Nem csak a családorvosokon múlik a szűrővizsgálatok sikeressége
Fotó: Barabás Ákos
Az egészségügyi minisztérium idéntől prioritásként kezeli a prevenciós szűrővizsgálatokat, ennek érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár július 1-től valamennyi háziorvossal új keretszerződést köt. A Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke, dr. Soós Szabó Klára azonban szkeptikus a tekintetben, hogy a szakminisztérium elképzelése áttörést hozhat a pénzhiány miatt akadozó prevenciós szolgáltatások terén. A Krónikának nyilatkozó szakember úgy véli, amíg a szűrővizsgálatokra hónapokig kell várni, az akció nem lesz eredményes.
2023. június 05., 10:152023. június 05., 10:15
2023. június 05., 10:412023. június 05., 10:41
– Az orvoskollégáit képviselő Hargita megyei szövetség elnökeként mennyire tartja előrelépésnek a prevenciós egészségügyi szolgáltatásokat szorgalmazó új keretszerződést?
– Egyértelmű, hogy nagy szükség van az egészségügyi megelőző tevékenységre, ezt azonban nem elég deklaratív módon kijelenteni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi minisztérium részéről. Ha nem rendelnek hozzá megfelelő finanszírozást, a történetnek épp úgy nem lesz folytatása, ahogyan eddig sem volt. A páciens továbbra is bejön a háziorvoshoz, kikérdezzük, megvizsgáljuk, de amikor a paraklinikai kivizsgálásokkal kell diagnosztizálni, a folytatás elakad.
– A megyei egészségbiztosítási pénztárak statisztikái viszont azt mutatják, hogy az emberek részéről nincs érdeklődés a szűrővizsgálatok iránt. Hargita megyében például tavaly az állami betegbiztosítási rendszerben nyilvántartott személyek alig pár százaléka vett részt szűrővizsgálatokon. Miként lehetne ezen a helyzeten változtatni?
– A biztosítópénztárak kimutatásai nem reálisak. A családorvos naponta huszonvalahány beteg vizsgálatát tudja elszámolni a biztosítási pénztár fele, a valóságban azonban sokkal több beteget fogad. Elsősorban azokat vezeti fel a hivatalos nyilvántartásba, akik különféle betegségekkel érkeznek és receptet, küldőpapírt vagy betegszabadságot kell felírjon számukra. A prevenciós tevékenység rendszerint már nem fér bele a naponta elszámolható konzultációk sorába, így meg sem jelenik a családorvosi jelentésekben. A túlterhelt rendszer hibája ez. Valójában a prevenciós ellátás rosszul működik a romániai egészségügyi rendszerben, amiért viszont nem a páciensek a hibásak! Mindig felháborít a politikusok és a különböző állami egészségügyi igazgatóságok vezetőinek hozzáállása, akik az emberekre hárítják a felelősséget azért, mert kevesen vesznek részt szűrővizsgálatokon.
amely a rendszerváltás óta nem találta meg a módját, hogy az egészségügyi rendszer priosításává váljanak a megelőző szűrővizsgálatok.
Dr. Soós Szabó Klára szerint az orvosokat terhelő felesleges bürokráciát kell leépíteni
Fotó: Gábos Albin
– Ugyanakkor az mégiscsak az emberek felelőssége, ha a törvény előírja, hogy a születés hónapjában mindenki számára biztosított egy ingyenes megelőző vizsgálat, de a lehetőséget csupán a lakosság töredéke veszi igénybe. Kötelezni kellene erre az embereket?
– Én nem hiszek a kötelező orvosi vizsgálatok hatékonyságában. Egészségügyi neveléssel kellene kezdeni az óvodától. Gyakran mondják pedagógusok is, de a politikum részéről mindez süket fülekre talál. Papíron, deklaratív módon valóban adott a lehetőség arra, hogy évente egyszer ingyenes szűrővizsgálatokon vegyen részt az egészségbiztosítással rendelkező egyén. A gondok ott kezdődnek, amikor a családorvos kiállítja a küldőpapírt a paraklínikai kivizsgálásokra, és a páciens akár hónapokig kell várjon, amíg sorra kerül. Sokan ezt nem vállalják be. Akkor lenne működőképes a rendszer, ha a megfelelő pénzügyi finanszírozást is hozzárendelnék, hogy a prevenciós ellátás szolgáltatásai rövid idő alatt és mindenki számára elérhetőek legyenek. Ez, sajnos ma nem működik Romániában.
– Akkor mi változik július elsejétől?
– Most folynak az egyeztetések a háziorvosok szövetségei és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között az új keretszerződésről. Tagja vagyok az orvoskollégium országos munkacsoportjának, ahol megfogalmaztuk a keretszerződés alkalmazási normáival kapcsolatos módosító javaslatainkat.
A családorvosi ellátás legnagyobb hátráltatója a hatalmas bürokrácia. Ha a konzultációs idő nagyobb részét papírozással, nyilvántartásokkal kell eltöltsük, értelemszerűen kevesebb időnk jut a betegekre. Olyan abszurdításokat akarunk kivenni a szerződésből, hogy a családorvos ne kényszerüljön arra, hogy külön nyilvántartást vezessen a megyei egészségügyi igazgatóság és a megyei biztosító pénztár számára, amikor minden nyilvántartásunk elérhető az online-platformon. Ha sikerül a túlburjánzott bürokrácia legalább egy részét kigyomlálni a családorvos feladatköréből, akkor több időnk jut prevenciós ellátásra is.
– Ha lesz új keretszerződés a háziorvosokkal, mennyivel lesz hatékonyabb a megelőzés, a szűrővizsgálatok rendszere?
– Rá kell nézni az egészségügyi minisztérium költségvetésére. A GDP-arányos kiadások terén az európai uniós tagországok között Románia költi a legkevesebbet egészségügyi ellátásra. Mivel a prevenciós szolgáltatásokkal járó pluszkiadásokat eleve nem vették be a minisztérium idei költségvetésébe, nem látom, mitől működne jobban a rendszer.
A prenvencióra szánt öt-hat laborvizsgálat száma nem változik, ez pedig túl kevés ahhoz, hogy érdemben ki lehessen szűrni több krónikus betegséget. Egyetlen példát emelnék ki: az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a méhnyakrák megelőzésére továbbra sincs országos szűrés. Az egészségügyi rendszer abban sincs segítségünkre, hogy a lányokat hpv vírus ellen oltsuk, megelőzve a méhnyakrák későbbi kialakulását. A megelőzési egészségügyi szolgáltatások akkor válhatnak valóban hatékonnyá, ha részleteiben kidolgozzák egységes, működő rendszerré, és pénzt rendelnek hozzá. Erre ma sem látok politikai akaratot.
Sok családorvos hiányzik az egészségügyi rendszerből. A krízishelyzetet még tudják kezelni, de pár éven belül a mai háziorvosok fele nyugdíjba vonul. Duda Tihamér Attilával, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójával beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az augusztus 25–31. közötti héten 3982 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 3,4 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt kedd délben 11 óra 59 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Új tanév, új bérletek és jegyek: a CFR Călători közölte, milyen feltételekkel utazhatnak ingyen a diákok a romániai vonatokon.
Ilie Bolojan keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a koalíciós partnerek értésére adta: ha nem tartják magukat a koalíció megalakításakor vállaltakhoz, nehéz lesz ellátnia a miniszterelnöki feladatokat.
Az idei év első hat hónapjában a tavalyi első félévhez képest 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha elméletileg csökkenniük kellett volna 5 százalékkal.
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) több déli, délkeleti, nyugati és délnyugati megyére.
Újabb figyelmeztető üzenetet küldött a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) keddre virradóra Tulcea megye lakosságának a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadások miatt. Idén ez már a hatodik eset.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!