Hirdetés
Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Miért félnek a kettős állampolgároktól?

2026. augusztus 05., 18:312026. augusztus 05., 18:31

2026. augusztus 05., 18:522026. augusztus 05., 18:52

Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.

Gellert kapott Magyarországon a köztársaságielnök-keresés, amelyre azután volt szükség, hogy az új kormány erősen vitatott módszerrel, alaptörvény-módosítással gyakorlatilag megfosztotta mandátumától Sulyok Tamást. Az államfő menesztését követően a Tisza Párt egyfajta castingot indított a legfőbb közjogi méltóság betöltése, pontosabban a megfelelő jelölt kiválasztása érdekében, arra kérve az állampolgárokat, tegyenek ajánlatot, kit tartanak a legalkalmasabbnak a tisztségre. (Mint tudjuk, Romániával ellentétben Magyarországon az államfőt nem közvetlenül a szavazópolgárok választják, hanem az Országgyűlés).

A folyamatról nem mondható el, hogy sikerrel indult: a közéleti személyiségek által „felterjesztett”, majd Magyar Péter miniszterelnök által felkért Polgár Judit sakknagymester nemet mondott, amit megfigyelők máris a Tisza első, népszerűségcsökkenésben is mérhető kudarcaként könyvelnek el.

Részben a felkérés módja, Polgár Judit kész tények elé állítása, az elhamarkodott kommunikáció, valamint a világos stratégia hiánya miatt, de közrejátszott az is, hogy miközben a kormányfő szerint nem ígértek társadalmi konzultációt a köztársasági elnök megválasztása kapcsán, sok tiszás szavazó erre másképp emlékszik...

Az utódlásról és a köztársasági elnök személyéről zajló vita közepette ugyanakkor hangsúlyt kapott egy nem elhanyagolható mellékszál is, ami meglepő következtetés levonására alkalmas. Miután „kiderült”, ami eddig sem volt titok, mégpedig hogy a sakktörténet legjobb női sakkozójaként elismert Polgár Judit nem csak magyar állampolgár, célkeresztbe került a kettős állampolgárság ügye. Persze többen kifejezetten azt kifogásolták, hogy a sakknagymester izraeli állampolgársággal is rendelkezik, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, antiszemita megnyilvánulásokban sem volt hiány.

Viszont sokak részéről elvi kérdésként fogalmazódik meg, hogy egy másik ország állampolgárságával is rendelkező személy ne lehessen közjogi méltóság, de mindenekelőtt államfő Magyarországon. Gyakran visszatérő „érvként” hangzik el, hogy a kettős állampolgárok úgymond nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, és ezt a nézetet Polgár Judit esetleges elnökké választása kapcsán meglepő módon fideszes politikus is osztott. Az Országgyűlésből már korábban kiszorult Jobbik például azzal a megjegyzéssel tiltaná el a kettős állampolgárokat az államfővé választhatóságtól, hogy mindez nem vonatkozik az „idegenbe szakadt határontúli magyarokra”, akik úgymond nem kérték, hanem születésükkor kapták az adott ország állampolgárságát. Ismert az is, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nem sokkal az áprilisi választásokat követően vitára bocsátotta, hozzák nyilvánosságra, rendelkeznek-e más állampolgársággal is az országgyűlési képviselők, az ellenzéki alakulat célkeresztjébe pedig éppen az a Gurzó Mária került, aki anyanyelvén, románul tette le esküjét a T. Házban.

Mint látható, a kettős állampolgárság kérdésének eme vetülete igen érzékeny az anyaországban, számos reakció alapján legalábbis ez szűrhető le.

Ami azért is érdekes, mivel nagyon sokan, minimum több százezres nagyságrendben érintettek, gondolunk itt az elmúlt évtizedekben az utódállamokból Magyarországra áttelepült erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyarokra, akiknek többsége megőrizte román, szlovák, ukrán, szerb állampolgárságát. Nemzetbiztonsági kockázatnak tekinteni őket, hát, elég nagy paranoiára vallana.

A romániai magyaroknak alaposan kijutott ebből a megbélyegzésből azóta, hogy a 2010-ben megszavazott állampolgársági törvény alapján egyszerűsített honosítás révén könnyen juthatnak magyar állampolgársághoz. Bár a magyar jogszabály a román mintán alapszik, Romániában éveken keresztül folyt a hergelés az erdélyi magyarok ellen kifejezetten amiatt, hogy a szomszédos Magyarország állampolgárságával is rendelkeznek, és hogy ez mekkora nemzetbiztonsági kockázatnak minősül. Merthogy a két ország közötti esetleges konfliktus esetén vajon melyik oldalra állnak.

Nem egyszer érte támadás az RMDSZ parlamenti képviselőit, szenátorait is román politikusok részéről (en bloc, hiszen kinek-kinek az állampolgársága mégsem nyilvános), miszerint nincs mit keresniük a bukaresti törvényhozásban vagy a kormányban, ha egyszer felesküdtek egy másik ország alkotmányára is. Az effajta megnyilvánulások azonban némiképp alábbhagytak az elmúlt években, és a kettős – elsősorban magyar – állampolgárság elleni hergelés jobbára csak a szélsőségesen nacionalista AUR, valamint a magyargyűlölet terén élen járó véleményvezérek részéről érhető tetten. (Neveket szándékosan nem írunk, nem akarunk reklámot csapni nekik).

Ezt kifogásolni már csak azért is meglehetősen kontraproduktív, hiszen köztudott például, hogy

  • Victor Ponta volt miniszterelnök szerb és török állampolgár is,
  • a német állampolgárként született Dominic Fritz temesvári polgármester csak 2025 végén szerezte meg a román személyi igazolványt,
  • a jelenlegi politikai válság közepette pedig Nicușor Dan elnök annak tudatában bízta meg kormányalakítással tanácsadóját, Eugen Tomac EP-képviselőt, hogy moldovai állampolgársággal is rendelkezik. Tegyük hozzá: a Prut baloldalán élő moldovaiak százezreihez hasonlóan.

    (Más kérdés, hogy Tomacból nem lett miniszterelnök).

Vagyis a romániai magyarok számára teljesen más értelmezést kap a kettős állampolgárság intézménye, mint Magyarországon. Teljesen eltérő hangsúllyal és másfajta üzenettel bír a kettős állampolgárságról szóló vita egy olyan közösség számára, amely a nemzetegyesítés, a történelmi igazságtétel egyik formájaként tekint a közjogi hovatartozásra is. Éppen ezért lenne fontos, hogy a témával kapcsolatos indulatokat ne gerjesszék Magyarországról is, épp elég nekünk az itteni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Páva Adorján

Páva Adorján

Kényelmi illúziónknak vége: energiabiztonságunk a Dunának megy

A közép-európai ember kényelmi illúziójának végét jelzi mindaz, ami most az életadó, elnyűhetetlennek hitt kék szalagunkkal, a Dunával történik. És abból kifolyólag velünk, mindannyiunkkal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Drónvadászat, elrettentés és PR

Miközben eddig jóformán csak passzív szemlélőként kísérte az ország légterét megsértő orosz drónokat, hirtelen igencsak hiperaktív lett a román légierő.

Páva Adorján

Páva Adorján

Az algoritmus lett a főszerkesztő – hogyan veszítjük el a közös valóságot?

Történelmi fordulóponthoz érkezett a hírfogyasztás. A kérdés már nem csak az, hogy hol olvassuk a híreket, hanem akarunk-e még egyáltalán szembenézni velük.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Makkay József

Makkay József

Parajdnak nem osztogattak

Egyetlen félreértelmezett hír is elég ahhoz, hogy egy reményvesztett közösségben újra fellobbanjon a remény. Parajd esetében azonban a valóság ismét józanítóbbnak bizonyult a politikai diadaljelentéseknél.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Nehogy már alattomos ketrecharcosok nyerjenek labdarúgó-vébét!

Sportújságírók, szakírók, futballszurkolók körében jó ideig témát szolgáltat még a hétfőre virradóra befejeződött, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett labdarúgó-világbajnokság.

Páva Adorján

Páva Adorján

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe

Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.

Hirdetés