Fotó: Román védelmi minisztérium
Igencsak bőkezűen bánik a jövő évi román költségvetés a védelmi minisztériummal: több tízmilliárd lejjel gazdálkodhat majd többől, mint idén.
2023. december 15., 20:352023. december 15., 20:35
Románia védelmi költségvetése – az ukrajnai háborúnak is betudhatóan – a GDP 2,5 százaléka lesz. Angel Tîlvăr védelmi miniszter elmondta: a tárca költségvetésének mintegy 40 százalékát katonai felszerelések és haditechnikai eszközök beszerzésére fordítják. Az Economica.net gazdasági portál szerint az idei összeghez képest a védelmi minisztérium 30 milliárd lejjel többől gazdálkodhat majd.
A hivatalos indoklás szerint a büdzsé növelésére azért van szükség, hogy az ország megfeleljen a NATO stratégiai koncepciójának, amelynek célja egyrészt az előretolt védelem megerősítése, másrészt
Egyes beszerzések esetében, mint például a PATRIOT vagy a HIMARS rendszerek, a Bayraktar TB-2 vagy a Watchkeeper X drónok, valamint a Piranha V páncélozott járművek vásárlása, más aláírták a szerződést, más eljárások azonban még nem indultak el.
Így az elkövetkező időszakban többek között
Ezt követően, 2024 és 2027 között olyan komplex beszerzési programok indulnak, mint a gyalogsági lánctalpas harcjármű, az 1. osztályú taktikai drónok, 5. generációs többcélú repülőgépek (F35) vagy a korvettek megvásárlását célzó eljárás
Ezenkívül védelmi minisztérium folytatja a nagyszebeni, a Mihail Kogălniceanu, az aranyosgyéresi, a Mihai Bravu-i és a borceai katonai támaszpontok korszerűsítését célzó beruházásokat.
Derűlátó, de bírált költségvetés
A kormány csütörtökön este fogadta el a jövő évi költségvetés-tervezetet, amely 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
A pénzügyminisztérium által közzétett büdzsétervezet a jövő évi román bruttó hazai tereméket (GDP) 1733 milliárd lejre, a költségvetési bevételeket 586 milliárd lejre, míg a kiadásokat 673 milliárd lejre becsüli.
A jövő évi 5 százalékos hiánycél magasabb a 2023-as költségvetési törvényben előirányzott 4,4 százaléknál, de alacsonyabb annál az 5,7 százalékos deficitnél, amellyel – a kormányfő csütörtök esti bejelentése szerint - Románia zárhatja az idei pénzügyi évet.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a kilencórás késéssel megkezdett kormányülés elején kiemelte: a büdzsét elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokra építik, amelyek a GDP 7 százalékát teszik majd ki, és a gazdasági növekedés mintegy felét idézik majd elő.
A kormányfő ismételten leszögezte: a nyugdíjemelésekre, a pedagógusok bérének emelésére, kórházépítésre és az életkörülmények javítását célzó beruházásokra nem adóemeléssel fognak fedezetet teremteni. Szerinte a román gazdaság 3,4 százalékos bővülése mintegy 150 milliárd eurós többletbevételt eredményez majd az államkasszának, és a beruházások sokszoros megtérülése, az adócsalás elleni eredményesebb fellépés révén nőnek majd a költségvetési bevételek.
A büdzsé megtervezésénél a bukaresti pénzügyi tárca 6 százalékos átlagos inflációval és havi 4733 lejes nettó átlagbérrel számolt. Marcel Ciolacu szerint a minimálbért 2024 júliusától fogják ismét emelni, a kormány javaslata szerint – a jelenlegi 3300-ról – 3700 lejre.
A munkáltatók szövetsége szerint a kormány idén is indokolatlanul optimista volt a költségvetési bevételek megtervezésekor, ezért negatívan véleményezte a jogszabályt. Radu Burnete, a Concordia munkáltatói szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóhatóságnak 30 milliárd lejjel többet kellene behajtania jövőre, amikor az idei bevételek 12 milliárd lejjel elmaradtak a tervezettől. Hasonlóképpen a kormány 60 milliárd lejnyi európai uniós támogatást akar lehívni az újjáépítési alapból, pedig az idei évre kitűzött 55 milliárd helyett 29 milliárd lejt tudott csak elkölteni - tette hozzá.
A költségvetési törvény tervezetét gyorsított eljárással vitatja meg a bukaresti parlament. A szociálliberális kormánykoalíció tervei szerint a jogszabályt december 22-én szavazzák meg a képviselőház és a szenátus együttes ülésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!