Ha leáll az atomerőmű, nehéz napok elé nézünk. De honnan lesz egyáltalán áram?

– mutat rá Dumitru Chisăliță szakértő, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke egy, a szaksajtónak eljuttatott elemzésében, amelyet a Mediafax közölt.

Mint arról beszámoltunk, a cernavodai atomerőmű megkezdte a 2. blokk ellenőrzött leállítását megelőző műszaki eljárásokat a Duna alacsony vízállása miatt, mivel nem juit elegendő víz a reaktor hűtésére.

Az energiaügyi minisztérium szerint ezek „szokásos és megelőző” eljárások, amelyek célja az erőmű biztonságos leállításának előkészítése.

Mint közölték, mivel

Ezzel párhuzamosan az energiaügyi minisztérium és az Országos Energiairányító Központ előkészítette a szükséges intézkedéseket a 2. blokk leállása miatt kieső energia pótlására – többek között újraindíthatják a rovinari-i erőművet.

korábban írtuk

Készülnek a cernavodai atomerőmű leállítására, egyre csökken a Duna vízszintje

A cernavodai atomerőműben a következő két napban elindítják a leállási eljárást, miután a környéken a vízszint elérte a kritikus küszöbértéket. – jelentette be kedden Sorin Rîndașu, a román vízügyi igazgatóság vezérigazgató-helyettese.

A szakértő rámutatott: manapság 20.00 órakor, amikor a lakossági fogyasztás továbbra is magas, a napelemes termelés gyorsan lecsökken, a vízerőműveket az aszály sújtja, a szélenergia kiszámíthatatlan, a gáz- és szénüzemű erőművek – amennyiben még vannak ilyenek – nem tudják teljes mértékben pótolni a hiányt, és

Kiemelte, hogy „ez már nem csupán piaci probléma, hanem a rendszer megfelelőségének kérdése, és a kritikus napokon az ipari korlátozások és bizonyos fogyasztói csoportok áramellátásának kikapcsolása közötti választás kérdése”.

Dumitru Chisăliță elemzése a következő valószínűsíthető feltételezéseken alapuló becslésen nyugszik:

• a cernavodai 2. reaktort augusztus 12-től leállítják, ami azt jelenti, hogy a nukleáris termelés nulla lesz, szemben az optimális működési körülmények között elérhető 1 400 MW-tal,
• a vízerőművi termelést a szárazság csökkenti;
• a szélenergia-termelés alacsony vagy mérsékelt szinten marad;
• az importot korlátozza a Magyarországon, Szerbiában és a Nyugat-Balkánon egyidejűleg fennálló hiány;
• augusztus 13–16. között mérsékeltebb hőmérsékletek várhatók, amelyeket augusztus 17. és 22. között erős hőhullám követ;
• a Dacia és a Ford gyárak augusztus 19-ig leállnak, ami becslések szerint körülbelül 200 MW-os energiamegtakarítást jelent;
• az OrszágosEnergiairányító Szolgálat által esetleg elrendelt csökkentés a fennmaradó kiegyenlítési igényt jelenti, nem pedig egy már bejelentett intézkedést.

Dumitru Chisăliță szerint atomenergia nélkül a legnehezebb napokon a 20.00 órakor rendelkezésre álló hazai termelés mindössze 4150–4300 MW lenne.

Ebbe a termelésbe a következők tartoznának:

• vízerőművek: 1 000–1 400 MW;
• gáz: 1 300–1 700 MW;
• szén: 900–1 200 MW;
• szélenergia: 200–700 MW;
• 20.00 órakor fennmaradó napelemes energia: 100–400 MW;
• egyéb források: 100–200 MW;
• atomerőművek: 0 MW.

„A kánikulai napokon a fogyasztás önkéntes csökkentés nélkül meghaladhatja a 8000 MW-ot. Romániának így 2500–2600 MW-ot kellene importálnia, ami a fennmaradó hazai termelés közel 60 százalékának felel meg. A probléma az, hogy a technikai importkapacitás nem jelent garantált energiát. Lehet, hogy van összeköttetés, de ha azon túl nincs rendelkezésre álló termelés, akkor az csak a hiányt szállítja” – mutatott rá az AEI elnöke.

Feszült időszakokban Románia már importált körülbelül 2000 MW-ot.

A vizsgált időszakra vonatkozóan a reális tartomány továbbra is körülbelül 2300 MW marad.

Dumitru Chisăliță szerint az önkéntes fogyasztáscsökkentés mértéke 170–300 MW-ra becsülhető.

Augusztus 19-ig a Dacia és a Ford termelésleállítása körülbelül 200 MW-tal járulhat hozzá ehhez, amelyhez hozzáadódhatnak más ipari fogyasztók, üzletek, intézmények és a lakosság fogyasztáscsökkentései is. „De

Augusztus 19. után, egyes ipari egységek termelésének újraindulásával, a várható önkéntes csökkentés 180–220 MW-ra csökken. Románia nem tudja pótolni a több mint 1000 MW-os hiányt azzal, hogy néhány kirakatot lekapcsol, csökkenti a légkondicionálás mértékét az intézményekben, és arra kéri a lakosságot, hogy ne használják egyszerre a háztartási készülékeket. Ezek az intézkedések hasznosak, de a probléma nagyságához képest nem elegendőek” – mutatott rá az AEI elnöke.

Dumintru Chisăliță úgy véli, hogy az energiairányító diszpécserszolgálatnak a központi forgatókönyv szerint legfeljebb 1200 MW-os szabályozható csökkentési kapacitást kellene előkészítenie.

A legnagyobb kockázatot jelentő napok a következők:

• augusztus 18.: 1050 MW szükséges csökkentés;
• augusztus 19.: 1200 MW;
• augusztus 20.: 1080 MW;
• augusztus 21.: 1100 MW.

A szakértő hangsúlyozza, hogy a veszély nem egyetlen percre korlátozódik.

Az elemző rámutat: az igény elvileg importtal lenne pótolható, de Románia nem tudja a „regionálisan elérhető teljes mennyiséget” automatikusan és teljes egészében importálni.

Ugyanazon energiaért versenyez ugyanis Magyarország, Szerbia, Horvátország, Észak-Macedónia és Albánia.

„Ráadásul a határon átnyúló kapacitások, a torlódások és a biztonsági szabályok korlátozzák az folyamatot. Vannak olyan napok is, amikor a Románia számára jelzett reális importmennyiség nagyon közel áll a becsült teljes regionális rendelkezésre álló mennyiséghez. Ilyenkor a biztonsági tartalék gyakorlatilag nem létezik. Bármilyen váratlan fogyasztásnövekedés egy szomszédos országban elvonhatja azt az energiát, amelyet Románia elérhetőnek tartott” – mutat rá Dumitru Chisăliță.

korábban írtuk

Atomerőmű-leállás: nagy a baj, a következő tíz napban nem lehet újraindítani a létesítményt az igazgató szerint

A cernavodai atomerőmű második reaktorát a következő 10 napban nem lehet újraindítani, mivel a hidrológiai előrejelzések a Duna vízhozamának és vízszintjének folyamatos csökkenését jelezik – jelentette ki Romeo Urjan, a létesítmény igazgatója.

Az elemző úgy véli, hogy

A kozloduji atomerőmű, a bolgár hőerőművek és a szivattyús tározók biztosíthatják a regionális rendelkezésre álló kapacitás legnagyobb részét.

„Ez azonban egyben a legfőbb sebezhetőség is: Románia energiaellátásának biztonsága a bolgár erőművek működésétől, azok kereskedelmi ütemtervétől és az összekötő kapacitások fenntartásától függne. Ha Bulgáriában egy fontos blokk meghibásodna, vagy a bolgár fogyasztás hirtelen megnövekedne, az szinte azonnal hatással lenne a romániai fogyasztáscsökkentési igényre” – hangsúlyozta a szakértő.

Azt mondani, hogy Románia importálhat, ilyen körülmények között csak a válasz fele. A helyes kérdés az, hogy lesz-e valaki, aki pontosan azokban az órákban exportál. A Romániának szükséges energia nem áll készenlétben a határon túl, várva egy megrendelést Bukarestből. Ezt egyidejűleg vásárolja meg az összes hiányt szenvedő rendszer” – hangsúlyozta az AEI elnöke.

Így – mutatott rá a szakértő – abban az esetben, ha a cernavodai mindkét reaktor leállna, Románia nem tudja kizárólag importtal és önkéntes energiatakarékossággal egyensúlyba hozni a rendszert.

A forró munkanapokon a mintegy 4 200–4 300 MW-os hazai termelés, a körülbelül 2 500 MW-os import és a 200–300 MW-os önkéntes energiatakarékosság együttesen csupán körülbelül 7 000 MW-ot fedez.

„A döntő tényező az import lesz. Minden 500 MW-os csökkenés a becsült szint alatt szinte automatikusan 500 MW-os növekedést eredményez a korlátozási igényben. Ha például az import 2 500-ről 2000 MW-ra csökken, az augusztus 19-i korlátozási igény 1 200-ról 1700 MW-ra emelkedhet. Ekkor már nem egyszerű szolidaritási felhívásokról van szó. Ipari kapacitások leállításáról, a nem alapvető fogyasztás korlátozásáról és – a legrosszabb esetben – ellenőrzött áramkimaradásokról beszélünk” – kongatta meg a vészharangot az AEI elnöke.