2009. február 09., 07:522009. február 09., 07:52
A román diplomácia vezetője leszögezte: Bukarest Koszovóval kapcsolatos politikája továbbra is változatlan, a román állam szerint ugyanis az egykori szerbiai tartomány függetlenségének tavaly február 17-i egyoldalú kikiáltása ellenkezik a nemzetközi joggal és szabályokkal. Diaconescu hozzáfűzte azt is, hogy az EP-ben elfogadott határozat mindössze ajánlás, és nem kötelező érvényű az uniós tagállamokkal szemben. Mint arról már beszámoltunk, az Európai Parlament minimális szavazattöbbséggel úgy foglalt állást, hogy Koszovó függetlenségét helyes lenne elismerniük azoknak az uniós tagállamoknak is, amelyek ezt eddig nem tették meg. A független Koszovót eddig 54 állam – köztük a 27-ből 22 EU-tagország – ismerte el, Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia nem. Miközben Szerbiában egyöntetű elutasításra talált az EP Koszovóra vonatkozó határozata, Szlovákia és Spanyolország a hét végén Romániához hasonlóan bejelentette: nem hajlandó elismerni a tartomány függetlenségét.
Különben a Strasbourgban elfogadott dokumentum szerint a szerb kormány konstruktív hozzáállást mutat, valódi tárgyalásokba kezdett a megállapodás érdekében, és „a negatív körülmények ellenére” megőrizte Európa-párti hozzáállását. Az EP-képviselők üdvözölték, hogy Belgrád beleegyezett az uniós jogi-igazságügyi misszió, az EULEX koszovói küldetésébe, és hogy ennek nyomán az EULEX „sikeresen jelen van Koszovó egész területén”, beleértve az Ibar folyótól északra eső vidéket – vagyis a szerbek által nagy számban lakott Észak-Koszovót. Az Európai Parlament – megerősítve korábbi állásfoglalását – egyúttal elutasította Koszovó felosztásának gondolatát, ugyanakkor pedig hangsúlyozta, hogy végre kell hajtani a koszovói alkotmányban foglalt kisebbségvédelmi rendelkezéseket. A strasbourgi vita során egyébként felszólalt Sógor Csaba is, aki szerint Szerbiát bombázni kellett ahhoz, hogy megértse: tiszteletben kell tartania a kisebbségek jogait. „Ahelyett, hogy autonómiát adott volna Koszovónak, Szerbiának el kell fogadnia a tartomány függetlenségét. Koszovó egyúttal figyelmeztetés az EU tagállamainak is, amelyek igyekezhetnek kulturális vagy területi autonómiát adni a területükön élő nemzeti kisebbségeknek” – hangoztatta az RMDSZ EP-képviselője, reményét fejezve ki, hogy megvalósul a szerb kisebbség kulturális és területi autonómiája Koszovó területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
Látogatottsági adatok