A gesztus egyrészt a határon túli magyarok irányába hivatott a nemzet egészének egységét jelezni, másrészt vélhetően üzenet haza: a köztársaság elnöke inkább a határokon kívül rekedt nemzettársak között kíván méltóképp emlékezni a forradalom hőseire, ahelyett, hogy a magyar belpolitika végletekig fokozott megosztottságához asszisztáljon. Szintén szimbolikus értékkel bír, hogy Csíkszeredában kerül sor Sólyom László és Traian Băsescu találkozójára. Bár nem valószínű, hogy a megbeszélés túl sok konkrét eredménnyel bírna, jelzésértékű, hogy a román államfőnek mennyire fontosak a romániai magyarok iránti gesztusok – azt mutatja, a közösség voksai felértékelődtek a belpolitikai hatalmi játszmákban. A mostani gesztus – amellyel Băsescu „elébe megy” Sólyomnak, és „idegen” pályán, azaz magyar többségű régióban hajlandó találkozni vele, ahelyett, hogy Bukarestben várná – bizonyára tovább növeli majd népszerűségét a romániai magyarok körében, még ha ennek a lépésnek rájuk nézve semmilyen konkrét pozitív hozadéka sem lesz. Bár a szintén ezen a héten esedékes közös magyar-román kormányülés az államfői találkozónál kevesebb szimbolikus töltettel bír, ezt ellensúlyozza a számos konkrét terv. A Budapest–Konstanca gyorsvasút terve, a határt átszelő közutak és vasútvonalak rehabilitációja vagy a segélyhívórendszerek összekapcsolása megannyi fontos konkrétum, amely a határ mindkét oldalán élő polgárok életminőségét javítja majd.
A két esemény által hordozott szimbolikus, illetve konkrét töltetek kiegészítik egymást – ám az egészséges talán az lenne, ha az államfői találkozó képes lenne valós, a helyiek életét jobbá tevő eredményt felmutatni, a kormányülésen pedig az ipari és infrastrukturális beruházások mellett helyet kapnának némileg „elvontabb” témák is – mint például a romániai magyar közösség által igényelt, tervezetekkel alátámasztott és Budapest által teljes mellszélességgel támogatott többszintű önrendelkezés, a magyar egyetemek román állami finanszírozása vagy a döcögve haladó restitúció.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok