
Fotó: 123RF
A romániaiak több mint háromnegyede – hetvenhat százaléka – a mesterséges intelligenciát (MI) gazdasági és társadalmi lehetőségként értékeli. Ugyanakkor közülük minden második elismeri az ezzel járó kockázatokat is, így kiegyensúlyozott hozzáállást tanúsít a technológia fejlődésével kapcsolatban.
2025. június 27., 17:002025. június 27., 17:00
A RoCoach és a Novel Research közös kutatása szerint bár az MI által kínált lehetőségekkel kapcsolatban optimizmus jellemző, a lelkesedést számottevő aggodalom is kíséri.
42 százalék kiegyensúlyozott hatást vár: ugyan megszűnnek majd bizonyos munkakörök, de hasonló arányban újak is megjelennek. Mindössze 11 százalék gondolja úgy, hogy az MI több állást teremt, mint amennyit megszüntet.
Ezzel szemben a technológiát aktívan használók 67 százaléka nagy lehetőséget lát benne, míg azok közül, akik csak hallottak róla, de nem próbálták ki, csupán 18,7 százalék értékelte így.
Nemcsak a munkahelyek elvesztése aggasztja a romániaiakat, hanem az is, hogy miként használhatják az MI-t a szakmai teljesítmény értékelésére. A megkérdezettek mindössze 20,2 százaléka értene egyet azzal, hogy a mesterséges intelligencia önállóan, emberi beavatkozás nélkül értékelje őket. Közel 40 százalék csak abban az esetben fogadja el az MI közreműködését, ha azt a közvetlen felettes véleménye is kiegészíti.
A romániaiak 64,6 százaléka szerint az államnak aktívan támogatnia kellene az MI-hez kapcsolódó szakmai képzéseket – különösen a stratégiai iparágakban (36,9 százalék), illetve a technológiai munkanélküliség megelőzése érdekében (27,7 százalék).
A fiatalok – különösen a tizennyolc és huszonkilenc év közöttiek – emelik fel leginkább a hangjukat: 45 százalékuk szerint az MI stratégiai eszköz lehet Románia versenyképességének növelésében.
„A kutatás megerősíti, hogy a romániaiak nem utasítják el a változást, de elvárják a kiegyensúlyozottságot és a védelmet. Egy olyan társadalmat látunk, amely nem zárkózik el a mesterséges intelligenciától, hanem világos kereteket keres annak egészséges integrálásához a munkavilágba. Egy olyan időszakban, amikor paradigmák változnak, nem csupán technikai készségeket kell építenünk, hanem emberi vezetői képességeket, alkalmazkodóképességet és bölcsességet is” – mondta Mihai Stănescu, a RoCoach alapítója, az első romániai coachingcég vezetője.
A társadalmi polarizáció – különösen a legutóbbi választások idején – világosan megmutatta, hogy a mesterséges intelligencia már nem csupán technológiai kérdés, hanem a társadalmi bizalom, a digitális felkészültség, a szorongás és az alkalmazkodóképesség barométere is.
A RoCoach és a Novel Research ezzel a kutatással nemcsak a technológiához való hozzáállást kívánta feltérképezni, hanem azt is, hogyan látják a romániaiak a jövőjüket egy gyorsan átalakuló világban. Céljuk, hogy párbeszédet indítsanak a döntéshozók, az üzleti szféra és a társadalom között egy olyan témában, amely a közeljövőben példátlan társadalmi hatással járhat – írja az Agerpres.

Az Eurostat 2025-ös Digitalisation in Europe kiadványa szerint Románia továbbra is az Európai Unió sereghajtója a digitális technológiák vállalati alkalmazásában.
„Szerettük volna, ha a tanulmány feltárja egy olyan technológia társadalmi következményeit, amely már most is átalakítja a gazdaságot, a munkaerőpiacot és az emberi kapcsolatokat. Az eredmények egy olyan társadalmat mutatnak, amely nemcsak politikai, hanem digitális szinten is megosztott, komoly különbségekkel generációk, régiók és iskolai végzettségek között. Ebben a kontextusban az MI lehet az inklúzió katalizátora, de akár a kirekesztés fokozója is. Ha azt akarjuk, hogy Románia sikeresen navigáljon ebben az átmenetben, koherens politikákra, valósághoz kötődő vezetőkre és emberekre szabott döntésekre van szükség” – nyilatkozta Marian Marcu, a Novel Research ügyvezető partnere.
A kutatást nyolcszáz, városi környezetben élő, tizennyolc és hatvannégy év közötti, aktív internethasználó, dolgozó romániai lakos részvételével végezték el 2025 május–júniusában, számítógéppel támogatott webes kérdőív (CAWI) módszerével.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
szóljon hozzá!