Cáfolja a hazaárulással vádolt exminiszter, hogy az amerikaiak akarták a Bolojan-kormány bukását

A kijelentés azért keltett feltűnést, mert néhány héttel később valóban megbukott Ilie Bolojan román miniszterelnök kormánya.

korábban írtuk

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában

Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”

A vita nyomán Alexandru Dimitriu, a kormányon lévő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője bejelentette, hogy hazaárulás vádjával büntetőfeljelentést tett Sorin Grindeanu, George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és Bogdan Ivan ellen. Grindeanu és Simion egyaránt cáfolta, hogy a Bolojan-kormány megbuktatásáról egyeztettek volna az amerikai diplomatával.

„Hogy teljesen világos legyen:

– hangsúlyozta Bogdan Ivan. Arra a kérdésre, hogy a PSD valamilyen formában kérte-e az amerikaiak beleegyezését a Bolojan-kormány eltávolításához, Ivan egyértelmű nemmel válaszolt.

„Nekünk a PSD-ben nincs szükségünk arra, hogy valaki megmondja nekünk, mit tehetünk és mit nem. Belső konzultációt folytattunk a Szociáldemokrata Párt 5 000 helyi választott képviselőjével. Minden nap beszéltem a besztercei emberekkel, azokkal, akik rám szavaztak és oda küldtek. Meg kellett volna kérdeznem az amerikaiakat, engedélyt kellett volna kérnem tőlük, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsak be Ilie Bolojan ellen és leváltsuk őt, ahogyan a románok 80 százaléka várta?” – jelentette ki a volt miniszter.

Bogdan Ivan azt állította, hogy

„A megbeszélések, amelyeket hivatalos keretek között folytattam mind az Egyesült Államok romániai nagykövetével, mind a görögországi nagykövettel, az energiaügyi miniszteri megbízatásommal kapcsolatosak voltak, azon megállapodáskapcsán, amelyet Alexandru Nazare és Cristian Bușoi írt alá Görögországban, és amelyet a román kormány nevében nekem kellett végrehajtanom” – mondta Ivan.

A volt miniszter magyarázatot adott a bukaresti találkozóra is, amelyen többek között Sorin Grindeanu és Kimberly Guilfoyle nagykövet is részt vett. „Abban az időszakban Bukarestben rendezték meg a The Economist konferenciáját, amelynek előadója én voltam, a nagykövet asszony és nagyon sok más üzletember Közép- és Kelet-Európa egész területéről. A találkozó végén őszinte meghívást kaptam tőle egy vacsorára, ahol az emberiség jövőjével, a Vertikális Folyosóval kapcsolatos kérdésekről, valamint technikai szempontokról beszélgettünk, amelyeknek semmi közük nem volt hazánk politikai helyzetéhez” – állította Ivan.

Hangsúlyozta, hogy

„És még egyszer nagyon egyértelműen elmondom. Nekem, mint parlamenti képviselőnek, nincs szükségem arra, hogy bármely más államtól engedélyt kérjek ahhoz, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsak be egy miniszterelnök ellen, aki gazdasági szempontból a csőd szélére sodorta Romániát. Tilos valakivel vacsorázni? Egy amerikai állami tisztségviselővel – hogy teljesen világos legyen – egy magánbeszélgetés keretében a mi országunkban? Nem tudom, hogy ez illegális lenne, nem tudom, hogy tilos lenne” – mondta Bogdan Ivan.

A volt miniszter kitért a Vertikális Folyosó nevű energiaipari projektben való román részvételére, valamint a gáz román infrastruktúrán keresztüli tranzitjának lehetőségéről szóló memorandumra.

Ivan kijelentette, hogy

„Az a memorandum előírta, hogy Románia tárgyalásokat kezdeményez az Egyesült Államokkal annak érdekében, hogy megvizsgálják a földgáz országunkon keresztüli tranzitjának lehetőségét, ami legalább 250 millió euró egyértelmű nyereséget hozott volna a Transgaz vállalatnak, amelynek többségi tulajdonosa a román állam, vagy a B változatot, amely szerint Románia regionális csomópontként működne, gázt vásárolna, azt eladná a román vállalatoknak, és adott esetben továbbadná a szomszédos államoknak” – hangoztatta a volt miniszter.

Ivan szerint ahogy közeledett az eljárásra előírt 90 napos határidő, egyértelmű utasításokat kért a kormánytól a tárgyalások folytatására vonatkozóan.

„Én magam, akit az ügyért felelős energiaügyi miniszterként jelöltek ki, tudva, hogy a román állam nagyon egyértelmű tárgyalásokat folytat az amerikai kormánnyal, és közeledett a 90 napos határidő, nagyon egyértelmű információkat és kifejezett megbízást kértem a román kormánytól a tárgyalások megkezdéséhez. Vagy lhogy egalábbis azt mondjuk: akkor kezdünk tárgyalni veletek, ha Románia érdekeit szem előtt tartjuk, vagy ha nem érdekel minket, egyértelműen kijelentjük: nem, nem akarjuk, hogy az amerikai gáz Románián keresztül haladjon, nem akarjuk diverzifikálni az ellátási forrásokat, hogy tudjuk, mit mondjunk hivatalosan azoknak az embereknek” – idézte fel Ivan.

„Mert nem egy miniszterről volt szó, hanem a román kormányról, amely kapcsolatban állt az Amerikai Egyesült Államok kormányával. A megbeszélések során pedig kifejezett megbízást kértem a kormánytól, amit nem kaptam meg. Hivatalos levelet is küldtem a román miniszterelnöknek, amelyben írásban kértem egy megbízást (…) a román kormány részéről, de ezt még a lemondásom idejéig sem kaptam meg” – állította Ivan.

Arra a kérdésre, hogy milyen választ kapott Ilie Bolojantól, a volt miniszter így számolt be: „Amikor pedig kifejezett megbízást kértem, Bolojan úr azt mondta: »Majd meglátjuk.«” Nagy tiszteletben tartom a román állam hierarchiáját, de nem kerülhetek olyan helyzetbe, hogy én legyek felelős egy olyan ügyért, amelyről más döntött. Olyan helyzetben vagyok, hogy igennel vagy nemmel kell válaszolnom, vagy tárgyalásokat kell kezdenem, de nincs kifejezett megbízásom a kormánytól ezeknek a tárgyalásoknak a lefolytatására. Ezért írásos dokumentumokon keresztül kértem megbízást a román kormánytól” – folytatta Bogdan Ivan.

„Tehát, hogy teljesen egyértelműek legyünk: senki sem kényszerített minket semmire, sem vásárlásra, sem tranzitra. Hivatalos, tájékozódó jellegű megbeszélések voltak. Nem tárgyaltunk feltételekről, és semmilyen formában nem esett szó arról, hogy magánszemélyként kötelesek lennénk valamit Románia nevében tenni” – hangsúlyozta a volt miniszter.

Elmondása szerint a megbeszélések még az ár vagy a kereskedelmi feltételek megtárgyalásának szakaszába sem jutottak el. „Senki sem az amerikai kormányból, sem máshonnan nem kért tőlünk olyasmit, ami Románia hátrányára válna” – állította Ivan. Rámutatott: a projekt iránti érdeklődése ahhoz kapcsolódott, hogy Románia regionális tranzitútvonalként pozicionálja magát.

„Éppen ellenkezőleg, mi voltunk azok, akiknek érdeke volt, hogy a Görögországból Bulgárián és Románián keresztül Ukrajnába, a Moldovai Köztársaságba, Szlovákiába és Magyarországra érkező gáz rajtunk haladjon át, és szállítási díjakat fizessenek, hogy Románia több száz millió eurót szerezzen a földgáz tranzitjából” – mondta a volt miniszter.

Kifejtette: további gázforrások megléte növelhette volna a regionális kínálatot és csökkenthette volna az árakra nehezedő nyomást, többek között a Neptun Deep gázmezőn található gáz kitermelésénel beindulása után is.

Arra a kérdésre, hogy voltak-e ellenvetések az amerikai gáznak a régióba történő behozatalával kapcsolatban, Ivan azt válaszolta, hogy hivatalos álláspont nem volt ebben a kérdésben, de azt állította, hogy egy alternatív ellátási forrás megjelenése más beszállítók érdekeit sértené.

„Hivatalosan nem, de ugyanakkor bizonyos, különböző pozíciókban lévő emberek révén, valamint egy három-négy hónapig tartó, szintén ellenem irányuló médialincselési kampányon keresztül, mindig ugyanabban a témában, nyilvánvaló, hogy ez nem magától jött létre, és nyilvánvaló, hogy amikor sikerül egy másik gázellátási alternatívát bevezetni egy bizonyos európai régióban, valaki veszít. És aki elsősorban veszít, az az Oroszországi Föderáció” – mondta Ivan.

A volt miniszter azzal folytatta, hogy

„Ahhoz, hogy Európa csökkenteni tudja függőségeit, nem teheti egyenrangúvá az Oroszországki Föderációt – amely eljutott odáig, hogy szénhidrogén- és gázellátással zsarolja egész Európát – és Amerikát, amely bebizonyította, hogy hivatalos, korrekt partner az európai államok számára, és amely nyilvánvalóan nem adhatja oda a gázt ingyen” – mondta Bogdan Ivan.

Elutasította a vele és Sorin Grindeanuval szemben megfogalmazott vádakat, és bejelentette, hogy ügyvédeivel tárgyal a jogi lépések lehetőségéről. „És mindazok, akik alaptalan vádakat fogalmaznak meg a nyilvánosság előtt, készüljenek fel, mert én is egyeztetek az ügyvédeimmel, és nagyon valószínű, hogy beperelem őket, hogy cáfoljam az összes abszurd állítást, amit a nyilvánosság előtt mondtak rólam és Sorin Grindeanu elnökről” – nyilatkozta Ivan.

A volt miniszter

„Nem volt erről szó, nem jutottunk el odáig, hogy az árakról és a lehetséges beszerzések módjáról tárgyaljunk. Kiszámoltak ugyan különböző forgatókönyveket, de nem jutottunk el odáig, mert Romániának egy memorandum alapján kellett választ adnia, Románia vállalta, hogy részt kíván venni ebben a projektben, amelyben további kilenc közép- és kelet-európai állam is részt vett” – nyilatkozta Bogdan Ivan.

Kimberly Guilfoyle amerikai nagykövet az elmúlt időszakban aktívan támogatta az úgynevezett vertikális gázfolyosót, amely Görögországon, Bulgárián és Románián keresztül teszi lehetővé földgáz továbbítását Közép- és Kelet-Európa, Moldova és Ukrajna irányába.

A projekt egyik fontos célja, hogy a görög LNG-terminálokon keresztül érkező – elsősorban amerikai – cseppfolyósított földgáz eljusson a régió országaiba, csökkentve az orosz gáztól való függést.

A The Wall Street Journal szerint a Trump-adminisztráció azt szeretné elérni, hogy az európai szövetségesek több milliárd dollár értékben vásároljanak amerikai földgázt, Guilfoyle pedig diplomáciai tevékenységének egyik központi kérdésévé tette az energetikai együttműködést. Romániában kérdések merültek fel az útvonal gazdaságosságával kapcsolatban.

A román parlamentben például júniusban külön interpelláció foglalkozott azzal, hogy a romániai szállítási tarifa magas szintje ronthatja az amerikai LNG versenyképességét a Vertikális Folyosón.