Tovasuhanó kocsi a kalotaszegi Körösfőn: a standok előtt egyre ritkábban állnak meg vásárlók
Fotó: Orbán Orsolya
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak az átutazóknak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban az elmúlt évtizedben fokozatosan hanyatlani kezdett, a koronavírus-járvány pedig súlyos csapást mért a helyi árusokra. Videós riportunkban Mihály Anna négy évtizedes tapasztalata alapján beszélt lapunknak arról, hogyan változott meg a körösfőiek megélhetése, miért tűnnek el a varrottasokat készítő asszonyok, és miért tartanak attól, hogy az észak-erdélyi autópálya megépülése végleg megpecsételheti a főút menti kereskedelem sorsát.
2026. október 25., 18:422026. október 25., 18:42
Aki az elmúlt évtizedekben rendszeresen megfordult a Kolozsvár és Nagyvárad közötti országúton, nem kerülhette el Körösfő jellegzetes látványát. A kalotaszegi falu főutcáján egymást érték a színes portékákkal megrakott standok, a kapuk előtt varrottasok, fafaragások, sakk-készletek, korondi kerámiák, szőttesek és különféle ajándéktárgyak sorakoztak.
A település valóságos szabadtéri népművészeti vásárrá alakult, ahol a helyiek nemcsak saját készítésű termékeiket értékesítették, hanem más erdélyi tájegységek kézműveseinek munkáit is kínálták.
Mára azonban sokat változott a kép. A korábban szinte összefüggő kirakodósor helyén egyre több az üres kapualj, a bezárt stand. A még kitartó kereskedők közül sokan már nyugdíjasok, a fiatalabb nemzedék pedig más megélhetési lehetőségeket keres.
Ő maga is fiatalon megtanulta a kézimunkázást, amely egykor természetes része volt a kalotaszegi lányok mindennapjainak.
„Negyvenhárom éve, hogy idejöttem. Teljesen más volt minden. Már akkor készítették ezeket a kézműves dolgokat. A férjem a műhelyben esztergált, apósom készítette a sakkot, anyósom varrt. Mi, fiatalok is egészen kicsi korunktól megtanultuk a varrást, és nagyon szerettük csinálni. Iskola után a szabadidőnket ezzel töltöttük” – idézi fel a régi időket.
A nyolcvanas években még egészen más volt a falu arculata. Az országúton a mainál jóval kevesebb gépkocsi közlekedett, és csak néhány család kínálta portékáit az út mellett. A kézművesmunka elsősorban családi tevékenységnek számított, amelyben a különböző nemzedékeknek megvolt a maguk feladata.
Az 1989-es rendszerváltás alapvetően megváltoztatta a körösfői kézművesek életét. A szabadabb vállalkozási lehetőségek, a növekvő átmenő forgalom és az Erdély iránt megélénkülő turisztikai érdeklődés kedvező feltételeket teremtett a helyi kereskedelem számára.
Mihály Annáék is a rendszerváltás után, néhány év elteltével kezdtek rendszeresen kipakolni az országút mellé. Vendéglátónk előbb Magyarországon próbálkozott helyi termékek forgalmazásával, azonban hazatért szülőfalujába, hogy helyben folytassa a már korábban elkezdett utcai kiskereskedelmet.
A kilencvenes években egyre több körösfői család lett kisvállalkozó, és ráállt a helyi kereskedelemre. Az út korszerűsítésével növekedett az autóforgalom, a külföldi turisták és a Magyarországról érkező látogatók pedig szívesen vásároltak kalotaszegi emléktárgyakat.
– emlékezik vissza a kereskedő.
A kilencvenes évek végétől a kétezres évekig tartó időszakot a körösfői utcai árusítás fénykorának tekinti. A fellendülés még 2010 után is kitartott, bár az évtized közepétől már érzékelhetővé vált a forgalom lassú csökkenése. A legjobb években alig akadt olyan ház a főút mentén, amely előtt ne kínáltak volna valamilyen portékát.
A családok egy része maga állította elő az árut, mások a helyi mesterektől vásároltak, és viszonteladóként dolgoztak. A kézművesek és a kereskedők között szoros együttműködés alakult ki, amely sok család számára biztosított megélhetést.
Mihály Anna több mint négy évtizede él ezen a körösfői portán
Fotó: Orbán Orsolya
Mihály Anna standján ma is megtalálható a hagyományos kalotaszegi kézművesség számos jellegzetes terméke. A helyben készült sakk-készletek, fából készített figurák, varrottasok, hűtőmágnesek és apró ajándéktárgyak mellett korondi kerámiákat, székelyföldi szőtteseket, gyékényből és szalmából készült használati eszközöket is kínál.
A körösfői sakk-készítésnek külön hagyománya van. Hosszú évtizedekkel ezelőtt még kézzel faragták a sakkbábukat, de jó ideje már maró- és esztergagépen készítik, azonban ma is besegítenek vésővel, kézi munkával. A különböző családok más-más termékek készítésére szakosodtak. Van, aki apró faállatokat, más gyerekjátékokat, hűtőmágneseket vagy gyöngydíszeket állít elő.
Különösen szoros a kapcsolatuk a korondi fazekasokkal, akik rendszeresen szállítanak kerámiákat Körösfőre. A szalma- és gyékénytermékek, valamint a szőttesek egy része szintén Székelyföldről érkezik.
A vásárlói igények azonban jelentősen megváltoztak. Míg korábban a dísztárgyak és a hagyományos varrottasok is könnyen gazdára találtak, ma elsősorban a használati eszközök iránt van kereslet.
„Azt kell mondanom, hogy mindig is a használati tárgyak mentek jobban, de most még inkább ezeket keresik. Egy szalvétatartót, vázát, káposztás fazekat, báránybőrt vagy gyerekjátékot könnyebben megvesznek. A porfogó, amit csak kirakatba tesznek, már sokaknak nem kell” – magyarázza Mihály Anna.
A külföldön élő, hazalátogató erdélyiek továbbra is szívesen vásárolnak olyan emléktárgyakat, amelyek szülőföldjükre emlékeztetik őket.
A helyi kalotaszegi varottasok iránti igény is visszaesett
Fotó: Orbán Orsolya
A körösfői kézművesség hanyatlása talán a hagyományos varrottasok készítésében mutatkozik meg a legszembetűnőbben. Egykor a lányok már gyermekkorukban megtanulták az öltéseket, a minták és a technikák anyáról lányára öröklődtek. A kézimunkázás nemcsak hagyományőrzést jelentett, hanem pénzkereseti lehetőséget is.
„Régen, aki ügyes volt, gyorsan varrt, az meg tudott élni belőle. Úgy mondtuk, hogy a tű után él. Most sajnos már nem lehet. Nagyon megdrágult az anyag, és nincs megfizetve a kézimunka” – fogalmaz a kereskedő. A varrottasok elkészítése rendkívül időigényes, a vásárlók azonban egyre kevésbé hajlandók megfizetni a belefektetett munkát. Emiatt a fiatalabb nemzedékek közül sokan felhagytak a kézimunkázással, és más munkalehetőséget kerestek.
Mihály Anna szerint ma már csak néhány idősebb asszony készít rendszeresen hagyományos varrottast Körösfőn. Közülük is többen inkább kedvtelésből dolgoznak, nem megélhetési céllal.
– mondja.
A standon még találni régi kalotaszegi varrottasokat, köztük több évtizedes darabokat is. A kereskedő egy mintegy hetven-nyolcvan éves vagdalásos kézimunkát is megmutat: az ilyen tárgyak nemcsak eladásra szánt portékák, hanem egy lassan eltűnő világ emlékei is.
Kirakodóvásár. Sokféle használati eszközt és ajándéktárgyat lehet vásárolni a körösfői standon
Fotó: Orbán Orsolya
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Mihály Anna szerint a körösfői kereskedelem hanyatlásának első jelei 2015 után jelentkeztek.
A forgalom évről évre valamelyest csökkent, de a családok többsége még kitartott az árusítás mellett.
A valódi fordulópontot a 2020-as koronavírus-járvány jelentette.
A lezárások, az utazási korlátozások és a turizmus visszaesése szinte teljesen megszüntette a vásárlóforgalmat.
„A Covid első évében szinte semmit nem árultunk. Utána egy kicsit megindult a forgalom, de már soha nem lett olyan, mint korábban. Most is nagyon sok az üres nap, amikor szinte senki nem jön be” – számol be lesújtó tapasztalatairól vendéglátónk, aki olykor bentről a szobából követi figyelemmel képernyőn a kamera felvételeit, hogy érkezik-e vendég az utcai standhoz. Ilyenkor lejön a dombra kapaszkodó, elegáns udvaron. A szemrevaló porta épületei az elmúlt évtizedekben épültek, elsősorban a kézművességnek, az utcai eladásból származó jövedelemnek köszönhetően.
Kérdés, hogy a most cseperedő unokák közül lát-e majd valaki fantáziát a családi örökség folytatásához?
Miközben többször is végigjárjuk a standot, vendéglátónk elmeséli, hogy a járvány után sokan már nem nyitották újra a kereskedést. Mások néhány évig még próbálkoztak, majd végleg felhagytak az árusítással. A korábban összefüggő kirakodósor mára több helyen megszakadt. Egyes kapualjakban öt-hat éve nem kínálnak már semmit, más standok csak az elmúlt egy-két évben zártak be.
„Régen itt végig mindenütt volt áru, nagyon kevés kivétellel. Most tessék megnézni, hány üres hely van! Van olyan szakasz, ahol öt ház előtt sem árul már senki” – mutat végig a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő nemzetközi műút körösfői szakaszán.
Helyi kézművesek készítik a sakktáblákat és a sakkfigurákat
Fotó: Orbán Orsolya
A még működő kereskedők számára a bevétel kiszámíthatatlanná vált. Előfordul, hogy napokig alig akad vásárló, majd egy-egy turistabusz vagy visszatérő vendég valamelyest javít a helyzeten.
A feketetói vásár, amely régebb komoly forgalmat hozott Körösfőre is, ma már alig érezteti hatását. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt a kereskedők külön készültek a vásár idejére, mert a látogatók közül sokan a körösfői standokat is felkeresték. Az idei vásár alkalmával Mihály Anna mindössze egyetlen napon tapasztalt érzékelhető forgalomnövekedést.
A visszaesés következményei a falu társadalmi életében is megmutatkoznak. A kézműves-kereskedelemben ma már elsősorban az idősebb nemzedék tagjai maradtak meg. Akinek van nyugdíja, az a szerényebb árusítási bevétellel kiegészítheti jövedelmét, de egy fiatal család számára egyre bizonytalanabb megélhetést jelentene ez a tevékenység.
A kereskedők egy része korábban országos és külföldi vásárokba is eljárt. Ez ma is lehetséges, de csak azoknak, akik családon belül meg tudják oldani a munkamegosztást. A főút menti standot ugyanis nem lehet könnyen magára hagyni, hiszen soha nem tudni, mikor érkezik egy vásárló.
A falusi turizmus szintén kínálhatna kiegészítő megélhetést, de Mihály Anna szerint Körösfőn viszonylag kevés család foglalkozik vendégfogadással. Néhány háznál kiadó szobák is vannak, ám a szállásadók ugyancsak a vendégforgalom csökkenéséről panaszkodnak.
Korondi termékek. Az udvarhelyszéki faluból is rendszeresen kapnak árut a kalotaszegi kereskedők
Fotó: Orbán Orsolya
A körösfői kereskedők számára az egyik legnagyobb bizonytalanságot az észak-erdélyi autópálya tervezett megépülése jelenti. A falu eddigi kereskedelmi sikere ugyanis szorosan összefüggött azzal, hogy a Kolozsvár és Nagyvárad közötti forgalmas országút áthalad a településen.
A standok vásárlóinak jelentős része átutazóként áll meg néhány percre, hogy ajándékot vagy használati tárgyat vásároljon. Ha az autópálya elkészül, az átmenő forgalom jelentős része elkerülheti a falut.
Mihály Anna ettől tart a leginkább.
– fogalmaz.
Az árusok számára ez végzetes csapást jelenthet. Az autópálya megépülése ugyanis éppen azt a vásárlóközönséget vonhatja el, amelyre a körösfői kereskedelem évtizedeken át épült.
A kérdés az, hogy a település képes lesz-e önálló turisztikai célponttá válni, ahol a látogatók nem véletlenszerűen állnak meg, hanem kifejezetten a kalotaszegi népművészet, a kézműveshagyományok és a helyi kulturális örökség miatt keresik fel a falut.
Az árusok attól tartanak, hogy a helyi kézművességnek is lejár az ideje, mint a szalmakalapnak
Fotó: Orbán Orsolya
Mihály Anna továbbra is bízik a helyiek találékonyságában, a kereskedelem jövőjét illetően azonban már kevésbé derűlátó. „Nem szoktam pesszimista lenni, de most nagyon csökkenő tendenciát látok. Nem igazán látom, hogy fellendülne újra ez a fajta forgalom. Próbálkozik mindenki, szállást adnak ki, sütnek, sok mindent megpróbálnak, mert a körösfői ember leleményes. De szerintem ez már nem rajtunk múlik.”
A főút mellett közben hétköznap dübörögnek a kamionok, egymást érik a személyautók. A standokon sorakozó kézműves portékák között még mindig ott vannak a kalotaszegi varrottasok, a faragott sakkfigurák, a színes korondi kerámiák. Csak éppen a vásárlók hiányoznak: szinte senki nem áll meg a falu főutcáján az átutazók közül.
Fotó: Orbán Orsolya
Néhány évtizeddel ezelőtt még több száz körösfői család élt meg kézművességből: az asszonyok varrtak, a férfiak famegmunkálással foglalkoztak, mások kereskedésből tartották el családjukat. Riport az évszázados hagyomány végnapjairól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!