
Ázsiai vendégmunkások Kolozsváron
Fotó: Orbán Orsolya
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek beilleszkedését és lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is, akárcsak nyugat-európai nagyvárosokban. Kolozsvár polgármestere nem először kongatja meg a vészharangot az Európán kívülről érkező munkavállalókkal kapcsolatban.
2026. október 21., 20:022026. október 21., 20:02
2026. október 21., 20:422026. október 21., 20:42
A kincses város nemzeti liberális (PNL) elöljárója arra kéri az országos hatóságokat, hogy szigorúbban ellenőrizzék a külföldi munkavállalók romániai foglalkoztatásának és elszállásolásának körülményeit. Emil Boc a Ziua de Cluj portál Ziua Live elnevezésű online műsorában arra figyelmeztetett: megfelelő intézkedések hiányában a következő 5–10 évben Kolozsvárt is olyan elszigetelt közösségek, sőt gettók alakulhatnak ki, amelyek tagjai rendkívül elmaradott körülmények között élnek. Kolozsvár polgármestere úgy vélekedett, hogy a külföldi munkavállalókra szükség van a romániai munkaerőpiacon, szerinte azonban a munkáltatókat elengedhetetlenül kötelezni kell arra, hogy megfelelő lakhatási körülményeket biztosítsanak számukra.
Emil Boc elmondása szerint Kolozsváron már most is vannak olyan külföldi munkavállalók, akik nem megfelelő körülmények között élnek. Hozzátette, szigorú beilleszkedési szabályok hiányában a jövőben súlyos problémákkal szembesülhetünk.
„Úgy gondolom, a világ más tájairól érkezők nem azért jönnek Romániába dolgozni, hogy elvegyék a munkahelyünket, hanem hogy betöltsenek olyan állásokat, amelyekre nálunk nincs jelentkező. A bevándorlás, a külföldi munkavállalók behozatala üdvözlendő, viszont két feltétellel: felelősségteljesen és ellenőrzött módon kell történnie” – szögezte le Kolozsvár polgármestere.

Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Felhívta a figyelmet, hogy míg miniszterelnöki mandátuma idején (2008–2012 között) a külföldi munkavállalók számára jóváhagyott létszámkeret 10 ezer fő volt, ez a szám jelenleg 100 ezerre rúg. Véleménye szerint a külföldi munkavállalók számának növekedésével párhuzamosan szigorúan ellenőrizni kell, hogy milyen körülmények között élnek és dolgoznak Romániában a vendégmunkások. „Ha nem tartatjuk be a román állam törvényeit, és végrehajtásukat nem ellenőrzik, biztosíthatom önöket, hogy 5–10 éven belül megsokszorozódnak azok a gettók, amelyeket Franciaország bizonyos területein, valamint Kolozsvár egyes részein és a metropolisz övezetekben is láthatnak” – figyelmeztetett Emil Boc.
„Nekünk nem szabad megismételnünk ezeket a hibákat. A népesség elöregedése miatt ellenőrzött és felelősségteljes bevándorlásra van szükségünk. Szükségünk van rá, ez a valóság. Arra azonban ügyelni kell, hogy a folyamat ellenőrzés alatt maradjon, nehogy gettók kialakulásához vezessen” – összegezte Emil Boc. Egyúttal arra figyelmeztetett: ha a hatóságok nem követik foigyelemmel, hogy milyen körülmények között élnek elsősorban az ázsiai vendégmunkások, akik közül egyre többen költöztetnék a családjukat is Romániába, szerinte néhány éven belül a kincses városban is kialakulhatnak olyan no-gó zónák, ahová sem a helyi, sem az országos rendőrség nem mer bemerészkedni.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét – derült ki a Kolozs Megyei Idegenrendészeti Felügyelőség vezetőinek október 8-án rendezett sajtótájékoztatóján. Az idei év első kilenc hónapjában a legtöbb tartózkodási kérelmet nepáli állampolgárok nyújtották be, összesen 1244-et; őket a Srí Lanka-iak követik 834, az indiaiak 481, a török állampolgárok 232, valamint a bangladesiek 197 kérelemmel.
A polgármester szerint Kolozsváron és a környező településeken már most is vannak olyan esetek, amikor a külföldi munkavállalókat olyan helyen szállásolják el, amelyek nem biztosítanak megfelelő lakhatási körülményeket. „Ha nem ellenőrizzük, hogy valamennyi munkáltató, aki az Európai Unión kívüli országokból hoz munkaerőt, gondoskodik-e arról, hogy az emberek megfelelő szállást kapjanak, és nem 35–60 ember lakik együtt, higiéniai szempontból kifogásolható munkásszállókon, akkor önként és dalolva hozunk létre gettókat Kolozsváron és a nagyvárosi övezetben” – fogalmazott Boc.
Megismételte: a vendégmunkásokat azzal a feltétellel fogadják szívesen Romániában, ha elsajátítják az állam nyelvét és tiszteletben tartják a társadalmi szabályokat. A munkakörülmények és a szállás ellenőrzésén túlmenően Boc szerint a külföldi munkavállalók társadalmi beilleszkedésének részét kell képeznie a román nyelv alapfokú elsajátítását elősegítő tanfolyam, valamint a román kultúrát és civilizációt bemutató képzés is.
Az elöljáró néhány héttel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy több mint 20 ezer, Európai Unión kívüli bevándorló él Kolozsváron, és ez szerinte „kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere akkor is azt hangsúlyozta, hogy nyelvi tesztet, valamint a beilleszkedés minimális szintjének betartását, az ország szabályainak kellő ismeretét várná el a vendégmunkás bevándorlóktól.
A polgármester szavait egy későbbi sajtótájékoztatóján Ciprian Adrian Tămaș rendőr-albiztos, a Kolozs Megyei Idegenrendészeti Felügyelőség parancsnoka némileg azzal próbálta tompítani, hogy szerinte a bevándorlók jelentette esetleges problémákra vonatkozó megjegyzést a sajtó „félreérthette”. Szerinte a kolozsvári önkormányzat komoly erőfeszítéseket tesz a külföldiek társadalmi beilleszkedése érdekében.
Románia tranzitországból kezd célországgá válni
A külföldi munkavállalók egy része fokozatosan letelepedik Romániában. Vannak közöttük, akik öt-hét éve dolgoznak az országban, stabil munkahellyel rendelkeznek, lakást bérelnek vagy más módon biztosították lakhatásukat, és szeretnék a családjukat is magukhoz költöztetni. A Krónika felvetésére, miszerint korábban sok vendégmunkás csupán ugródeszkának tekintette Romániát a nyugati országok felé, Ciprian Adrian Tămaș rendőr-albiztos elismerte, hogy ez korábban előfordulhatott, de jelenlegi tapasztalataik már más irányba mutatnak. „Románia tranzitországból kezd célországgá válni” – jelentette ki a rendőr-albiztos. Hozzátette: a romániai bérek egyre vonzóbbak azoknak az ázsiai munkavállalóknak, akik hazájukban gyakran mindössze havi 100–300 eurónak megfelelő összeget keresnek. Romániában ennél lényegesen magasabb jövedelemhez juthatnak.

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
Székelyföldi autópálya-szakasz építésének megkezdését követeli a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik honatyája.
Rasszista indíttatású lehetett a hétfő reggeli besztercei iskolai késelés Vasile Șteopoaie főanfelügyelő legújabb nyilatkozata szerint, amelyet a Bistrițeanul.ro helyi hírportál idézett.
szóljon hozzá!