Kikapcs. Csütörtökön reggel elkezdődött a cernavodai atomerőmű leállításának folyamata
Fotó: Robert Ghement/Agerpres
A Duna alacsony vízállása miatt csütörtökön reggel megkezdődött a cernavodai atomerőmű lekapcsolása az országos villamosenergia-hálózatról.
2026. augusztus 13., 08:102026. augusztus 13., 08:10
2026. augusztus 13., 09:212026. augusztus 13., 09:21
A leállítási eljárások csütörtökön 7:00 órakor kezdődtek, és
Romeo Urjan, az erőmű igazgatója elmondta: az erőmű leállítása azt jelenti, hogy a 11:00-kor termelt 680 megawattot kivonják az országos energiarendszerből.
Kifejtette, hogy az atomerőmű által a rendszerbe betáplált áramot vagy más forrásokból, vagy importból fogják pótolni.
Az energiaügyi minisztérium főtitkára, Sorin Elisei kifejtette, hogy
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
„Továbbra is a vízerőművi tartalékokra támaszkodunk, amelyek főként a víztározókból származnak, valamint a fogyasztás önkéntes csökkentésére irányuló intézkedésekre; úgy gondolom, hogy az esti csúcsidőszakban a csökkenés valós mértéke valahol 200 és 400 megawatt között mozog. Számítunk a megnövekedett importkapacitásra, különösen Bulgáriával kapcsolatban, és nagyon figyelmesen követjük azokat az előrejelzéseket, amelyek – a mi szempontunkból – befolyásolhatják a mai és a holnapi napon a megnövekedett szélenergia-termelést” – nyilatkozta Sorin Elisei.
A vízügyi szakemberek előrejelzései a Duna vízszintjének folyamatos csökkenését mutatják a következő napokra, miközben európai szinten két forró hét várható, ahogyan azt Cristian Buşoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára kijelentette.
A Duna vízszintje Cernavodánál 182 centiméterre csökkent, emiatt csütörtök reggel megkezdik az eljárást az atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött körülmények közötti leállítására – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter szerdán.
A román hatóságok azt hangoztatják, hogy
„A legrosszabb esetben – amit egyébként nem tartok lehetségesnek – a nagy ipari fogyasztók esetében korlátozásokat fognak bevezetni” – mondta Buşoi, hozzátéve: a háztartási fogyasztók, az alapvető szolgáltatások, a kórházak, gyógyszertárak, a gyógyszergyárak, a rendőrség és az állam működését biztosító intézmények nem fognak semmit érezni
Az államtitkár szerdán este a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva elmondta: a leállás miatt megnő az energiaigény, amelyet más forrásokból, többek között importból kell fedezni, de biztosított, hogy a következő két hétben nem áll fenn áramkimaradás veszélye.
Kifejtette, hogy
„A számok a napi termeléstől függenek. A következő napokra jó előrejelzésünk van a szélenergiára vonatkozóan, éppen 1000 megawatt körül. Természetesen ez lehet a maximum, az átlag pedig 500–600 megawatt. Talán ebből ki tudjuk pótolni ezt a 680–690, akár 700 megawattot” – nyilatkozta az államtitkár.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
A következő időszakra vonatkozó kilátások azonban kevésbé kedvezőek – figyelmeztetett.
„Aztán persze, ha a jövő héten és a következő két héten beszélünk, az időjárási és hidrológiai előrejelzés visszafogott, kedvezőtlen. Nyilvánvaló, hogy legalább a következő két hétben csekély az esélye annak, hogy újra üzembe helyezzük a cernavodai erőmű blokkjainak bármelyikét” – mondta Bușoi.
Ilyen körülmények között Románia villamosenergia-szükségletének jelentős részét importból kellene fedezni, amely a regionális piacokon rendelkezésre álló energia függvényében az egész régióból származhat.
„A gazdaság és a z országos energiarendszer működéséhez szükséges villamosenergia-mennyiség nagy része importból fog származni. Főként Bulgáriából. Éppen az elmúlt napokban sikerült növelni a Bulgáriával való összeköttetési kapacitást” – mondta.
„És van még – mert ez nagyon fontos – egy tartalékunk arra az esetre, ha nem találunk ilyen importlehetőségeket, nevezetesen a rovinari-i erőmű 4. blokkja, amely tartalékban van, 330 MW névleges kapacitással. Valójában valószínűleg napi 300 MW-ig terjedő termelésre képes.
A fennmaradó 300 MW pedig bármikor pótolható a Hidroelectrica tartalékaiból, a víztározókból és a tartalékrészből, ahol azonban bizonyos egyensúlyt és óvatosságot kell tanúsítani e tartalékok felhasználásakor, mivel ezeket hagyományosan a télre tartogatják” – mutatott rá Bușoi.
A cernavodai atomerőmű második reaktorát a következő 10 napban nem lehet újraindítani, mivel a hidrológiai előrejelzések a Duna vízhozamának és vízszintjének folyamatos csökkenését jelezik – jelentette ki Romeo Urjan, a létesítmény igazgatója.
Ami Bulgária Romániának történő energiaellátási képességét illeti, rámutatott, hogy
Bulgáriának azonban rendelkezésére áll a kozloduji atomerőmű, amely két-egy-egy 1 000 MW-os reaktorral rendelkezik.
Mint arról beszámoltunk, a cernavodai atomerőmű 1. blokkját július végén állították le, ami 10 százalékkal csökkentette a belföldi energiatermelést, miközben a hőhullám miatt magas volt a fogyasztás.
A 2. blokk működésének meghosszabbítása érdekében a hatóságok eltávolítottak egy sziklát a Dunáról, és négy uszályt süllyesztettek el, hogy nagyobb vízmennyiséget próbáljanak átirányítani a cernavodai atomerőmű felé.
A cernavodai atomerőmű Románia teljes villamosenergia-termelésének körülbelül 20 százalékát biztosítja.
Környezetvédelmi miniszter: a hatóságok mulasztásai vezettek a Duna mai állapotához
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szerint a Duna kritikus helyzete annak a következménye, hogy elmaradtak azok a munkálatok, amelyeket az elmúlt években kellett volna elvégezni.
Diana Buzoianu szerdán este egy podcastban kijelentette, hogy a Duna Bala-ágán végzendő munkálatokra – amelyekért a közlekedési minisztérium felel – már 2024 óta megvoltak a szükséges engedélyek és a finanszírozás.
„Amit most a Dunán látunk, az a közlekedési minisztérium elmúlt 2–3 évének kudarca. Nem hajtottak végre egy alapvető fontosságú munkát, amely hosszú távon megoldotta volna a problémát” – mondta a környezetvédelmi miniszter.
Buzoianu szerint a Bala-ágra vonatkozó projekt rendelkezett engedélyekkel és környezetvédelmi hozzájárulással, a szükséges pénzeszközöket pedig már kormányhatározattal jóváhagyták.
„A Bala-ágon a nagy beruházásokat el kellett volna végezni. Már 2024-ben megvoltak a környezetvédelmi engedélyek, a környezetvédelmi hozzájárulás és a kormányhatározat, amely a pénzeszközöket elkülönítette. Ha azokat a munkálatokat elvégezték volna, ma teljesen más helyzetben lennénk” – állította Diana Buzoianu.
A Bala-ágon fenékküszöb építését tervezik, hogy a folyam vízhozamának nagyobb része folyjon az erőmű felé, biztosítva a hűtővizet.
A miniszter kifejtette, hogy a Duna vízhozamának nagyon alacsony szintre csökkenése nyomán az vízügyi hatóság szakértőit felkérték, hogy javasoljanak intézkedéseket a víz Cernavodă felé vezető útvonalon történő megtartására.
A beavatkozásokat az Al-Duna Folyami Igazgatóság (AFDJ) és a hadsereg hajtotta végre az ANAR javaslatai alapján.
„Ezek az intézkedések körülbelül hét napot nyertek az eredeti becsléshez képest a cernavodai erőmű leállását illetően” – nyilatkozta Buzoianu.
Elmagyarázta azt is, miért nem tudta az uszályokkal végrehajtott beavatkozás hosszú távon megoldani a problémát.
„60 kilométernyi szakasz van azon az útvonalon, amelyen a vizet – attól a ponttól, ahol átirányítottuk – közelebb kellett volna vezetni Cernavodához. Azokon a területeken dűnék vannak, amelyek bizonyos áramlatok esetén megállíthatják vagy átirányíthatják a vizet” – mondta a miniszter.
A tartós megoldás kiterjedtebb munkálatokat és magas költségeket jelent. Buzoianu kiemelte, hogy az AFDJ-nek kotrási munkákat kell végeznie a térségben, és hogy az elmúlt napok beavatkozásai csupán válsághelyzeti intézkedések voltak.
„A cernavodai erőmű múlt csütörtöki leállítása esetén felmerült költségek töredékével sikerült hét napot nyernünk. Ez egy olyan válsághelyzetben lehetséges, amelyre az elmúlt években nem történtek meg a szükséges előkészületek” – mondta.
„A közlekedési minisztériumban a projekteknek nem szabad többé éveken át a fiókban porosodniuk, hogy válsághelyzetben ne kelljen azt kérdeznünk, miért nem tudjuk megtenni azt, amit egy egymilliárdos megoldás tenne” – jelentette ki a miniszter, bírálva a már jóváhagyott projektek késedelmét.
„A környezeti problémák rendkívül súlyosak, és nem oldhatók meg akkor, amikor a válság bekövetkezik. Közpolitikai szinten ezek olyan problémák, amelyek megoldása évekig tarthat. Ugyanez a probléma áll fenn az árvizek esetében is” – nyilatkozta Diana Buzoianu.
Szerinte Románia az elmúlt három és fél évtizedben nem biztosította a szükséges finanszírozást az árvízvédelmi infrastruktúrához.
„Évről évre látjuk, hogy egyes településeket eláraszt a víz. Az elmúlt 35 évben nem különítettük el a szükséges pénzt gátakra, töltésekre és polderekre. És csodálkozunk, hogy miért nem tudjuk egy-két év alatt megvalósítani azokat a kritikus infrastruktúrákat, amelyekhez néha hat vagy akár tíz év is szükséges” – mondta a miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Siegfried Mureșan kinevezett miniszterelnök szerint jelenleg körülbelül 200 biztos szavazattal rendelkezik a kormány beiktatásához a szükséges 233-ból.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke bejelentette, pártja nem fogja megszavazni a Mureșan-kormányt, és közölte, hogy tárgyalócsoportot jelölt ki, amely a többi parlamenti párttal egyeztessen egy stabil kormány megalakításáról.
Közel 89 ezer elakadt kivándorlási kérelem, több mint 5500 turistaútról haza nem tért állampolgár és 2243 sikeres határszökés.
Az orosz hadsereg átvette az irányítást a konstancai kikötőben június elején felrobbant ukrán tengeri drón fölött – erősítette meg az előzetes információkat a román elnöki hivatal.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szavaz bizalmat Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányának – erről döntött hétfőn a párt országos politikai tanácsa. Közben az AUR is bejelentette: nem támogatja a kormányt.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kiállt Dominic Fritz távozó temesvári polgármester mellett, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) viszont bírálta, miután az 1989-es forradalmat megidéző rendezvényen búcsúzott el a városházától.
A találkozó, amelyen Sorin Grindeanuval és Kimberly Guilfoyle-lal, az Egyesült Államok görögországi nagykövetével vett részt, nem állt kapcsolatban a romániai politikai helyzettel, sem a Bolojan-kormány megbuktatásával – jelentette ki Bogdan Ivan.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök vasárnap levélben ismertette 16 miniszterjelöltjével a leendő tárcavezetőként rájuk váró feladatokat és megbízatásuk alapelveit.
Közleményben határolódott el több romániai olasz szervezet a Romániai Olaszok Egyesületétől (RO. AS. IT.), miután az bíróságon támadta meg a Siegfried Mureşan kormányalakítási megbízásáról szóló elnöki rendeletet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!