2009. február 09., 07:522009. február 09., 07:52
A román diplomácia vezetője leszögezte: Bukarest Koszovóval kapcsolatos politikája továbbra is változatlan, a román állam szerint ugyanis az egykori szerbiai tartomány függetlenségének tavaly február 17-i egyoldalú kikiáltása ellenkezik a nemzetközi joggal és szabályokkal. Diaconescu hozzáfűzte azt is, hogy az EP-ben elfogadott határozat mindössze ajánlás, és nem kötelező érvényű az uniós tagállamokkal szemben. Mint arról már beszámoltunk, az Európai Parlament minimális szavazattöbbséggel úgy foglalt állást, hogy Koszovó függetlenségét helyes lenne elismerniük azoknak az uniós tagállamoknak is, amelyek ezt eddig nem tették meg. A független Koszovót eddig 54 állam – köztük a 27-ből 22 EU-tagország – ismerte el, Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia nem. Miközben Szerbiában egyöntetű elutasításra talált az EP Koszovóra vonatkozó határozata, Szlovákia és Spanyolország a hét végén Romániához hasonlóan bejelentette: nem hajlandó elismerni a tartomány függetlenségét.
Különben a Strasbourgban elfogadott dokumentum szerint a szerb kormány konstruktív hozzáállást mutat, valódi tárgyalásokba kezdett a megállapodás érdekében, és „a negatív körülmények ellenére” megőrizte Európa-párti hozzáállását. Az EP-képviselők üdvözölték, hogy Belgrád beleegyezett az uniós jogi-igazságügyi misszió, az EULEX koszovói küldetésébe, és hogy ennek nyomán az EULEX „sikeresen jelen van Koszovó egész területén”, beleértve az Ibar folyótól északra eső vidéket – vagyis a szerbek által nagy számban lakott Észak-Koszovót. Az Európai Parlament – megerősítve korábbi állásfoglalását – egyúttal elutasította Koszovó felosztásának gondolatát, ugyanakkor pedig hangsúlyozta, hogy végre kell hajtani a koszovói alkotmányban foglalt kisebbségvédelmi rendelkezéseket. A strasbourgi vita során egyébként felszólalt Sógor Csaba is, aki szerint Szerbiát bombázni kellett ahhoz, hogy megértse: tiszteletben kell tartania a kisebbségek jogait. „Ahelyett, hogy autonómiát adott volna Koszovónak, Szerbiának el kell fogadnia a tartomány függetlenségét. Koszovó egyúttal figyelmeztetés az EU tagállamainak is, amelyek igyekezhetnek kulturális vagy területi autonómiát adni a területükön élő nemzeti kisebbségeknek” – hangoztatta az RMDSZ EP-képviselője, reményét fejezve ki, hogy megvalósul a szerb kisebbség kulturális és területi autonómiája Koszovó területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok