
Fotó: Diana Sosoaca/Facebook
Nem mindennapi törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă szenátor: azt kezdeményezi, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával kötött alapszerződést, és követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.
2023. március 22., 09:582023. március 22., 09:58
2023. március 22., 10:002023. március 22., 10:00
Sőt tovább is megy: még Máramaros megye azon, jelenleg Kárpátaljához tartozó részeire is kiterjednek az igényei, amelyek a trianoni diktátum után sem kerültek román fennhatóság alá.
Emellett azt szeretné, hogy Románia csatolja magához azokat a területeket, amelyek korábban, a két világháború közötti Romániához tartoztak.
Șoșoacă a 129/1997-es törvény módosítására benyújtott tervezet 3. cikkelyében azt írja: „Románia annektálja a hozzá tartozó történelmi területeket, nevezetesen Észak-Bukovinát, Herțát, Budzsákot (Cahul, Bolgrad, Ismail), a történelmi Máramarost és a Kígyó-szigetet”.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listáján mandátumhoz jutott, de azóta botrányai miatt a pártból kizárt, és független szenátorként tevékenykedő Șoșoacát folyamatosan azzal gyanúsítják, hogy valójában orosz érdekeket képvisel.
A koronavírus-járvány idején járványtagadó és oltásellenes propagandát folytató Șoșoacă több ízben is részt vett az orosz nagykövetség által szervezett rendezvényeken, és egyértelmű, hogy amennyiben a bukaresti kormány magáévá tenni az általa megfogalmazott javaslatokat, azzal az Ukrajna elleni agresszió oldalára állna.
Már csak azért is, mert Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt állam- és kormányfő korábban utalt már arra, hogy Románia területeket szeretne szerezni Ukrajnától.
A trianoni diktátum aláírásáig a megye a Magyar Királyság része volt, majd a békeszerződés nyomán északi része akkor Csehszlovákiához került. A terület az 1938-39-es időszakban visszakerült Magyarországhoz, majd 1944-ben a szovjet hadsereg szállta meg, 1945-ben pedig a Szovjetunió annektálta.
A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna örökölte meg a korábban közel egy évezredig Magyarország részét képező régiót.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Szeptember közepétől emelkedik a járművezetői engedély, a forgalmi engedély és az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiállításának díja Romániában.
Jelentősen eltér, hogy Románia különböző városaiban mennyit fizetnek a fogyasztók a víz- és a csatornahasználatért. A két szolgáltatás együttes köbméterenkénti ára egyes településeken alig haladja meg a 15 lejt, máshol viszont megközelíti a 26 lejt.
Miközben Nicușor Dan államfő a napokban – várhatóan már kedden – újabb egyeztetést kezd a pártok képviselőivel egy új, teljes jogkörű kormány megalakításáról, a pártok vezetői a saját stratégiájukról egyeztetnek.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását.
Az egyre növekvő számú drónincidensek miatt a román kormány tájékoztató kampányt indít – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
szóljon hozzá!