
Srí Lanka szigetéről érkezett, Kolozsváron dolgozó vendégmunkások a Szent Mihály-templomban az anyanyelvükön tartott szentmisén
Fotó: Kecskés Csaba/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom, ahol mintegy két-háromszáz Srí Lanka-i gyűlt össze, hogy együtt ünnepeljen. Két, jelenleg Romániában szolgáló Srí Lanka-i ferences szerzetespap szingaléz nyelvű szentmisét mutatott be, László Attila főesperes-plébános és számos hívő részvételével megható ünnepséget tartottak a kincses városban. A helyszínen jártunk, a résztvevőkkel beszélgettünk.
2026. október 26., 18:562026. október 26., 18:56
2026. október 26., 19:002026. október 26., 19:00
A Srí Lanka szigetéről érkezett, Kolozsváron dolgozó vendégmunkások – nemcsak keresztények, hanem hinduk és buddhisták is – szemmel láthatóan meghatottan vettek részt a Szent Mihály-templomban számukra szervezett hétvégi szentmisén és találkozón. A város jelképének számító impozáns, gótikus római katolikus templomban két-háromszázan gyűltek össze vasárnap.
Szingaléz és kolozsvári papok a szentmisén
Fotó: Kecskés Csaba/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia
Az Indiai-óceánban, India déli csücskétől délkeletre fekvő dél-ázsiai szigetországból – korábbi nevén Ceylonból – az elmúlt években sokan érkeztek Románia nagyvárosaiba munkát vállalni:
Elérkezett hát az ideje, hogy hitéletüket is célzottan ápolhassák és erősíthessék: a bukaresti Srí Lanka-i nagykövetség, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a kolozsvári Szent Mihály-plébánia összefogásának köszönhetően szép ünnepséget tartottak a gyönyörű gótikus templomban.
Srí Lanka-i ministránsok a szentmise előtt a templomban
Fotó: Kiss Judit
A Szent Mihály-templomban a szingaléz hívek
Fotó: Kiss Judit
Mint megtudtuk, az ernyő az ő kultúrájukban az ünnepélyesség jele: a Srí Lanka-i királyi hagyományokból ered, a szigetország halászai számára pedig az ünnep jelképe is. Erdélyben az is szokatlan, hogy a hívek közül néhányan sorban az oltár elé vonulnak gyertyával, virággal és adományokkal.
Otthon ilyenkor olajmécsest használnának, de a gyertya tulajdonképpen minden ázsiai vallási hagyományban nagy jelentőségű, nem csupán a keresztényeknél. A Szent Mihály-templomban a gyertyával és a virággal hálájukat fejezték ki a hívek, és az adományokat is köszönetük jeléül hozták.
A szentmisére bevonuló papok feje fölé ernyőt tartanak a kísérők
Fotó: Kiss Judit
A szentmisét két Srí Lanka-i ferences minorita szerzetes celebrálta szingaléz nyelven; a találkozó végeztével angolul beszélgettünk velük. Egyikük, Fr. Claude Perera tavaly óta Bukarestben szolgálja honfitársait, másikuk, Fr. Anthony Tisera szintén tavaly óta fogja össze a temesvári és aradi vendégmunkásokat.
A kolozsvári ünnepség résztvevőinek többsége fiatal, akik egy–négy éve érkeztek Romániába, de akadnak köztük kisgyermekes családok és középkorúak is. A rendezvényt követően néhányukkal szóba elegyedtünk: elmondták, hogy elégedettek az itteni munka- és lakhatási körülményekkel, de ha összegyűjtenek némi pénzt, mindenképpen haza szeretnének térni.
A papok virágot kaptak a hívőktől a szentmise végén
Fotó: Kecskés Csaba/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia
László Attila főesperes (balról), mellette a rendszeresen a templomba járó férfi
Fotó: Kiss Judit
Egyébként közülük sokan rendszeresen járnak a kolozsvári magyar nyelvű szentmisékre is. Az eucharisztia nem nyelvhez kötött, hiszen univerzális” – mondta a minorita szerzetes. Hozzátette: jó kapcsolatot építenek a romániai katolikus papokkal, és fontosnak tartják, hogy a vendégmunkások itt is gyakorolhassák vallásukat.
Srí Lankáról érkezett ferences minorita szerzetesek. Fr. Claude Perera Bukarestben, Fr. Anthony Tisera Temesváron és Aradon szolgál
Fotó: Kiss Judit
Itt, Romániában az is előfordul, hogy a hinduk gyakrabban járnak katolikus templomba, mint maguk a katolikusok. Sok buddhista és hindu tiszteli Szent Antalt, Szent Sebestyént, Máriát, és persze Krisztus szenvedéstörténetét is. Mindez a vallások közötti toleranciáról és a kölcsönös megértésről tanúskodik. Nagyon elfogadóak, főleg a buddhisták” – fejtette ki a szerzetes.
A pap feje fölött ernyő: a királyságot jelképezi
Fotó: Kecskés Csaba/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a Srí Lanka-i provincia mintegy 70 ferences szerzetest számlál.
A szingaléz hívek hálájuk jeléül gyertyát, virágot, adományokat vittek az oltárhoz
Fotó: Kecskés Csaba/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia
„Isten szeretetére mindannyiunknak szüksége van, ez is összeköt bennünket. A Romániában dolgozó szingalézek tulajdonképpen egy nagy családot alkotnak, ezért is volt kiváló alkalom a mostani kolozsvári találkozó, amelyre nemcsak a keresztények, hanem a hinduk és a buddhisták is eljöttek” – tette hozzá.
Kisgyerekes Srí Lanka-i családok
Fotó: Kiss Judit
Kérdésünkre azt is elárulta, hogy még három évig szeretne Romániában maradni. Jelenleg két közösséget, a temesvárit és az aradit szolgálja: Aradon több mint kétszáz Srí Lanka-i katolikus jár a misékre, Temesváron is nagyjából ennyi, 220 hívőről tud. „Számukra nagyon fontos, hogy rendszeresen gyónjanak és áldozzanak. Minden vasárnap a mi nyelvünkön mutatok be szentmisét, Aradon és Temesváron is egyet-egyet” – mondta. A szerzetestől azt is megtudtuk, hogy a szigetországban összesen másfél millió keresztény él.
A szentmisén résztvevők az ünnepségen
Fotó: Kiss Judit
Természetesen kíváncsiak voltunk a Szent Mihály-plébánia plébánosa, László Attila főesperes-plábános meglátásaira is, akinek nemcsak a Srí Lanka-i papok, hanem a hívek is hálásan megköszönték a lehetőséget. Közülük többen minden vasárnap részt vesznek a szentmisén, noha a magyar nyelvű liturgiát természetesen nem értik.
„Jó ideje látom, hogy minden szentmisénken tucatnyi Srí Lanka-i hívő ünnepel velünk. Nagy a családunk: a katolikus egyház lélekszáma világszerte közel másfél milliárd. Ha pedig Srí Lanka-iak ide szakadtak, akkor nekünk kötelességünk testvérként nézni rájuk, főleg ha eljönnek együtt ünnepelni. Már régóta keresem a módját, hogyan erősíthetnénk kollégáimmal a közösségi jelenlétüket” – mondta László Attila.
A Temesváron és Aradon szolgáló Fr. Anthony Tisera minorita szerzetes a Szent Mihály-templom sekrestyéjében
Fotó: Kiss Judit
Mint kifejtette, felvették a kapcsolatot a Srí Lankáról érkezett bukaresti missziós papokkal, így jött létre a kolozsvári ünnep, amelyen több százan vettek részt.
„Kíváncsian vártam, mi lesz itt ma. Megrendítő és megindító volt számomra, hogy ezek az emberek mintegy benne élnek a liturgiában.
Lélekben mindenképp mélyen találkoztunk a mai ünnepen” – fogalmazott a főesperes.
Fotó: Kecskés Csaba/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia
Arra a kérdésünkre, hogy várható-e folytatás, azt válaszolta: kollégáival mindenképpen szeretnék a jövőben is megszervezni az ünnepet. „Szép és meglepő volt számomra az is, hogy nem csupán a katolikus közösség tagjai gyűltek össze: mint kiderült, több hindu és buddhista Srí Lanka-i is eljött, és mintegy egységben, egyszerre a sajátjukként és a miénkként élték meg az ünnepet” – tette hozzá.
Fotó: Kecskés Csaba/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia
László Attila azt is elmondta, hogy a vasárnaponként rendszeresen misére járó szingalézek már személyes ismerősként üdvözlik, és ragaszkodnak hozzá, hogy amíg itt tartózkodnak, a Szent Mihály-templom gyülekezetéhez tartozzanak.
Az ünnep végén a templom előtt több fiatal munkavállalóval is beszélgettünk. Többen elmondták, hogy szeretnek itt dolgozni, de mindenképp haza akarnak majd térni.
Az esemény szingaléz nyelvű programja, ismertetője, címoldalon a templomról készült rajz
Fotó: Kecskés Csaba/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia
A Srí Lanka-i átlagkereset a romániainak egyhetede
Srí Lanka viszonylag szegény, de nem tartozik a világ legszegényebb országai közé: a Világbank 2026 júliusában ismét a felső-közepes jövedelmű országok közé sorolta, bár a küszöböt csak hajszálnyival lépte át. Az ország 2022-ben súlyos gazdasági válságon ment keresztül: fizetésképtelenné vált, az infláció elszabadult, és üzemanyag-, valamint gyógyszerhiány alakult ki. Azóta a gazdaság talpra állt, és idén 4,4 százalékos növekedéssel számolnak, a reálbérek azonban még mindig mintegy 12 százalékkal elmaradnak a 2019-es szinttől.
A Világbank becslése szerint a lakosság 16,9 százaléka, vagyis nagyjából minden hatodik ember szegénységben él, a teaültetvényeken ez az arány 36 százalék. Egy Srí Lanka-i átlagfizetés havonta mintegy 57 500 rúpia (kb. 180 dollár), ami a jelenlegi árfolyamon 780–800 lejnek felel meg. Ez alig hetede a romániai nettó átlagkeresetnek, amely az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint augusztusban 5688 lej volt. Az oktatás, az egészségügy és a várható élettartam terén viszont jól teljesít: az ENSZ emberi fejlettségi indexén 193 ország közül a 89. helyen áll.

Állva utaznak a kolozsvári buszon. Kora délelőtti forgalom. Ülőhelyek akadnának, de a két srác áll.
A pap fogadja a hívek adományait
Fotó: Kecskés Csaba/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia
Több mint félezer éves a kereszténység a szigetországban
A kereszténység Srí Lankán a portugálok 1505-ös megérkezésével kezdett terjedni, akik a 16. században a katolikus hitet honosították meg, főleg a tengerparti vidékeken. Később a holland gyarmatosítók a református, a britek pedig az anglikán és más protestáns felekezeteket hozták el, a katolicizmus azonban máig a legnagyobb keresztény egyház maradt a szigetországban.
László Attila főesperes a gyakran a Szent Mihály-templomba járó Srí Lanka-i családdal
Fotó: Kiss Judit
A szingaléz hívek adományai az oltár előtt
Fotó: Kecskés Csaba/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia
Az összegyűlt két-háromszáz ember közül sokan áldoztak
Fotó: Kecskés Csaba/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia
Srí Lanka-i vendégmunkások a Szent Mihály-templom előtt. Autószerelőként dolgoznak Kolozsváron
Fotó: Kiss Judit
Fr. Anthony Tisera, László Attila főesperes hívekkel az ünnepségen
Fotó: Kiss Judit
Fr. Claude Perera minorita szerzetes (jobbról) honfitársával a templom előtt
Fotó: Kiss Judit
Az egyik szingaléz résztvevő mindenkinek adott egy A4-es méretű képet, amelyen szingalézül és latinul szerepel: „E jelben győzni fogsz”
Fotó: Kiss Judit
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
szóljon hozzá!