen csak valódi és hatékony kormányzással és – nem utolsó sorban – a polgárokkal folytatott, a tabutémákat sem elhanyagolható párbeszéddel lehet védekezni, melyben a romániai rendszerpárti erők nemcsak az eddigi szolgalelkűségen képesek túllépni, hanem a saját szervezeti és emberi korlátaikon is. Mindkét irány meglehetősen nagy, nehezen teljesíthető kihívásnak tűnik” – hívta fel a figyelmet Pászkán Zsolt.

korábban írtuk

Aláírták a koalíciós megállapodást, megalakulhat az új kormány

Aláírták hétfőn reggel a leendő kormányt alkotó pártok a koalíciós megállapodást, amely alapján közösen kormányoznak majd.