„Szabad préda” Markó Attila

Az alsóház ugyanakkor nem hagyta jóvá az ugyanezen ügyben érintett demokrata-liberális párti képviselő, Cătălin Teodorescu mentelmi jogának megvonását. 

Markó Attila levélben tájékoztatta RMDSZ-es kollégáit az ügyről. A levélben leszögezte: az ominózus ügy 2011-es elbírálásakor nem is volt jelen a restitúciós testület ülésén. Markó mentelmi jogának megvonására 171 képviselő szavazott, ellene 111, ennek nyomán ő lehet az első RMDSZ-es honatya, akit őrizetbe vesznek.

Teodorescu esetében viszont nem volt meg a kiadatáshoz szükséges többség, mivel csupán 146-an szavaztak a mentelmi joga megvonására, 101-en pedig ellene. A DNA kérésének jóváhagyásához 147 voksra lett volna szükség. Az ülésteremben 292-en voltak jelen, de csupán 256-an szavaztak.

A DNA mindazonáltal bírósági felügyelet alá helyezte a honatyát, a PDL-frakció vezetője pedig lemondásra szólította. Teodorescu be is jelentette: lemond párttagságáról, a PDL pedig a mentelmi szavazás megismétlését kéri.

Az előzetes letartóztatást az illetékes bíróságtól kérheti a DNA, de az a vizsgálati fogságba helyezés helyett dönthet úgy is, hogy Markó – aki román sajtóértesülések szerint külföldön tartózkodik – szabadlábon védekezhet, de akár házi őrizetbe is helyezheti.

Markó Attila mellett a Magyarországi Református Egyház
A Magyarországi Református Egyház (MRE) szolidaritását fejezi ki és közösséget vállal a kiszolgáltatott erdélyi reformátusokkal, valamint a precedens miatt fenyegetett helyzetbe került összes romániai vallási felekezettel – olvasható az MRE szerdai nyilatkozatában. „A mostani bírósági ítéletben foglalt elidegenítés, valamint a korábbi jogos visszaszolgáltatást végző bizottsági tagok meghurcolása a kommunista diktatúrák magatartását eleveníti meg” – áll a nyilatkozatban –, amire „minden kelet-közép-európai demokratikus közösség egyszer és mindenkorra nemet mondott\". Az MRE mindent megtesz azért, hogy felhívja a nemzetközi egyházi és világi szervezetek figyelmét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium körül kialakult helyzetre és a kommunista diktatúra idején elkobzott egyházi tulajdon visszaszolgáltatása terén tapasztalható súlyos problémákra – olvasható a közleményben.

A parlamenti ülésen Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetője keményen bírálta a román igazságszolgáltatást, és Markó kapcsán rámutatott: egy ártatlan emberről szavaztak, aki ott sem volt az ominózus ülésen.

„A „független\" román igazságszolgáltatás korábban egy olyan ingatlan újraállamosításáról döntött, amely a református egyház tulajdonában állt, és jogerősen elítélt három olyan személyt, aki törvényesen járt el\" – utalt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyére.

„December 22-én az emberek nem azért mentek ki az utcára, hogy visszahozzák a kapitalizmust, hanem a rendőrállami diktatúra ellen. Most egyesek önök közül az akkoriban ügyészként tevékenykedő Monica Macovei áldásával vissza akarják hozni a rendőrállamot. Mi nem állunk önök mellett ezen az úton\" – hangoztatta Márton.

A honatya egyúttal rámutatott: miközben a román honatya mentelmi jogát nem vonták meg, a magyar képviselőt kiadták az ügyészségnek.

Eugen Nicolăescu PNLs honatya azt állította: az immár szövetségben tevékenykedő PNL és PDL honatyái az érintettek mentelmi jogának megvonására szavaztak, ezért a kormányoldalt vádolta meg azzal, hogy Teodorescu kiadatása ellen voksolt.

Mint arról beszámoltunk, Markó ellen abban a restitúciós ügyben nyomoznak, amely kapcsán a DNA hivatali visszaélés gyanúja miatt múlt szombaton előzetes letartóztatásba helyezte Alina Bicát, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) főügyészét.

Bica ellen az a gyanú, hogy az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) restitúciós bizottságának tagjaként – Markó is ezen grémium tagja volt – anyagi ellenszolgáltatás fejében annak érdekében ügyködött, hogy a testület törvénytelenül ítéljen meg kárpótlást egy bukaresti telekért.

A szóban forgó ügy 2011-ben történt, amikor a restitúciós testület egy 13 hektáros bukaresti telek ügyét tárgyalta, amelyet egy Gheorghe Stelian nevű üzletember igényelt vissza. Végül kárpótlást ítéltek meg, ám mint kiderült, a telket valós értékének többszörösére értékelték fel, így a testület ennek megfelelően állapította meg a kárpótlás összegét.

A DNA szerint a telek értékét egy értékbecslő cég 377 282 300 lejben állapította meg, ami 263 327 559 lejjel (61 714 021 euróval) nagyobb a terület valós értékénél, vagyis ekkora az államot ért kár.

Markó: bokrostól lőtték ki a nyulat

Markó nem volt jelen a szerdai szavazáson, ugyanakkor lapunk többszöri megkeresésére nem válaszolt. Azonban levélben tájékoztatta képviselőtársait az ügy előzményeiről, amelyben leszögezte: nem is volt jelen azon az ülésen, amelyen a restitúciós testület a DNA által vizsgált kárpótlásról döntött.

A képviselő emlékeztet: 2005-től 2012-ig volt az ANRP tagja. A testületnek 2011-ben 9 tagja volt, ebből 5 az ANRP elnöke és négy alelnöke, két, a pénzügyminisztérium által és egy, az igazságügyi minisztérium által delegált tag. Ezen kívül ő is tagja volt a kormányfőtitkárság (Kisebbségi Hivatal) részéről. Markó rámutat: 2005 és 2007 között a bizottság tagja volt Horia Georgescu mai ANI-főnök is.

A képviselő szerint a Bica-ügytől „az út el egészen hozzám nem hogy hosszú, de nem is létezik. Ebbe cseppentem bele én, amikor kilőtték a nyulat bokrostól.\"

A továbbiakban a visszaszolgáltatási testület munkáját ecsetelve rámutatott: a megyékből beérkező több százezer kérelmet az ANRP saját szakértői személyzete, igazgatóságai dossziénként átvizsgálták. Amennyiben az jogilag és dokumentáció szempontjából rendben volt, akkor a törvény szerint kiadták egy felértékelőnek.

Ezt a felértékelést az ANRP saját alkalmazásában álló ellenőr-felértékelő újra megvizsgálta, hogy az módszereiben és értékében megfelelő, helyes és törvényes legyen.

Ezek után került a bizottság ülésére alkalmanként több ezer ingatlan-kártérítési javaslata egy táblázatban – ezen belül több száz kártérítés a 10-es törvény, több száz a földtörvény, és több száz akkor törvény által megengedett különleges eset, amelyek egészségügyi okból soron kívül kerültek elbírálásra. Teljes kártérítési dossziét alig láttak, a mennyiség miatt lehetetlen is lett volna ülésenként több ezer dossziét átnézni.

„Most pedig néhány szó az ominózus 2011. március 15-i ülésről, amelyen ez az állítólagos döntés született. Még egyszer: 2011. március 15-én ott se voltam! Alsótömösön, Négyfaluban koszorúztam, beszédet mondtam – erről közlemények, újságcikkek tanúskodnak. Azaz csak akkor lehettem volna, ha ez a bizottsági ülés reggel 8 és 10 között lezajlott – ami azért lehetetlen, mert a nem ANRP-s bizottsági tagokon kívül (akik helyben vannak) a többiek programja annyira összevissza volt, hogy soha nem sikerült déli 1-2 előtt kvórumban ülést tartani. (...) Az ülés jegyzőkönyvén a média (??) szerint ott az aláírásom. Ebben minimum két dolog furcsa: ha nem voltam ott, akkor mikor írtam én (vagy más?) alá, illetve hogy van az, hogy a média tudja, és nekem nem engedték meg az iratokhoz való hozzáférést november 30-ig?\" – jegyezte meg Markó.

Támadás a restitúció ellen?

A nyomozás kapcsán leírta: november 20-án lehívták 17 órára a központi DNA-hoz, mint gyanúsítottat. Se telefonon, se a helyszínen nem közölték vele a vádat és az ügy lényegét. „Errefel másnap villámcsapásként ér a meglepetés: minden alap nélkül a DNA kérte előzetes letartóztatásomat – úgy, hogy előtte meg se hallgatott, nem is engedett a dossziéhoz, és nem is érdekli, hogy egyáltalán ott voltam-e...\" – írta.

Konklúzióként megállapította: mindkét ügy – a Bica- és a Mikó-ügy – lényege az, hogy Romániában legyen vége a restitúciónak, kárpótlásnak. Az utóbbi ügynek ráadásul személyes leszámolási háttere is van, amit a parancsuralom csakazértis el fog vinni a végsőkig. Szerinte ez a vád gyakorlatilag további sok-sok tízezer bűncselekményt vonhat maga után, ugyanis ilyen alapon az összes eddig megítélt kártérítési dossziéban kifogásolható, hogy a megállapított érték épp túl nagy vagy épp túl alacsony. Minden testület (önkormányzat, bizottság) döntése potenciális bűncselekmény.

„Egy biztos: a karrieremből 17 évet arra áldoztam, hogy akik a kommunista rendszertől kárt szenvedtek, azt reparáljuk – egyházi ingatlanok, magánszemélyek földvisszaadása, kártérítések, politikai üldözöttek stb. (...) Ha bűn ez a munka, amit elvégeztem, akkor bűnt követtem el, de nem takargatok semmit ebből a 17 évből. Büszkén viselem eredményét, és a nehezebb helyzetek mellett sem szégyellem egyetlen percét sem. A fejem fent van, a lelkiismeretem tiszta. Egyetlen dolog hibádzik csak: megtörtek. Ha ez volt a cél, sikerült nekik. De legalább marad valami mögöttem\" – állapította meg Markó.

Markó Attila

Az 1968-ban Brassóban született Markó Attila Gábor felsőoktatási tanulmányait Brassóban és Budapesten végezte. 1983 és 1987 között az Unirea Líceum matematika-fizika szakán tanult, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára járt 1991–1996 között. Párhuzamosan ezzel elvégezte az ELTE politológia szakát is.
Politikai pályafutását az RMDSZ-ben kezdte: 1989. december 25-én alapító tagja volt a Brassó megyei szervezetnek. A pártban több funkciót is betöltött. 1989-től egy éven át a Brassó megyei szervezet ifjúsági alelnöke volt. 1990 és 1993 között tagja volt az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának. 1996 és 2002 között a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság tagja, majd 2007-ig elnöke volt, majd a szövetségi képviselők tanácsának tagja lett.
1995 és 1997 között az RMDSZ Elnöki Hivatalának emberi jogi tanácsosa, 1997 és 2001 között a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályvezetője, 2005 és 2008 között az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára volt. 2009-ben kisebbségügyi államtitkárnak nevezték ki.
Miután kiderült, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében eljárást indított ellene a DNA, 2012-ben képviselőjelöltként indították, és a választáson mandátumhoz jutott. A Mikó-ügyben jogerősen idén ítélték három év felfüggesztett szabadságvesztésre.