
Kényszerleállás. Az igazgató szerint a Duna vízállása nem teszi lehetővé, hogy a leállás után gyorsan újraindítsák a cernavodai atomerőművet
Fotó: Nuclearelectrica.ro
A cernavodai atomerőmű második reaktorát a következő 10 napban nem lehet újraindítani, mivel a hidrológiai előrejelzések a Duna vízhozamának és vízszintjének folyamatos csökkenését jelezik – jelentette ki Romeo Urjan, a létesítmény igazgatója.
2026. augusztus 12., 10:002026. augusztus 12., 10:00
Urjan az atomerőmű küszöbön álló teljes leállása kapcsán kedden este a Digi24-nek elmondta, hogy az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézettől kapott előrejelzés nem jelez olyan körülményeket a következő napkban, amelyek lehetővé tennék a reaktor üzemeltetésének újraindítását.
„Ma teljesen egyértelmű volt számunkra a helyzet. Megvolt a tervünk, láttuk az előrejelzéseket, a leállás határán álltunk, de miután megnéztük a csütörtökre vonatkozó előrejelzést,
– mondta.
Mint kifejtette, a 2. reaktor jelenleg normál körülmények között működik, és a leállítást nem nukleáris biztonsági probléma vagy vészhelyzet okozza.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy jelenleg a cernavodai 2. blokk normál üzemi körülmények között, problémamentesen működik, és a leállítás nem kapcsolódik nukleáris biztonsági problémákhoz vagy vészhelyzethez. Egyszerűen csak a szükséges hűtővíz mennyisége már nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsuk azt a villamosenergia-termelést, amelyet normál esetben a hálózatba szállítunk” – magyarázta.
Ez az első alkalom az elmúlt 19 évben, amióta Románia két reaktort üzemeltet, hogy mindkét blokkot leállítják.
„A következő tíz napra vonatkozó előrejelzés a Duna vízhozamának és vízszintjének folyamatos csökkenését mutatja. Tíz napot említek, mert ez az előrejelzés, amelyet az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézettől kapunk. Tíz napnál hosszabb időszakra nincs pontos előrejelzésünk, de visszatérve a témához: a következő tíz napban folyamatos csökkenés várható, nem számítunk arra, hogy ebben az időszakban újraindítsuk a második blokkot” – szögezte le Urjan.

A cernavodai atomerőműben a következő két napban elindítják a leállási eljárást, miután a környéken a vízszint elérte a kritikus küszöbértéket. – jelentette be kedden Sorin Rîndașu, a román vízügyi igazgatóság vezérigazgató-helyettese.
Kifejtette, hogy
„Elvégeztük a saját számításainkat – minden nap mérjük a vízszintet, ahogyan azt el lehet képzelni, az atomerőműben (...) vannak a saját grafikonjaink. Láttuk a tendenciát, a reaktor működésére vonatkozó előrejelzést. Ha nem történt volna meg a három művelet a Bala-területen, vagyis a kotrás, a sziklaeltávolítás és az uszályok elsüllyesztése, akkor az előrejelzés szerint már közel hat nappal ezelőtt le kellett volna állítanunk a reaktort” – mondta Romeo Urjan.
Mint tudják, az uszályok elsüllyesztése nagyon jó vízszint-emelkedést hozott, majd bekövetkezett egy jelenség, amelyet még mindig vizsgálnak. Miért vesztettük el olyan gyorsan azt a 8 cm-t, amit nyertünk? De az uszályok elsüllyesztése után reménykedtünk abban, hogy továbbra is működni fogunk” – tette hozzá az igazgató.
Mint arról beszámoltunk, a hatóságok a Duna alsó folyásánál felrobbantottak egy sziklát, majd elsüllyesztettek négy, kövekkel megrakott uszályt, hogy ezzel a Bala-ágból a cernavodai atomerőmű számára a hűtővizet biztosító Öreg-Dunába tereljék át a vizet, ellensúlyozandó a vízszint aszály miatti apadását.
Az erőmű két blokkja közül az elsőt már leállították az alacsony vízszint miatt.

A Konstanca megyei rendőrség büntetőeljárást indított, miután két, motorcsónakban tartózkodó személy a gyanú szerint megpróbált alkatrészeket ellopni a Dunába süllyedt uszályokról.
Romeo Urjan úgy véli, hogy
„Ez egy nagyon más valóság. Az erőművet az 1980-as években építették, és akkor, az 1980-as években azt a 30 évente egyszer előforduló alacsony vízhozamot vették figyelembe. 30 évente egyszer valószínűleg megengedhető, hogy egy vállalat áramveszteséget szenvedjen el a termelés kiesése miatt. De egy változó világban élünk, ezek a klímaváltozások egyre gyakrabban fordulnak elő, és arra kell számítanunk, hogy a vízhozam-csökkenés egyre gyakrabban fog bekövetkezni” – figyelmeztetett Urjan.
„Ezért a gazdasági életképesség érdekében további intézkedéseket kell hoznunk, kiegészítő beruházásokra van szükség, hogy biztosítsuk a villamosenergia-termelést anélkül, hogy ilyen jelentős vízszint-csökkenések lépnének fel. Mi áll rendelkezésre? Vannak szakembereink az országban, akik képesek megvalósítani ezeket a vízépítési beruházásokat?” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy a Duna alacsony vízállása által okozott problémák fényében még mindig célszerű-e a cernavodai 3. és 4. reaktorok fejlesztése, Romeo Urjan a balai vízépítési projektet jelölte meg lehetséges megoldásként.
– mondta az igazgató.
Mint arról beszámoltunk, kedden dőlt el, hogy a rekordalacsony vízállás miatt, amely nem képes elegendő vizet biztosítani az atomerőmű még működő blokkjának hűtésére, csütörtöktől leállítják a létesítményt.
Románia felmentést kért az Európai Bizottságtól a szénerőművek üzemben tartására
Románia tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy válsághelyzettel szembesül az energiaellátásban és felmentést kért széntüzelésű hőerőművei üzemben tartására – közölte kedden Cristian Bușoi energetikai államtitkár.
A Hotnews.ro hírportál által idézett politikus szerint a Duna vízszintjének további csökkenése miatt elkerülhetetlenné vált a cernavodai atomerőmű még működő, a hazai energiaszükséglet 10 százalékát fedező kettes blokkjának leállítása.
Az erőművet működtető Nuclearelectrica vállalat kedden bejelentette: csütörtök reggel várhatóan leválasztják az országos villamosenergia-hálózatról és leállítják a 2-es reaktort is, mivel a Duna alacsony vízszintje nem teszi lehetővé az erőmű hűtését.
A cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát július 28-án már leállították és leválasztották az országos energiarendszerről.
Kedden az előző napinál két centiméterrel alacsonyabb, mínusz 229 centiméteres vízállást mértek Cernavodánál, és az előrejelzés szerint a következő napban további apadásra lehet számítani. Korábban a román hatóságok azt közölték, hogy amennyiben a vízállás eléri a mínusz 233 centiméteres szintet, az atomerőművet le kell állítani.
Az államtitkár szerint bármikor is következne be az atomerőmű teljes leállása, Románia jelentős energiaimportra szorul az esti órákban, olyan körülmények között, amikor az egész térségben energiaellátási gondot okoz a rendkívüli szárazság és a folyók alacsony vízszintje.
Románia az EB-től és a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatától kért (ENTSO-E) tájékoztatást arról, hogy a környező országoktól milyen mennyiségű energiaimportra számíthat.
Románia számára „rendkívül problematikus” ebben a helyzetben lemondania a széntüzelésű erőművei által termelt villamos energiáról, annak ellenére, hogy üzemben tartásuk miatt európai támogatásoktól eshet el – magyarázta az államtitkár.
Románia a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget arra, hogy a szénerőműveit augusztus 31-ig bezárja, most azonban haladékot kért Brüsszeltől az energiaválság végéig, mivel nem áll rendelkezésére elegendő megújuló energiaforrás.
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
Magyar szempontból messze nem elegendő a Szociáldemokrata Párt (PSD) azon, a közigazgatási reformmal kapcsolatos javaslata, hogy az összevont településeken megmaradna az anyanyelvhasználat joga – szögezte le Csoma Botond.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) pénteken érdekellentétet állapított meg Radu Miruță volt védelmi miniszter esetében. Miruță bejelentette: megtámadja az ANI jelentését.
A katonai ügyészség vádat emelt Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője ellen a Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.
November 23-án, hétfőn 13 órától online rendkívüli ülést tart a Maros Megyei Tanács. A napirenden egy bankgarancia kibocsátásának jóváhagyása szerepel. Az ülést élőben közvetítik az intézmény Facebook-oldalán.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
Az ország közigazgatási átalakítása során a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is szem előtt tartják majd – ígérte Sorin Grindeanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a magyar aggodalmak kapcsán.
A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
szóljon hozzá!