Fotó: Könczey Elemér
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
2025. április 10., 12:242025. április 10., 12:24
Távol áll tőlem, hogy magamat írónak nevezzem, viszont a világról, s a benne zajló eseményekről nekem is van véleményem, s azt alkalomadtán le szoktam írni – lehetőleg röviden. Ez esetben is ilyen kísérletet teszek. Kies tájainkon immár másodjára gőzerővel beindult az elnökválasztási kampány.
Az úgynevezett „demokrácia” egyik fontos ismérve az általános szabad választás. A demokráciára vonatkozó jelzős szerkezetet sok esetben azért használom, mert Montgomery tábornokkal (a szicíliai partraszállás idején vezette katonáit) értek egyet, aki így biztatta őket: „Mi a demokráciát védjük, nem pedig gyakoroljuk”.
Sajnos, manapság sok esetben bizonyos „érdekek” mentén védik a demokráciát, nem pedig gyakorolják. A jelöltek, vagy az önjelöltek a demokrácia felkent bajnokaiként próbálják magukat eladni. Egymásra licitálva ígérnek fűt-fát – nekünk, kisebbségieknek is –, s aztán,
megválasztásuk után minden marad a régiben.
Simán megtörténhet a marosvásárhelyi fekete március, a dormánfalvi sírgyalázás, a gyulafehérvári – a magyar elnök asszonyt ért – inzultus, vagy a kolozsvári magyar fiatalokat ért atrocitás. Mi pedig következetesen „bekapjuk a horgot”.
Igaz, ehhez kell „a fentről jövő” biztatás. Elena Lasconi lenne nekünk jó – hangzott az első
forduló után –, mert ő „a kisebbik rossz”. Pedig ez a megközelítés morálisan nem helyes, hisz a „rossz”, legyen nagyobb vagy kisebb, mégis csak negatív előjelű. A Szentírás is etikai fogalomként kezeli – hogy csak egy példát említsek: „Kerüld a rosszat, és cselekedjél jót...” (Zsoltárok 34, 15/a).
Aztán, ha az érdekek mást diktálnak, Crin Antonescu személye lesz a tuti (biztos). Mert hát ő mégiscsak „...párbeszédképes partner, nincsenek benne zsigeri magyarellenes érzelmek...” Hát nem elszomorító, hogy 35 évvel a temesvári „szikra lángra lobbanása” után, melyet mégiscsak egy református magyar lelkipásztor, Tőkés László csiholt, már ilyen alamizsnának is örülhetünk? Tehát felteszem a költői kérdést – Szörényi-Bródy rockoperájának, az István a királynak emblematikus sorát idézve: „... mondd, te kit választanál...” Aztán ki-ki adja meg válaszát saját lelkiismerete szerint.
Nem feledve egy politológus magas gondolatát, amelyet szabadon idézek: „Változás akkor lesz a világban, amikor a politika nem érdekorientált, hanem morális kérdéssé válik.” Nem véletlenül hívja fel a Könyvek Könyve is így az emberek figyelmét: „Vedd be az erkölcsi oktatást, hogy bölcs légy végre” (Példabeszédek 19, 20).
Varga Károly
A szerző nyugalmazott lelkipásztor, a nagybányai református egyházmegye volt esperese
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
A várakozásoknak megfelelően túlélte ugyan a bukaresti kormány a bizalmatlansági indítványokat, ám a társadalmi és koalíciós feszültségek továbbra is próbára teszik a kabinetet. Ezen belül Ilie Bolojan alatt erősen inog a miniszterelnöki szék.
Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.
szóljon hozzá!