Fotó: Könczey Elemér
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
2025. április 10., 12:242025. április 10., 12:24
Távol áll tőlem, hogy magamat írónak nevezzem, viszont a világról, s a benne zajló eseményekről nekem is van véleményem, s azt alkalomadtán le szoktam írni – lehetőleg röviden. Ez esetben is ilyen kísérletet teszek. Kies tájainkon immár másodjára gőzerővel beindult az elnökválasztási kampány.
Az úgynevezett „demokrácia” egyik fontos ismérve az általános szabad választás. A demokráciára vonatkozó jelzős szerkezetet sok esetben azért használom, mert Montgomery tábornokkal (a szicíliai partraszállás idején vezette katonáit) értek egyet, aki így biztatta őket: „Mi a demokráciát védjük, nem pedig gyakoroljuk”.
Sajnos, manapság sok esetben bizonyos „érdekek” mentén védik a demokráciát, nem pedig gyakorolják. A jelöltek, vagy az önjelöltek a demokrácia felkent bajnokaiként próbálják magukat eladni. Egymásra licitálva ígérnek fűt-fát – nekünk, kisebbségieknek is –, s aztán,
megválasztásuk után minden marad a régiben.
Simán megtörténhet a marosvásárhelyi fekete március, a dormánfalvi sírgyalázás, a gyulafehérvári – a magyar elnök asszonyt ért – inzultus, vagy a kolozsvári magyar fiatalokat ért atrocitás. Mi pedig következetesen „bekapjuk a horgot”.
Igaz, ehhez kell „a fentről jövő” biztatás. Elena Lasconi lenne nekünk jó – hangzott az első
forduló után –, mert ő „a kisebbik rossz”. Pedig ez a megközelítés morálisan nem helyes, hisz a „rossz”, legyen nagyobb vagy kisebb, mégis csak negatív előjelű. A Szentírás is etikai fogalomként kezeli – hogy csak egy példát említsek: „Kerüld a rosszat, és cselekedjél jót...” (Zsoltárok 34, 15/a).
Aztán, ha az érdekek mást diktálnak, Crin Antonescu személye lesz a tuti (biztos). Mert hát ő mégiscsak „...párbeszédképes partner, nincsenek benne zsigeri magyarellenes érzelmek...” Hát nem elszomorító, hogy 35 évvel a temesvári „szikra lángra lobbanása” után, melyet mégiscsak egy református magyar lelkipásztor, Tőkés László csiholt, már ilyen alamizsnának is örülhetünk? Tehát felteszem a költői kérdést – Szörényi-Bródy rockoperájának, az István a királynak emblematikus sorát idézve: „... mondd, te kit választanál...” Aztán ki-ki adja meg válaszát saját lelkiismerete szerint.
Nem feledve egy politológus magas gondolatát, amelyet szabadon idézek: „Változás akkor lesz a világban, amikor a politika nem érdekorientált, hanem morális kérdéssé válik.” Nem véletlenül hívja fel a Könyvek Könyve is így az emberek figyelmét: „Vedd be az erkölcsi oktatást, hogy bölcs légy végre” (Példabeszédek 19, 20).
Varga Károly
A szerző nyugalmazott lelkipásztor, a nagybányai református egyházmegye volt esperese
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!