Hirdetés

Oltásra és az export újraindítására várnak a juhászok, közben egyre súlyosabb a válság

gyre nagyobb fejtörést okoz a juhtartó gazdák számára az értékesíthetetlen állomány takarmányozása

Egyre nagyobb fejtörést okoz a juhtartó gazdák számára az értékesíthetetlen állomány takarmányozása

Fotó: Makkay József

Továbbra sem lehet tudni, mikor kezdődhet el Romániában a juhállomány bárányhimlő elleni kötelező oltása, és azt sem, mikor oldhatják fel az élő állatok kivitelét sújtó korlátozásokat. Miközben az állategészségügyi hatóság a vakcinák beszerzésére vár, a juhtartók egy részénél már az is kérdés, miből teleltetik ki az eladhatatlan állományt. A korábbi 20–25 lejes élősúlykilogrammonkénti ár helyett 8–10 lejt kínálnak, miközben az aszály sújtotta térségekben takarmányból is kevés van. A Krónikának nyilatkozó gazdaszervezeti vezetők és falugazdászok szerint az ágazat egyik legnagyobb problémája a teljes kiszámíthatatlanság.

Makkay József

2026. szeptember 29., 08:012026. szeptember 29., 08:01

Továbbra is sok a bizonytalanság a romániai juhállomány tervezett vakcinázása körül. Dr. Csutak Nagy László, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnöke szerint egyelőre még az oltóanyag beszerzésének részletei sem tisztázottak teljesen, ezért pontos időpontot sem lehet mondani arra, mikor érkezhet meg a vakcina Romániába.

Erdélyben a tervek szerint kizárólag bárányhimlő ellen oltják az állatokat, és az immunizálás kötelező lesz. A kiskérődzők pestise elleni oltást nem terjesztik ki az egész országra, azt csak a magas kockázatúnak minősített Tulcea és Konstanca megyében tervezik. Mivel a juh- és bárányhimlő elleni vakcinázás kötelező lesz, egyetlen juhtartó gazdaság sem vonhatja ki magát alóla – hangsúlyozta az ANSVSA alelnöke.

Hirdetés

A gazdák számára azonban legalább ilyen fontos kérdés, hogy mikor indulhat újra az élő állatok exportja. Erre egyelőre a hatóság sem tud pontos választ adni.

Csutak Nagy László szerint az Európai Bizottság szakértői olyan új szabályozási csomagon dolgoznak, amely enyhítene a vakcinázott állatokra vonatkozó kereskedelmi korlátozásokon. Ennek nyomán a szükséges élelmiszer-biztonsági várakozási idő elteltével a beoltott állatok húsa is forgalmazható lenne.

Az ANSVSA közben hat unión kívüli, észak-afrikai és közel-keleti országgal tárgyalt, amelyek hajlandók a vakcinázott romániai élő állatok fogadására. Ehhez azonban előbb az Európai Bizottságnak fel kell oldania a Romániával szemben júniusban bevezetett exportstopot.

„Hogy erre mikor kerül sor, közelebbit nem tudok mondani” – fogalmazott az állategészségügyi hatóság alelnöke. Mint magyarázta, előbb be kell szerezni a kötelező oltáshoz szükséges teljes oltóanyag-mennyiséget, majd rövid idő alatt be kell oltani az ország teljes juhállományát bárányhimlő ellen. Csak ezt követően kerülhet napirendre az exportkorlátozás feloldása.

Ez optimális esetben egy hónapot jelenthet, de akár hosszabb ideig is eltarthat.

Vagyis miközben a juhászok számára az export mielőbbi újraindítása létfontosságú lenne, jelenleg sem az oltási kampány kezdetének, sem a kiviteli korlátozások megszüntetésének nincs biztos időpontja.

juh Galéria

A gazdák nincsenek felkészülve a teljes nyári állomány kiteleltetésére

Fotó: Makkay József

Kölcsönből etetik a a juhászok az eladhatatlan bárányokat

A bizonytalanság különösen súlyosan érinti azokat a juhtartókat, akik az elmúlt években egyre inkább az őszre felhizlalt bárányok értékesítésére rendezkedtek be. Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint sok gazdaság számára ezeknek az állatoknak az eladása jelenti az év legfontosabb bevételi forrását.

Idézet
Nagyon nehéz helyzetben vannak a juhtartó gazdaságok, akik az értékesítés hiánya mellett a súlyos munkaerőhiánnyal is küzdenek”

– fogalmazott a gazdaszervezeti vezető. Szerinte vannak olyan gazdák, akik már a takarmány megvásárlására is kölcsönt kénytelenek felvenni.

Az árzuhanás mértéke önmagában mutatja a válság súlyosságát. Míg korábban élősúlykilogrammonként 20–25 lejt is fizettek a bárányért, jelenleg helyenként mindössze körülbelül 8 lejt kínálnak a felvásárlók. Becze szerint ezt a különbséget sem a hazai, sem az uniós támogatások nem képesek érdemben kompenzálni. Az ágazat számára ezért rövid távon elsősorban nem újabb támogatás, hanem a piac visszaszerzése jelenthetne megoldást.

„Egyedül az export újraindulása hozhat valamilyen megoldást a juhászok súlyos helyzetére. Bízunk benne, hogy ez megtörténik” – mondta.

A hegyi legelők sorsa is a juhászattól függ

A válságnak ugyanakkor Becze István szerint jóval nagyobb tétje van annál, hogy hány juhtartó gazdaság tud fennmaradni. A juhállomány drasztikus csökkenése a székelyföldi és más erdélyi hegyvidéki legelők jövőjét is veszélyeztetheti. Ezeknek a területeknek jelentős részét más haszonállatokkal nehéz lenne megfelelően hasznosítani. Ha eltűnnek róluk a juhok, a legelők fokozatosan becserjésedhetnek, ami a sokféle növény- és gyógynövényfajnak otthont adó gyepek biodiverzitását is veszélyezteti.

A székelyföldi gazdaszervezet ezért a belföldi juhhúsfogyasztás növelésében is lát lehetőséget.

Hargita megye 2027-ben viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet. Ennek apropóján október 24–25-én Székelyudvarhelyen nagyszabású gasztronómiai rendezvényt terveznek,

amelyen azt szeretnék bemutatni, milyen sokféle étel készíthető bárány- és juhhúsból. Becze szerint ez önmagában természetesen nem oldja meg az export kiesése miatt kialakult válságot, de a hazai fogyasztás növelése mérsékelhetné az ágazat kiszolgáltatottságát.

juh Galéria

Egyelőre a legelőkön lehet tartani a nyájakat, de a késő őszi időszak beköszönte nehéz helyzet elé állítja a gazdákat

Fotó: Orbán Orsolya

A tejtermeléshez sincs elegendő ember

A juhtartók számára az sem jelent egyszerű kiutat, hogy az élőállat-eladás helyett ismét nagyobb hangsúlyt helyezzenek a tejtermelésre és a sajtkészítésre. Az erdélyi és székelyföldi fajták fejése nehezen gépesíthető, különösen a magashegyi legelőkön. Becze István szerint az elmúlt időszakban éppen a munkaerőhiány miatt következett be jelentős elmozdulás a tejtermeléstől a báránynevelés irányába.

A helyi juhfajták jól hasznosítják a hegyi gyepeket, viszonylag alacsony költséggel tarthatók, ugyanakkor az előállított bárányhúst a jelenleginél magasabb értékű termékként kellene pozicionálni.

  • A tejtermelésben a magasabb hozzáadott értékű sajtok jelenthetnének kitörési lehetőséget.

  • A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete ezért sajtkészítő tanfolyamot is szervezett a juhászok számára.

  • Becze szerint megfelelő tudással olyan érlelt sajtok készíthetők, amelyek kilogrammonkénti ára nem 20–30 lej, hanem akár 100 lej fölött kezdődhet.

Balázsi Tünde Hargita megyei állattenyésztési mérnök, falugazdász szerint – akinek a családja szintén juhászatból él – a juhtartó gazdák számára egyre sürgetőbbé válik a probléma megoldása. Sok gazda egyszerűen nincs felkészülve arra, hogy az őszre értékesítésre szánt fiatal állományt egész télen tartsa. „Miután nem tudják értékesíteni a legelőn lévő fiatal állományt, soknak az is gond, hogy mit kezdjen velük, amikor téli szálláshelyre kell behajtani a legelőről, mert nincsenek arra berendezkedve, hogy ekkora nyájakat kiteleltessenek” – mondta a falugazdász.

Szerinte a gépi fejésre való visszatérés sem kínál megoldást a jövőre nézve. A hagyományosan tartott juhfajták kisebb tőgye kevésbé alkalmas erre,

ráadásul az esztenákat egy nyár alatt akár háromszor-négyszer is költöztetik, és sok helyen még megfelelő vízellátás sincs. Ilyen körülmények között a gépi fejés kiépítése költséges és nehezen megoldható. A kialakult helyzetre sok gazda már az állomány jelentős csökkentésével készül válaszolni.

Balázsi Tünde szerint az elmúlt években a munkaerőhiány miatt sok olyan gazdaság is a báránynevelés felé fordult, amely korábban a juhtej feldolgozásával foglalkozott. Az ősszel értékesített bárányokból egyszerre jutottak jelentősebb bevételhez, ezért erre építették gazdaságuk működését. Most azonban éppen ez a modell került veszélybe.

„A legnagyobb gond a kiszámíthatatlanság” – fogalmazott a falugazdász. Felidézte, hogy már tavasszal is néhány hét alatt jelentősen változtak a felvásárlási árak:

húsvét előtt egy-két héttel még jó árat ígértek a kereskedők, majd az ünnep közeledtével annyira visszaesett a kereslet és az ár, hogy egyes gazdák már annak is örültek, ha egyáltalán elvitték tőlük az állatokat.

„Ez tiszta szerencsejáték, nincs kiszámíthatóság. Ez a legnagyobb probléma: az ember dolgozik, de akkor legyen kiszámíthatóbb a boldogulása” – összegezte a helyzetet.

juh Galéria

A juhtúrót és juhsajtot jó áron lehet értékesíteni, de munkaerő hiányában nincs, aki megfejje az állatokat

Fotó: Orbán Orsolya

Szatmárban az aszály is tetézi a bajt

Még súlyosabb helyzetről számolt be Poszet Zoltán agrármérnök, Szatmár megyei falugazdász. A térségben az exportpiac elvesztése az idei rendkívüli szárazsággal párosult, ezért sok gazdaságban a korábbi évek takarmánymennyiségének csak töredékét sikerült betakarítani.

A belföldi vágóhidak ugyan átvettek bizonyos mennyiségű állatot, de lényegesen alacsonyabb áron, mint amennyit korábban az exportra kerülő bárányokért fizettek.

Idézet
Ma már ott tartunk, hogy a gazdák élősúlykilogrammonként 8–10 lejért is eladnák az állatokat, csak hogy ne kelljen kiteleltetni, mert ilyen takarmánykrízis mellett ez óriási anyagi veszteség lenne”

– mondta Poszet Zoltán.

A juhtartók kettős bizonytalanságban várnak. Egyrészt nem tudják, mikor áll rendelkezésre elegendő vakcina ahhoz, hogy megkezdődjön és rövid idő alatt lezáruljon az országos bárányhimlő elleni oltás. Másrészt arra sincs biztos válasz, mikor oldhatják fel az exportkorlátozásokat, és milyen áron térnek vissza a külföldi felvásárlók.

Az idő azonban egyre sürget: a legelőkről hamarosan be kell hajtani az állatokat, megkezdődik a téli takarmányozás, miközben sok gazdaság éppen arra a bevételre számított, amelyet az ősszel értékesített bárányállomány biztosított volna. A juhászok számára ezért már nem pusztán az a kérdés, hogy mikor indul újra az export, hanem az is, hány gazdaság képes addig finanszírozni az eladhatatlan állomány tartását.

korábban írtuk

Tánczos Barna Brüsszelben: év vége előtt feloldhatják a juh- és kecskeexport tilalmát
Tánczos Barna Brüsszelben: év vége előtt feloldhatják a juh- és kecskeexport tilalmát

Konkrét esélyt lát a román mezőgazdasági minisztérium arra, hogy az Európai Bizottság enyhítse a Romániára kirótt, jelenleg év végéig érvényes teljes juh- és kecskeexport-tilalmat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Bezárják Máramaros legszebb vasútvonalát: a Monarchia idején megépítették, a mai Románia fenntartani sem tudja

Súlyos veszélybe került a történelmi Máramarost Erdély többi részével összekötő, festői tájakon áthaladó vasútvonal jövője. A 118 kilométer hosszú, több mint tíz viadukton átvezető vasúti szakasz forgalmát a hidak állapota miatt függesztik fel.

Bezárják Máramaros legszebb vasútvonalát: a Monarchia idején megépítették, a mai Románia fenntartani sem tudja
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Egész életükben húzták, most nekik segíthetünk: jótékonysági koncert az idős népzenészekért

Idős adatközlők, népzenészek megsegítésére szervez jótékonysági eseményt Kolozsváron az Erdélyi Hagyományok Háza, a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó és az Ördögtérgye Néptáncegyüttes.

Egész életükben húzták, most nekik segíthetünk: jótékonysági koncert az idős népzenészekért
2026. november 22., vasárnap

Bűnbakot keresnek a hatóságok a Lápos szennyezése miatt, a koltói polgármestert akarták megbírságolni

Hatalmas mennyiségű háztartási hulladékot sodort a megáradt Lápos folyó a Máramaros megyei Katalin felújított hídjához, ahol a felgyülemlett szemét egy ideiglenes tartószerkezetet és egy szennyvízvezetéket is megrongált.

Bűnbakot keresnek a hatóságok a Lápos szennyezése miatt, a koltói polgármestert akarták megbírságolni
2026. november 21., szombat

Mentőfolyosó önkéntes kialakításával dudáltak rá a politikusokra az erdélyi sofőrök

Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.

Mentőfolyosó önkéntes kialakításával dudáltak rá a politikusokra az erdélyi sofőrök
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe (VIDEÓ)

Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.

Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe (VIDEÓ)
2026. november 21., szombat

Egyetlen kattintással lenullázhatják a bankszámlát: a rendőrség megmutatja, hogyan védekezhetünk

Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.

Egyetlen kattintással lenullázhatják a bankszámlát: a rendőrség megmutatja, hogyan védekezhetünk
2026. november 21., szombat

Rangos magyarországi díjjal nyit a turisták felé Csíkszentmárton, mézeskalácsfalu is vonzza a látogatókat

A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.

Rangos magyarországi díjjal nyit a turisták felé Csíkszentmárton, mézeskalácsfalu is vonzza a látogatókat
Hirdetés
2026. november 21., szombat

„Régi szebb idők”: fűtetlen lakások helyett idill, MI-videók szépítik a kommunizmust a neten

Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.

„Régi szebb idők”: fűtetlen lakások helyett idill, MI-videók szépítik a kommunizmust a neten
2026. november 20., péntek

Szudániak munkavállalási vízumaival üzletelt egy partiumi férfi, házkutatás és őrizet lett a vége

Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.

Szudániak munkavállalási vízumaival üzletelt egy partiumi férfi, házkutatás és őrizet lett a vége
2026. november 20., péntek

Brassó megyébe költöztek a nagyváradi medvék, elrajtolt az állatkert elköltöztetésének folyamata

Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.

Brassó megyébe költöztek a nagyváradi medvék, elrajtolt az állatkert elköltöztetésének folyamata
Hirdetés
Hirdetés