Fotó: Diana Sosoaca/Facebook
Nem mindennapi törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă szenátor: azt kezdeményezi, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával kötött alapszerződést, és követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.
2023. március 22., 09:582023. március 22., 09:58
2023. március 22., 10:002023. március 22., 10:00
Sőt tovább is megy: még Máramaros megye azon, jelenleg Kárpátaljához tartozó részeire is kiterjednek az igényei, amelyek a trianoni diktátum után sem kerültek román fennhatóság alá.
Emellett azt szeretné, hogy Románia csatolja magához azokat a területeket, amelyek korábban, a két világháború közötti Romániához tartoztak.
Șoșoacă a 129/1997-es törvény módosítására benyújtott tervezet 3. cikkelyében azt írja: „Románia annektálja a hozzá tartozó történelmi területeket, nevezetesen Észak-Bukovinát, Herțát, Budzsákot (Cahul, Bolgrad, Ismail), a történelmi Máramarost és a Kígyó-szigetet”.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listáján mandátumhoz jutott, de azóta botrányai miatt a pártból kizárt, és független szenátorként tevékenykedő Șoșoacát folyamatosan azzal gyanúsítják, hogy valójában orosz érdekeket képvisel.
A koronavírus-járvány idején járványtagadó és oltásellenes propagandát folytató Șoșoacă több ízben is részt vett az orosz nagykövetség által szervezett rendezvényeken, és egyértelmű, hogy amennyiben a bukaresti kormány magáévá tenni az általa megfogalmazott javaslatokat, azzal az Ukrajna elleni agresszió oldalára állna.
Már csak azért is, mert Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt állam- és kormányfő korábban utalt már arra, hogy Románia területeket szeretne szerezni Ukrajnától.
A trianoni diktátum aláírásáig a megye a Magyar Királyság része volt, majd a békeszerződés nyomán északi része akkor Csehszlovákiához került. A terület az 1938-39-es időszakban visszakerült Magyarországhoz, majd 1944-ben a szovjet hadsereg szállta meg, 1945-ben pedig a Szovjetunió annektálta.
A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna örökölte meg a korábban közel egy évezredig Magyarország részét képező régiót.
Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.
Katasztrófát okozó rongálás gyanújával vizsgálódik az ügyészség a három halálos áldozatot követelő péntek reggeli bukaresti tömbházrobbanás ügyében. Közben az egészségügyi minisztérium újabb információkat közölt a robbanás sérültjeinek helyzetéről.
Büntetőeljárást indított a DNA a bukaresti központi katonai kórház igazgató-parancsnoka, Florentina Ioniță-Radu vezérőrnagy és további 18 katona ellen az egészségügyi intézményben történt szabálytalan bérkifizetések ügyében.
Külföldi kórházakba szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás két súlyos sérültjét – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
A pénteken felrobbant bukaresti, Rahovei úti tömbháznál a Distrigaz Sud földgázszolgáltató egy nappal korábban leállította a gázszolgáltatást, amikor azonban egy pénteki bejelentés nyomás ismét kiszálltak a helyszínre, már nem volt zárópecsét a gázcsapon.
Egy közeli iskola 15 tantermében is károk keletkeztek a péntek reggeli bukaresti panelházrobbanás nyomán – közölte az oktatási minisztérium.
Bármikor összeomolhat az a bukaresti panelház, amelyben a nagyerejű pénteki robbanás történt Raed Arafat belügyi államtitkár szerint.
Hatósági segítséggel csempészhette be az országba az otthonában talált fegyvereket és pénzt az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetekkel gyanúsított Horațiu Potra zsoldosvezér, ezért új eljárás indult ellene – jelentette be Alex Florența legfőbb ügyész.
Medvetámadás nyomait viselő férfit találtak holtan az otthona közelében Almásmezőn (Bicaz Chei) – közölte pénteken a Neamț megyei rendőrség.
Cseke Attila fejlesztési miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a kormánykoalíciónak minél hamarabb döntenie kell a helyi közigazgatás reformjáról.
szóljon hozzá!