Fotó: Román védelmi minisztérium
Igencsak bőkezűen bánik a jövő évi román költségvetés a védelmi minisztériummal: több tízmilliárd lejjel gazdálkodhat majd többől, mint idén.
2023. december 15., 20:352023. december 15., 20:35
Románia védelmi költségvetése – az ukrajnai háborúnak is betudhatóan – a GDP 2,5 százaléka lesz. Angel Tîlvăr védelmi miniszter elmondta: a tárca költségvetésének mintegy 40 százalékát katonai felszerelések és haditechnikai eszközök beszerzésére fordítják. Az Economica.net gazdasági portál szerint az idei összeghez képest a védelmi minisztérium 30 milliárd lejjel többől gazdálkodhat majd.
A hivatalos indoklás szerint a büdzsé növelésére azért van szükség, hogy az ország megfeleljen a NATO stratégiai koncepciójának, amelynek célja egyrészt az előretolt védelem megerősítése, másrészt
Egyes beszerzések esetében, mint például a PATRIOT vagy a HIMARS rendszerek, a Bayraktar TB-2 vagy a Watchkeeper X drónok, valamint a Piranha V páncélozott járművek vásárlása, más aláírták a szerződést, más eljárások azonban még nem indultak el.
Így az elkövetkező időszakban többek között
Ezt követően, 2024 és 2027 között olyan komplex beszerzési programok indulnak, mint a gyalogsági lánctalpas harcjármű, az 1. osztályú taktikai drónok, 5. generációs többcélú repülőgépek (F35) vagy a korvettek megvásárlását célzó eljárás
Ezenkívül védelmi minisztérium folytatja a nagyszebeni, a Mihail Kogălniceanu, az aranyosgyéresi, a Mihai Bravu-i és a borceai katonai támaszpontok korszerűsítését célzó beruházásokat.
Derűlátó, de bírált költségvetés
A kormány csütörtökön este fogadta el a jövő évi költségvetés-tervezetet, amely 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
A pénzügyminisztérium által közzétett büdzsétervezet a jövő évi román bruttó hazai tereméket (GDP) 1733 milliárd lejre, a költségvetési bevételeket 586 milliárd lejre, míg a kiadásokat 673 milliárd lejre becsüli.
A jövő évi 5 százalékos hiánycél magasabb a 2023-as költségvetési törvényben előirányzott 4,4 százaléknál, de alacsonyabb annál az 5,7 százalékos deficitnél, amellyel – a kormányfő csütörtök esti bejelentése szerint - Románia zárhatja az idei pénzügyi évet.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a kilencórás késéssel megkezdett kormányülés elején kiemelte: a büdzsét elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokra építik, amelyek a GDP 7 százalékát teszik majd ki, és a gazdasági növekedés mintegy felét idézik majd elő.
A kormányfő ismételten leszögezte: a nyugdíjemelésekre, a pedagógusok bérének emelésére, kórházépítésre és az életkörülmények javítását célzó beruházásokra nem adóemeléssel fognak fedezetet teremteni. Szerinte a román gazdaság 3,4 százalékos bővülése mintegy 150 milliárd eurós többletbevételt eredményez majd az államkasszának, és a beruházások sokszoros megtérülése, az adócsalás elleni eredményesebb fellépés révén nőnek majd a költségvetési bevételek.
A büdzsé megtervezésénél a bukaresti pénzügyi tárca 6 százalékos átlagos inflációval és havi 4733 lejes nettó átlagbérrel számolt. Marcel Ciolacu szerint a minimálbért 2024 júliusától fogják ismét emelni, a kormány javaslata szerint – a jelenlegi 3300-ról – 3700 lejre.
A munkáltatók szövetsége szerint a kormány idén is indokolatlanul optimista volt a költségvetési bevételek megtervezésekor, ezért negatívan véleményezte a jogszabályt. Radu Burnete, a Concordia munkáltatói szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóhatóságnak 30 milliárd lejjel többet kellene behajtania jövőre, amikor az idei bevételek 12 milliárd lejjel elmaradtak a tervezettől. Hasonlóképpen a kormány 60 milliárd lejnyi európai uniós támogatást akar lehívni az újjáépítési alapból, pedig az idei évre kitűzött 55 milliárd helyett 29 milliárd lejt tudott csak elkölteni - tette hozzá.
A költségvetési törvény tervezetét gyorsított eljárással vitatja meg a bukaresti parlament. A szociálliberális kormánykoalíció tervei szerint a jogszabályt december 22-én szavazzák meg a képviselőház és a szenátus együttes ülésén.
Az előzetes információk szerint elkerülhető lett volna a bukaresti tömbházrobbanás – közölte péntek este Nicușor Dan államfő. Az elnök szerint felelniük kell mindazoknak, akik tudtak a földgázhálózat meghibásodásáról, de nem tettek semmit.
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves bartánőjét, akiket a lány anyjának meggyilkolásával gyanúsítanak.
Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.
Katasztrófát okozó rongálás gyanújával vizsgálódik az ügyészség a három halálos áldozatot követelő péntek reggeli bukaresti tömbházrobbanás ügyében. Közben az egészségügyi minisztérium újabb információkat közölt a robbanás sérültjeinek helyzetéről.
Büntetőeljárást indított a DNA a bukaresti központi katonai kórház igazgató-parancsnoka, Florentina Ioniță-Radu vezérőrnagy és további 18 katona ellen az egészségügyi intézményben történt szabálytalan bérkifizetések ügyében.
Külföldi kórházakba szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás két súlyos sérültjét – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
A pénteken felrobbant bukaresti, Rahovei úti tömbháznál a Distrigaz Sud földgázszolgáltató egy nappal korábban leállította a gázszolgáltatást, amikor azonban egy pénteki bejelentés nyomás ismét kiszálltak a helyszínre, már nem volt zárópecsét a gázcsapon.
Egy közeli iskola 15 tantermében is károk keletkeztek a péntek reggeli bukaresti panelházrobbanás nyomán – közölte az oktatási minisztérium.
Bármikor összeomolhat az a bukaresti panelház, amelyben a nagyerejű pénteki robbanás történt Raed Arafat belügyi államtitkár szerint.
Hatósági segítséggel csempészhette be az országba az otthonában talált fegyvereket és pénzt az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetekkel gyanúsított Horațiu Potra zsoldosvezér, ezért új eljárás indult ellene – jelentette be Alex Florența legfőbb ügyész.
szóljon hozzá!