2009. február 09., 07:522009. február 09., 07:52
A román diplomácia vezetője leszögezte: Bukarest Koszovóval kapcsolatos politikája továbbra is változatlan, a román állam szerint ugyanis az egykori szerbiai tartomány függetlenségének tavaly február 17-i egyoldalú kikiáltása ellenkezik a nemzetközi joggal és szabályokkal. Diaconescu hozzáfűzte azt is, hogy az EP-ben elfogadott határozat mindössze ajánlás, és nem kötelező érvényű az uniós tagállamokkal szemben. Mint arról már beszámoltunk, az Európai Parlament minimális szavazattöbbséggel úgy foglalt állást, hogy Koszovó függetlenségét helyes lenne elismerniük azoknak az uniós tagállamoknak is, amelyek ezt eddig nem tették meg. A független Koszovót eddig 54 állam – köztük a 27-ből 22 EU-tagország – ismerte el, Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia nem. Miközben Szerbiában egyöntetű elutasításra talált az EP Koszovóra vonatkozó határozata, Szlovákia és Spanyolország a hét végén Romániához hasonlóan bejelentette: nem hajlandó elismerni a tartomány függetlenségét.
Különben a Strasbourgban elfogadott dokumentum szerint a szerb kormány konstruktív hozzáállást mutat, valódi tárgyalásokba kezdett a megállapodás érdekében, és „a negatív körülmények ellenére” megőrizte Európa-párti hozzáállását. Az EP-képviselők üdvözölték, hogy Belgrád beleegyezett az uniós jogi-igazságügyi misszió, az EULEX koszovói küldetésébe, és hogy ennek nyomán az EULEX „sikeresen jelen van Koszovó egész területén”, beleértve az Ibar folyótól északra eső vidéket – vagyis a szerbek által nagy számban lakott Észak-Koszovót. Az Európai Parlament – megerősítve korábbi állásfoglalását – egyúttal elutasította Koszovó felosztásának gondolatát, ugyanakkor pedig hangsúlyozta, hogy végre kell hajtani a koszovói alkotmányban foglalt kisebbségvédelmi rendelkezéseket. A strasbourgi vita során egyébként felszólalt Sógor Csaba is, aki szerint Szerbiát bombázni kellett ahhoz, hogy megértse: tiszteletben kell tartania a kisebbségek jogait. „Ahelyett, hogy autonómiát adott volna Koszovónak, Szerbiának el kell fogadnia a tartomány függetlenségét. Koszovó egyúttal figyelmeztetés az EU tagállamainak is, amelyek igyekezhetnek kulturális vagy területi autonómiát adni a területükön élő nemzeti kisebbségeknek” – hangoztatta az RMDSZ EP-képviselője, reményét fejezve ki, hogy megvalósul a szerb kisebbség kulturális és területi autonómiája Koszovó területén.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.