Közigazgatási reform: antidemokratikus húzást emleget az RMDSZ

– fogalmazott az Agerpres szerint. Csoma Botond hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem ellenzi a reformot, de az nem sértheti az etnikai közösségek jogait, amelyeket nemzetközi egyezmények is védenek.

Közigazgatási reform: számítanak a magyar közösség sajátos szempontjai?

A frakcióvezető szerint a területi átszervezést a korábban javasolt parlamenti különbizottságnak kellene előkészítenie, amelyben minden pártot egy képviselő és egy szenátor képviselne. Kifogásolta, hogy azóta sem történt előrelépés a testület létrehozása érdekében.

Csoma Botond elismerte, hogy az 1968-ban kialakított közigazgatási rendszer módosításra szorul,

Ennek érdekében különleges szabályokat vagy kivételeket tart szükségesnek a kisebbségek lakta térségek tekintetében. „Úgy kell végrehajtani az összevonásokat, hogy azok ne változtassák meg a kisebbségi közösségek etnikai arányát” – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa, aki reményét fejezte ki, hogy a kormány végül eláll a parlamenti felelősségvállalástól.

Amint arról beszámoltunk, a Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu azt fogja javasolni Luca Niculescu miniszterelnöknek, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot és a kormányzati intézmények átszervezését.

Fenechiu: hogyan magyarázzák el a saját PSD-s polgármestereiknek?

A területi-közigazgatási reform, illetve a kormányzati intézmények átszervezésének céljaival egyet lehet érteni, de konkrét, politikailag és társadalmilag is elfogadott javaslatra van szükség, amelyről az önkormányzatokkal és a lakossággal is egyeztetnek – jelentette ki hétfőn a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu.

Fenechiu emlékeztetett: a liberálisok már kezdeményezték egy olyan, 23 vagy 27 tagból álló parlamenti bizottság felállítását, amelynek a reformjavaslat kidolgozása lenne a feladata.

– jegyezte meg. A szenátor szerint egyelőre nem világos, hogy a PSD elnöke háromezer, ötezer vagy hétezer lakosban szabná meg a közigazgatási egységek minimális lakosságszámát, vagy a Moldovai Köztársaságban alkalmazott önkormányzati összevonások mintáját követné. Hangsúlyozta: a reform csak akkor léphet túl a jól hangzó ígéreteken, ha megvalósítható tervezet készül, és az emberek számára is világossá válnak az előnyei.

Fenechiu az Agerpres szerint beszélt arról is, indokoltnak tartja a kis lélekszámú községek összevonását, mivel sok önkormányzat saját bevételeiből még a polgármesteri hivatal működését sem tudja fedezni, ezért a központi költségvetés támogatására szorul.

Eközben Sorin Șipoș, a a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője úgy fogalmazott: átfogó közigazgatási-területi reformra van szükség, és

A politikus szerint az 1500 főnél kisebb lakosságszámú települések összevonása önmagában nem hozna érdemi változást, az átszervezésnek valamennyi ötezer fő alatti településre ki kellene terjednie. Hozzátette, emellett előzetes vitára és a várható következmények felmérésére van szükség ahhoz, hogy koherens és méltányos rendszer legyen az eredmény. „Egy ilyen kérdést most mindenféle előzetes vita és hatástanulmány nélkül napirendre tűzni nem több puszta látszatintézkedésnél” – fogalmazott.

korábban írtuk

Közigazgatási reform vita nélkül? Erőből vinné át az átszervezést a PSD

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu azt fogja javasolni Luca Niculescu miniszterelnöknek, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot és a kormányzati intézmények átszervezését.