A romániaiak háromnegyede lehetőségként tekint a mesterséges intelligenciára

42 százalék kiegyensúlyozott hatást vár: ugyan megszűnnek majd bizonyos munkakörök, de hasonló arányban újak is megjelennek. Mindössze 11 százalék gondolja úgy, hogy az MI több állást teremt, mint amennyit megszüntet.

Ezzel szemben a technológiát aktívan használók 67 százaléka nagy lehetőséget lát benne, míg azok közül, akik csak hallottak róla, de nem próbálták ki, csupán 18,7 százalék értékelte így.

Nemcsak a munkahelyek elvesztése aggasztja a romániaiakat, hanem az is, hogy miként használhatják az MI-t a szakmai teljesítmény értékelésére. A megkérdezettek mindössze 20,2 százaléka értene egyet azzal, hogy a mesterséges intelligencia önállóan, emberi beavatkozás nélkül értékelje őket. Közel 40 százalék csak abban az esetben fogadja el az MI közreműködését, ha azt a közvetlen felettes véleménye is kiegészíti.

A romániaiak 64,6 százaléka szerint az államnak aktívan támogatnia kellene az MI-hez kapcsolódó szakmai képzéseket – különösen a stratégiai iparágakban (36,9 százalék), illetve a technológiai munkanélküliség megelőzése érdekében (27,7 százalék).

A fiatalok – különösen a tizennyolc és huszonkilenc év közöttiek – emelik fel leginkább a hangjukat: 45 százalékuk szerint az MI stratégiai eszköz lehet Románia versenyképességének növelésében.

„A kutatás megerősíti, hogy a romániaiak nem utasítják el a változást, de elvárják a kiegyensúlyozottságot és a védelmet. Egy olyan társadalmat látunk, amely nem zárkózik el a mesterséges intelligenciától, hanem világos kereteket keres annak egészséges integrálásához a munkavilágba. Egy olyan időszakban, amikor paradigmák változnak, nem csupán technikai készségeket kell építenünk, hanem emberi vezetői képességeket, alkalmazkodóképességet és bölcsességet is” – mondta Mihai Stănescu, a RoCoach alapítója, az első romániai coachingcég vezetője.

A társadalmi polarizáció – különösen a legutóbbi választások idején – világosan megmutatta, hogy a mesterséges intelligencia már nem csupán technológiai kérdés, hanem a társadalmi bizalom, a digitális felkészültség, a szorongás és az alkalmazkodóképesség barométere is.

A RoCoach és a Novel Research ezzel a kutatással nemcsak a technológiához való hozzáállást kívánta feltérképezni, hanem azt is, hogyan látják a romániaiak a jövőjüket egy gyorsan átalakuló világban. Céljuk, hogy párbeszédet indítsanak a döntéshozók, az üzleti szféra és a társadalom között egy olyan témában, amely a közeljövőben példátlan társadalmi hatással járhat – írja az Agerpres.

korábban írtuk

​Románia a mesterséges intelligencia és az e-kereskedelem terén is sereghajtó​ az EU-ban

Az Eurostat 2025-ös Digitalisation in Europe kiadványa szerint Románia továbbra is az Európai Unió sereghajtója a digitális technológiák vállalati alkalmazásában.​

„Szerettük volna, ha a tanulmány feltárja egy olyan technológia társadalmi következményeit, amely már most is átalakítja a gazdaságot, a munkaerőpiacot és az emberi kapcsolatokat. Az eredmények egy olyan társadalmat mutatnak, amely nemcsak politikai, hanem digitális szinten is megosztott, komoly különbségekkel generációk, régiók és iskolai végzettségek között. Ebben a kontextusban az MI lehet az inklúzió katalizátora, de akár a kirekesztés fokozója is. Ha azt akarjuk, hogy Románia sikeresen navigáljon ebben az átmenetben, koherens politikákra, valósághoz kötődő vezetőkre és emberekre szabott döntésekre van szükség” – nyilatkozta Marian Marcu, a Novel Research ügyvezető partnere.

A kutatást nyolcszáz, városi környezetben élő, tizennyolc és hatvannégy év közötti, aktív internethasználó, dolgozó romániai lakos részvételével végezték el 2025 május–júniusában, számítógéppel támogatott webes kérdőív (CAWI) módszerével.