Súlyosbodó orvoshiány: saját érdekképviseletük csap ellenszelet a háziorvosoknak

Egyértelmű üzenet ez azok számára, akik az egészségügyi rendszerért felelősek, hogy igen komoly problémák vannak. Valamelyest elfogadom az anyagi okokat is, ugyanakkor látni kell, hogy a családorvosi hivatásnak számos előnye van. A délelőtti és a délutáni munkaprogramjukat maguk szabják meg, és a szakorvosoktól eltérően éjszaka és hétvégén nem dolgoznak, ügyeletet nem vállalnak. A hátrányok között megemlíteném, hogy nagyon sok beteget kell naponta megvizsgálni, sokrétű egészségügyi gondokkal találkoznak és elég nagy a munkájukat övező bürokrácia, ami a szolgáltatások lejelentését és elszámolását illeti. Vannak tehát anyagi és procedurális nehézségek egyaránt, de sok ellenpéldát is ismerek a jól boldoguló családorvosi rendelőkről.

– Orvosi berkekben a háziorvost szakmailag nem annyira becsülik, sőt akad, aki le is nézi ezt munkát. Mennyire játszik szerepet a fiatal orvosok szakosodásában ez az előítélet?

– Az egészségbiztosítási pénztár részéről semmiféle előítélet nem létezik a családorvosokkal szemben: mi egyformán kezelünk minden orvost, akivel szerződéses viszonyban vagyunk. Ugyanakkor tény, hogy a szakmán belül kialakult egy negatív kép a családorvosokról, aminek megvannak az okai. E mögött elsősorban a családorvosok szakmai-érdekképviseleti szervezeteinek képviselői állnak, akik

Ezek a vádak egyértelműen túlzóak, de éppen elegendőek ahhoz, hogy a fiatalokat elbátortalanítsa ettől a munkakörtől. Az érdekvédelem nem titkolt célja, hogy jobb szerződéskötési helyzetbe hozza az általa képviselt orvosokat az egészségügyi pénztárral.

A bemutató végén mindig kiderül, hogy a fiatalok többsége a kórházmenedzsereknél érdeklődik, elsősorban a szakorvosi pálya vonzza őket. Miközben azt mondom, hogy nem szabad készpénznek venni a családorvosok érdekvédelmi szövetségeinek panaszáradatát, szembe kell nézni azzal is, hogy gondok vannak a szakma körül. Ezt a döntéshozóknak kell mielőbb megvizsgálniuk.

– A családorvosok képviselői többek között túlterheltségre és a szakorvosoktól eltérő, alacsonyabb jövedelemre panaszkodnak. Mennyiben tudnak ezen segíteni az egészségbiztosítási pénztárak?

– Vitatkoznék azzal a panasszal, hogy a családorvosnak kevesebb a fizetése, mint a szakorvosnak. A megyei egészségbiztosítási pénztárak honlapján megtekinthető, hogy a családorvosi rendelők hónapokra lebontva mennyi pénzt kapnak az egészségbiztosítótól. Az összeg havi 10 ezer és 50 ezer lej között mozog, attól függően, hogy a családorvosnak hány páciense van és milyen szolgáltatásokat végez. A háziorvos minden feliratkozott páciense után fix összeget kap, ami egyféle hűségpénz, és amiért gyakorlatilag nem kell tennie semmit.

Az is többet keres, aki egy ügyeleti központban is dolgozik, tehát az orvoson múlik, hogy mennyit vállal. A Hargita megyében dolgozó 130 családorvosnak csak bizonyos hányada vesz részt a hét ügyeleti központ működtetésében, és 78-an követik a posztcovid betegek egészségügyi állapotának alakulását. Aki nem vesz részt plusz tevékenységekben, annak a javadalmazása is kisebb. Mi nem fizetést adunk a családorvosnak, hanem keretösszeget, amiből fenntartja az orvosi rendelőjét, kifizeti a nővért és felveszi a saját bérét. Hasonló a helyzet a szakorvosokkal is. A betegbiztosító szolgáltatásokat számol el magánkabinetekkel, járóbeteggondozókkal és kórházakkal egyaránt. A törvényes rendelkezések alapján a szakorvos fizetését mindig az adott egészségügyi intézmény dönti el, ahol alkalmazásban van. Nincs nagy különbség a különböző szakterületeken dolgozó orvosok javadalmazásában.

Egyelőre mindenhol találtunk átmeneti megoldást – a Kászonokba a jövő évtől érkezik egy fiatal végzős. Nagy gond, hogy a ma még kezelhető családorvoshiány pár év múlva kezelhetetlenné válik, amikor tömegesen nyugdíjba vonul a hatvanas éveiben járó orvosnemzedék. Noha az orvosok körében a hölgyek 63, a férfiak 65 éves korban mehetnek nyugdíjba, a legtöbb orvos most is 67 éves koráig dolgozik. Az orvosi kamara, valamint az egészségügyi igazgatóság évente kibocsátott engedélyével nyugdíjasként is besegíthetnek – van 71 éves csládorvosunk is –, ezzel is enyhítjük a szakemberhiányt.

– Az egyetem elvégzése után milyen mértékben térnek haza a székelyföldi megyékből elszármazott magyar orvosok?

– Folyamatosan követjük a rezidens képzésben részt vevő fiatal orvosok tevékenységét, akik innen származtak el. Mindenkitől van elérhetőségünk, és nyilván megpróbáljuk hazacsábítani őket. De nem csak velük tartjuk a kapcsolatot, hanem a más vidékről érkezőkkel is, akik Marosvásárhelyen szereztek orvosi diplomát. Nagy munka ez, hiszen

Nem mindig sikerül, de ha a helyi önkormányzat részéről is van egy jó ajánlat, akkor ott a családorvosi állás hamarabb elkél. Ezzel együtt is nagy a hiány, ami a bukaresti törvényhozók és a többi illetékes hatóság gyors beavatkozását feltételezi, hogy pár éven belül ne váljék olyan súlyossá a helyzet, amit már nem tudunk kezelni.