Háztáji mangalicatermékek. A levágott disznó legtöbbször helyben elkél
Fotó: Makkay József
Nő az érdeklődés a prémium minőségű mangalicatermékek iránt, a hazai disznóállomány azonban nem nem tart lépést a kereslettel. A gazdák bírálják a kormány mangalicaprogramját, amely nincs tekintettel a kistermelők igényeire, ezért a megpályázható szakminisztériumi pénzek nem jutnak el a termelőkhöz. A Krónikának nyilatkozó székelyföldi mangalicatartók egyesületének szakemberei mangalicafesztivált is szerveztek a hústermékek népszerűsítésére.
2023. február 15., 13:352023. február 15., 13:35
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium időről időre megújuló pénzügyi támogatása ellenére is nehezen boldogul a hazai mangalicatenyésztés. A prémiumtermékké feldolgozható mangalicahúsra egyre nagyobb a kereslet, azonban a hazai sertéságazatot padlóra küldő afrikai sertéspestis válogatás nélkül megtizedelte a gazdaságokat. Ráadásul a külterjes tartásban nevelt régi magyar disznófajták – a mangalica és a báznai –, a berepülő madarak miatt akkor is veszélyforrásnak vannak kitéve, ha a gazda dupla villanypásztorral védi állományát.
A mangalicatartó gazdák többsége azonban mindössze néhány tenyészállatot tart, amelyek szaporulatát felhízlalva, a vágóállatot karácsony táján értékesítik a kevert fajtájú házi sertések áránál mintegy 30 százalékkal drágábban. A mangalica törzskönyvezését országos egyesület végzi, a székelyföldi tenyésztőket pedig a Hargita megyében megalakult, és harminc taggal működő Mangalicatenyésztők Egyesülete képviseli.
A néhány kocás sertésfarmok terjedtek el Erdélyben
Fotó: Makkay József
A mezőgazdasági minisztérium megpályázható támogatásáról Kolumbán Dávidnak, a Hargita megyei egyesület elnökének nincs túl jó véleménye. A pénz igényléséhez egyéni vállalkozást vagy céget kell bejegyezni, másrészt a program előírja, hogy az anyaállatonként lehívható évi 1200 lejért cserébe a tenyésztőnek legalább négy malacot kell értékesítenie.
,,Eleve nagy gond a vállalkozásszerű disznótartás.
Ez olyan lépcsőfok, amit a kisgazdák zöme nem fog meglépni. A hazai disznótartásban ma két változat létezik: a hagyományos családi kisgazdaság és a disznófarm, amibe akkor éri meg befektetni, ha legalább húsz-harminc kocával foglalkozik az agrárvállalkozó” – fogalmaz a Krónikának a székelyföldi mangalicatartó gazda.
Mangalicakolbász és szalonna a füstölőben. Nincs párja a hagyományos magyar disznófajta húsának
Fotó: Makkay József
A megkötések miatt kevesen pályáznak a szakminisztériumi támogatásra, így a pénz elköltetlen marad. A gazdák azt is kifogásolják, hogy az állam akarja meghatározni, miként értékesítsék a szaporulatot. Az egyesületi elnök szerint a gazdára kéne bízni, hogy milyen korú állatokat akar eladni. Egyik évben jó ára van a malacnak, máskor süldőként, ivarérett tenyészállatként vagy éppen vágóállatként éri meg értékesíteni. A kormánynak nem volna szabad beleszólnia a piac alakulásába.
Báznai és mangalicasertésre kapnak de minimis támogatást idén az állattartó gazdák.
Sinka Arnold nyikómalomfalvi mangalicatenyésztő, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza szerint a mangalica húsa kiváló prémiumterméknek számít, de a romániai kínálat alacsony. A gazdák jórészt családi, rokoni körben értékesítik a tenyész- és vágóállatot, de a Kárpátokon túlról is gyakran keresik fel vevők a székelyföldi mangalicatartókat. Van, amikor a gazda levágja és feldolgozza a hízót, a vevő pedig a kész hústerméket szállítja el a portáról. A mangalicatartó gazdák arra már gondolni sem mernek, hogy nagyobb mennyiséget lehetne exportálni, hiszen a világpiacon nagy a kereslet a magyar mangalicára. A kevés számú hazai állomány mellett ennek a fő oka, hogy az afrikai sertéspestis sújtotta Romániából megtiltották a sertéshús és a feldolgozott hústermékek exportját.
,,Megéri mangalicával foglalkozni, de a mostani nehéz gazdasági helyzet nem kedvez a gazdáknak. Nagyon megdrágult az energia és a gabona egyaránt. Azt látom, egy egyre több kisgazdaság lemorzsolódik, nemhogy beruházzanak. Ezért tartom hibásnak a szakminisztérium támogatáspolitikáját. Ha valóban azt akarják, hogy több mangalicadisznó legyen az országban, akkor a létező kisgazdaságokat kellene hagyományos formában megtámogatni, hogy ezekből fejlődjenek ki később a tőkeerősebb tenyészetek” – fogalmaz a Hargita megyei mezőgazdasági szakember. Sinka Arnold szerint ma a romániai sertéshúspiac 90 százaléka import disznóhúst forgalmaz, a hazai disznóágazat évek óta padlón van. Az itthon megtermelt sertéshús-felhozatalnak mindössze egy-két százaléka mangalica, ami a kereslethez képest is kis mennyiség.
Kóstoló. Egyre többen kedvelik meg a mangalicahúst
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Hargita megyei Mangalicatenyésztő Egyesület harminc tagja átlagban öt-hat kocát tart. A nyilvántartásukban néhány száz törzskönyvezett állat szerepel. A magyarországi szakegyesülettel fenntartott jó kapcsolatnak köszönhetően szakmai segítséget és tenyészállatokat is kapnak az anyaországból. Az utóbbi években több törzskönyvezett apaállat érkezett a Székelyföldre, amivel a beltenyésztés negatív következményeit kerülték el. Kolumbán Dávid szerint egyesületük folyamatos kampányt folytat a mangalicatartás felkarolásáért, illetve népszerűsítik a mangalicahúsból készült termékeket.
A koronavírus-járvány idején, amikor erre lehetőség volt, éttermek bevonásával gasztronómiai esteket hirdettünk, ahol négy-öt fogásos, minőségi vacsorákat kínáltunk mangalicahúsból. Egyértelműen nő az érdeklődés a mangalica iránt. Jó agrárpolitikával ezt kellene támogatni a szakminisztériumnak” – nyilatkozta portálunknak Kolumbán Dávid, a Mangalicatenyésztők Egyesületének elnöke.
A székelyudvarhelyi mangalicafesztivált évente megszervezik
Fotó: Erdély Bálint Előd
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia gazdasága a stagnálás küszöbére érkezett. Ez a helyzet nem lehet meglepő. A nagy költségvetési és külső hiányokra épülő gazdasági növekedés fenntarthatatlan volt, és nem is folytatódhatott volna az elmúlt évtized tempójában.
Miközben Romániában jut ezer lakosra az egyik legkevesebb vállalkozás, egy ismert román gazdasági elemző azt mondja, a piac jelenlegi állapotában nem feltétlenül jelent rossz hírt, hogy egyes cégek „felszívódnak”.
Bár hamarosan meg kell hozni a döntést a minimálbér 2026-os szintjéről, az elmúlt időszakban egyáltalán nem közeledtek az álláspontok.
Az online vásárlások jelentős része nem előre megtervezett döntés eredménye. Egy termék, amely nem szerepelt a bevásárlólistán, gyakran néhány másodperc alatt a kosárban landol. Ezt nevezzük impulzusvásárlásnak.
A Bolojan-kormány, sőt Ilie Bolojan miniszterelnök is túlélte a vasárnap leszavazott négy bizalmatlansági indítványt. A helyzet súlyosabb, mint gondolnánk, miután kiderült, hogy a költségvetési hiány jóval magasabb az ismert 9,3 százal&eacut
Általános drágulásokkal köszön be az augusztus. Ugyanis – ha csak az ellenzék által meglebegtetett bizalmatlansági indítvány nem jár sikerrel, és erre jelen pillanatban nem sok esély mutatkozik.
Ma Lengyelország GDP-je közel 1 000 milliárd euró, mintegy háromszorosa a romániainak. Holott 1990-ben Lengyelország is olyan mélyről indult, mint sok mást posztszocialista ország, csak idejében elvégezték a Romániában elmaradt szerkezeti reformokat.
Bár az elmúlt években jelentős beruházások történtek a marosvásárhelyi reptéren, az utaslétszám növekedése nem volt ezzel arányos. Új utasterminált építettek, és most de minimis támogatással próbálják ösztönözni a légitársaságokat.
Iancu Guda közgazdasági szakértőként és véleményformálóként számost tanulmányt közölt a román gazdaságról, a közszféra gyökeres átalakításának szükségességéről. A republica.ro portálon közzétett pénzügyi elemzés az új kormányprgramot mutatja be.
Közös nyilatkozatot fogadott el a Székelyföldi Vállalkozói Szervezetek Fóruma, amely elutasít minden olyan megszorító intézkedést, amely a tisztességesen működő vállalkozások és munkavállalóik terheit növeli.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!