„Becsatornázott” diplomáciai fiaskó

Az első még decemberben érkezett, „feladója” pedig Ausztria volt, amely – jórészt belpolitikai megfontolásból – az illegális migráció megfékezésének szükségességét hozva fel ürügyként megvétózta az ország schengeni csatlakozását. A bukaresti külügy azóta is csak szédeleg, és lelkesen lobogtat minden olyan EU-s tagállami politikusi nyilatkozatot, amely megerősíti, hogy Románia igenis felkészült a schengeni csatlakozásra, és megérdemli azt – a kedvező képet csupán az rontja, hogy az osztrák beleegyezést még mindig nem sikerült kicsikarni.

Az újabb tockos is onnan jött, ahonnan a legkevésbé várták: az orosz invázió ellen nyugati – többek között román – támogatással élet-halál harcot vívó Ukrajna részéről.

korábban írtuk

Az Európai Bizottság is beszáll a Románia és Ukrajna közötti Bisztroje-vitába

Az EB is szerepet vállal a vita rendezésében, amely amiatt robbant ki, hogy a román fél szerint Kijev a nemzetközi jog megsértésével, Bukarest jóváhagyása nélkül mélyítette ki a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatornát.

Kiderült ugyanis, hogy az ukrán fél alaposan gyanúsítható azzal, hogy a mederkarbantartás örve alatt a román fél jóváhagyása nélkül kimélyítette a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatornát, hogy azt a nagyobb ukrán teherhajók is használhassák.

A bukaresti külügybe persze azonnal bekérették az ukrán nagykövetet, amint fény derült az ügyre, de attól az eset már veszett fejsze nyelének tűnik, hiszen az infrastruktúra fejlesztéséért felelős ukrán miniszter szerint közel kétszeresére mélyítették a csatornát.

Az egészben az a legmegkapóbb, ahogy a miniszter bejelentése ellenére az ukrán illetékesek olyan beleéléssel mondják, hogy ők csak karbantartási munkálatokat végeztek, nem medermélyítést, hogy talán még ők maguk is elhiszik.

A román félnek pedig annyi maradt, hogy beakadt lemezként ismétli: a meder mélységét nem érintő munkálatok elfogadhatók, a csatorna mélyítése viszont nem.

korábban írtuk

Visszaszólt Iohannisnak Marcel Ciolacu a Bisztroje-csatorna ügyében

A Duna-delta védelme nem képezheti alku tárgyát – így reagált csütörtökön Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke arra, hogy Klaus Iohannis államfő az Ukrajna bírálatától való tartózkodásra intett.

Mindezt úgy, hogy az ukrán bejelentés szerint utóbbi már megtörtént. Még akkor is, ha csak „mederkarbantartás” eredményeként.

Tény, hogy a román külügy lépése nem előzmény nélküli, hiszen többek között a schengeni fiaskó ellentételezése érdekében Bukarest szokatlanul határozott, már-már a budapesti álláspontot idézően kemény hangnemben ment neki a kisebbségek jogait továbbra is sárba tipró ukrán „kisebbségvédelmi” törvénynek.

És akárcsak a kisebbségi törvény ügyében tett utólagos lépéseket, úgy a mostani esetet is igyekeznek belpolitikai célokra is „becsatornázni” a román kormánypártok.

Az ügyet a szociáldemokrata közlekedési miniszter, Sorin Grindeanu hozta nyilvánosságra, a szociáldemokrata politikusok pedig – élen Marcel Ciolacu pártelnökkel – igyekeznek is felhasználni, hogy hazafiságukat bizonyítsák, amikor arról beszélnek: a Duna-delta élővilágának védelme nem képezheti alku tárgyát.

Persze mindez csupán színjáték – főleg úgy, hogy ha tényleg igazak az ukrán bejelentések, akkor a román fél álláspontját semmibe véve Kijev kész tények elé állította Bukarestet.

korábban írtuk

Kelemen Hunor: az ukránoknak le kell állniuk a munkálatokkal a Bisztroje-csatornánál

Bár Ukrajnának minden támogatást meg kell adni, Románia érdekeit kell előtérbe helyezni, ezért az ukrán félnek le kell állnia a munkálatokkal a Bisztroje-csatornánál, amíg tisztázódik a vitás helyzet – jelentette ki Kelemen Hunor.

Eközben döbbenetes Klaus Iohannis és a liberálisok elképesztően szervilis magatartása, amelyet az ügyben tanúsítanak. Mint ismeretes, az államfő és a PNL szóvivője Ukrajna helyzetére hivatkozva arra intett mindenkit, hogy tartózkodjon az ukránok bírálatától. Érvként azt hozták fel, hogy ez csupán az orosz propagandának kedvezne, ami meglehetősen sajátos képviselete a nemzeti érdekeknek.

Hiszen jelen állás szerint úgy tűnik, hogy Ukrajna, kihasználva azt, hogy a világ közvéleménye egy része szimpátiával tekint rá, mivel egy külső agresszor áldozata, az áldozati státus mögé bújva úgy jár el, mintha bármit büntetlenül megtehetne, és most éppen egyik szomszédja rovására hajt végre a természeti környezetet módosító munkálatokat a határövezetben.

Márpedig ennek kimondása és az ilyen magatartás elítélése még akkor is szükséges, ha egyébként teljes mellszélességgel támogatják az agresszor elleni ukrán erőfeszítéseket, hiszen Kijev a nyilatkozatok szintjén mégiscsak a demokratikus európai jogállamok klubjába törekszik.

De ha már ezen a téren ismét csak a tűzoltás és a kapkodás jellemzi a román külügyet, még mindig van egy olyan témakör, ahol sikerként eladható tevékenységet tud felmutatni: a magyar közösség vegzálása.

Mint arról beszámoltunk, a román külügyminisztérium lapunk cikkére reagálva, amelyben arról írtunk, zajlanak az egyeztetések, és a remények szerint megállapodás születhet Budapest és Bukarest között arról, hogy folytatódhasson a magyar kormány által kezdeményezett gazdaságfejlesztési program, és Erdély után végre a Partium is sorra kerülhessen, leszögezte: a román fél nem adta semmilyen formában hozzájárulását ehhez.

korábban írtuk

Iohannis hallgatásra szólította a Bisztroje-csatorna ügyében az ukránokat bíráló román politikusokat

Románia eltökélt támogatásáról biztosította Ukrajnát és Moldovát Klaus Iohannis elnök, ugyanakkor visszafogottságra intette azokat a román politikusokat, akik a Duna-deltát veszélyeztető hajóút építése miatt bírálják a kijevi hatóságokat.

Vagyis a jelek szerint történhet bármi, egy dolog biztos: ha felmerül egy olyan kezdeményezés, amely Budapestről érkezik, és az őshonos erdélyi és partiumi magyar közösség megmaradása és megerősödése mellett az Erdélyben élő románoknak is kedvező, az minimum gyanús, és igyekeznek a lehető leghosszabb ideig hátráltatni.

Akár olyan, a tények ismeretében nyilvánvaló hazugságnak bizonyuló ürügyekkel is, hogy a kezdeményezés etnikai alapon diszkriminatív a románokkal szemben.

Igaz, így legalább van mit felmutatni: hiába érkezett egyik oldalról a schengeni pofon, a másikról a Bisztroje-csatorna ügye, még mindig mondhatják, hogy legalább a magyaroknak megint jól megmutatták.

Azért nem vagyunk biztosak abban, hogy ennyi elegendő ahhoz, hogy az ország érdekeit hatékonyan érvényesítsék az egyre bizonytalanabbá váló nemzetközi környezetben.

korábban írtuk

Kijev szerint közel három méterrel mélyítették a Bisztroje-csatornát, dúl a román–ukrán diplomáciai konfliktus

Román–ukrán konfliktussá terebélyesedhet a Dunát a Fekete-tengerrel a Duna-delta térségében összekötő Bisztroje-csatorna ügye, miután a korábbi román elutasítás ellenére Kijev közölte: jó két és fél méterrel kimélyítette a csatornát.

korábban írtuk

Reagált a bukaresti külügy a Krónika cikkére: Románia továbbra sem bólintott rá a magyar gazdaságfejlesztési programra

Románia „semmilyen szinten” nem adta beleegyezését abba, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogy az az elmúlt években történt – válaszolta a bukaresti külügyminisztérium egy román portál megkeresésére.