Fotó: 123RF
A romániaiak több mint háromnegyede – hetvenhat százaléka – a mesterséges intelligenciát (MI) gazdasági és társadalmi lehetőségként értékeli. Ugyanakkor közülük minden második elismeri az ezzel járó kockázatokat is, így kiegyensúlyozott hozzáállást tanúsít a technológia fejlődésével kapcsolatban.
2025. június 27., 17:002025. június 27., 17:00
A RoCoach és a Novel Research közös kutatása szerint bár az MI által kínált lehetőségekkel kapcsolatban optimizmus jellemző, a lelkesedést számottevő aggodalom is kíséri.
42 százalék kiegyensúlyozott hatást vár: ugyan megszűnnek majd bizonyos munkakörök, de hasonló arányban újak is megjelennek. Mindössze 11 százalék gondolja úgy, hogy az MI több állást teremt, mint amennyit megszüntet.
Ezzel szemben a technológiát aktívan használók 67 százaléka nagy lehetőséget lát benne, míg azok közül, akik csak hallottak róla, de nem próbálták ki, csupán 18,7 százalék értékelte így.
Nemcsak a munkahelyek elvesztése aggasztja a romániaiakat, hanem az is, hogy miként használhatják az MI-t a szakmai teljesítmény értékelésére. A megkérdezettek mindössze 20,2 százaléka értene egyet azzal, hogy a mesterséges intelligencia önállóan, emberi beavatkozás nélkül értékelje őket. Közel 40 százalék csak abban az esetben fogadja el az MI közreműködését, ha azt a közvetlen felettes véleménye is kiegészíti.
A romániaiak 64,6 százaléka szerint az államnak aktívan támogatnia kellene az MI-hez kapcsolódó szakmai képzéseket – különösen a stratégiai iparágakban (36,9 százalék), illetve a technológiai munkanélküliség megelőzése érdekében (27,7 százalék).
A fiatalok – különösen a tizennyolc és huszonkilenc év közöttiek – emelik fel leginkább a hangjukat: 45 százalékuk szerint az MI stratégiai eszköz lehet Románia versenyképességének növelésében.
„A kutatás megerősíti, hogy a romániaiak nem utasítják el a változást, de elvárják a kiegyensúlyozottságot és a védelmet. Egy olyan társadalmat látunk, amely nem zárkózik el a mesterséges intelligenciától, hanem világos kereteket keres annak egészséges integrálásához a munkavilágba. Egy olyan időszakban, amikor paradigmák változnak, nem csupán technikai készségeket kell építenünk, hanem emberi vezetői képességeket, alkalmazkodóképességet és bölcsességet is” – mondta Mihai Stănescu, a RoCoach alapítója, az első romániai coachingcég vezetője.
A társadalmi polarizáció – különösen a legutóbbi választások idején – világosan megmutatta, hogy a mesterséges intelligencia már nem csupán technológiai kérdés, hanem a társadalmi bizalom, a digitális felkészültség, a szorongás és az alkalmazkodóképesség barométere is.
A RoCoach és a Novel Research ezzel a kutatással nemcsak a technológiához való hozzáállást kívánta feltérképezni, hanem azt is, hogyan látják a romániaiak a jövőjüket egy gyorsan átalakuló világban. Céljuk, hogy párbeszédet indítsanak a döntéshozók, az üzleti szféra és a társadalom között egy olyan témában, amely a közeljövőben példátlan társadalmi hatással járhat – írja az Agerpres.
Az Eurostat 2025-ös Digitalisation in Europe kiadványa szerint Románia továbbra is az Európai Unió sereghajtója a digitális technológiák vállalati alkalmazásában.
„Szerettük volna, ha a tanulmány feltárja egy olyan technológia társadalmi következményeit, amely már most is átalakítja a gazdaságot, a munkaerőpiacot és az emberi kapcsolatokat. Az eredmények egy olyan társadalmat mutatnak, amely nemcsak politikai, hanem digitális szinten is megosztott, komoly különbségekkel generációk, régiók és iskolai végzettségek között. Ebben a kontextusban az MI lehet az inklúzió katalizátora, de akár a kirekesztés fokozója is. Ha azt akarjuk, hogy Románia sikeresen navigáljon ebben az átmenetben, koherens politikákra, valósághoz kötődő vezetőkre és emberekre szabott döntésekre van szükség” – nyilatkozta Marian Marcu, a Novel Research ügyvezető partnere.
A kutatást nyolcszáz, városi környezetben élő, tizennyolc és hatvannégy év közötti, aktív internethasználó, dolgozó romániai lakos részvételével végezték el 2025 május–júniusában, számítógéppel támogatott webes kérdőív (CAWI) módszerével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.
Katasztrófát okozó rongálás gyanújával vizsgálódik az ügyészség a három halálos áldozatot követelő péntek reggeli bukaresti tömbházrobbanás ügyében. Közben az egészségügyi minisztérium újabb információkat közölt a robbanás sérültjeinek helyzetéről.
Büntetőeljárást indított a DNA a bukaresti központi katonai kórház igazgató-parancsnoka, Florentina Ioniță-Radu vezérőrnagy és további 18 katona ellen az egészségügyi intézményben történt szabálytalan bérkifizetések ügyében.
Külföldi kórházakba szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás két súlyos sérültjét – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
A pénteken felrobbant bukaresti, Rahovei úti tömbháznál a Distrigaz Sud földgázszolgáltató egy nappal korábban leállította a gázszolgáltatást, amikor azonban egy pénteki bejelentés nyomás ismét kiszálltak a helyszínre, már nem volt zárópecsét a gázcsapon.
Egy közeli iskola 15 tantermében is károk keletkeztek a péntek reggeli bukaresti panelházrobbanás nyomán – közölte az oktatási minisztérium.
Bármikor összeomolhat az a bukaresti panelház, amelyben a nagyerejű pénteki robbanás történt Raed Arafat belügyi államtitkár szerint.
Hatósági segítséggel csempészhette be az országba az otthonában talált fegyvereket és pénzt az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetekkel gyanúsított Horațiu Potra zsoldosvezér, ezért új eljárás indult ellene – jelentette be Alex Florența legfőbb ügyész.
Medvetámadás nyomait viselő férfit találtak holtan az otthona közelében Almásmezőn (Bicaz Chei) – közölte pénteken a Neamț megyei rendőrség.
Cseke Attila fejlesztési miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a kormánykoalíciónak minél hamarabb döntenie kell a helyi közigazgatás reformjáról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!