A levél célja kiugratni a nyulat a bokorból – azaz ismét felhívni a figyelmet arra, hogy az SZDSZ csupán papíron ellenzéki párt, a gyakorlatban nem valószínű, hogy segédkezne a kormány megbuktatásában. Ami tulajdonképpen érthető is, hiszen a tét a párt megmaradása. Nem is várható el Fodor Gábor részéről, hogy frissen megválasztott elnökként egy ilyen kamikáze-akcióval hozzájáruljon ahhoz, hogy egyszázalékos népszerűségű pártja egy előrehozott választáson kiessen a parlamentből, ez ugyanis valószínűleg azt jelentené, hogy az alakulat eltűnne az országos politikából. Főleg azért, mert Fodor megválasztásával valóban új esély nyílt az SZDSZ előtt. A vitatható tisztaságú eljárással megválasztott, a legnépszerűtlenebb politikusként számon tartott Gyurcsány-klón, Kóka János leváltásával helyreállhat a választók bizalma a párttal szemben, főleg akkor, ha Fodor kitart a mestere ellen végül „fellázadt”, és a pártot a kormánykoalícióból kiléptető Kóka által megkezdett úton, és nem viszi vissza az SZDSZ-t a kormányba. Legalábbis addig, amíg Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. Ha ugyanis az MSZP leváltja a kormányfőt, elvileg eladható az újbóli egymásra találás. Más kérdés, hogy az MSZP-ben lenne-e hajlandóság az SZDSZ gazdaság- és reformpolitikájának elfogadására. Gyaníthatóan kevesebb, mint Gyurcsány eltávolítására. A legjobban azonban vélhetően mégiscsak akkor jár az SZDSZ, ha ellenzékben marad. Így ugyanis – még ha kormányt nem is buktat – marad esélye arra, hogy bizonyítsa: önálló arculatú, hiteles liberális párttá tud válni. Más kérdés, hogy a parlamenti küszöb eléréséhez még ez sem jelent garanciát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok