Fotó: Könczey Elemér
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
2025. április 10., 12:242025. április 10., 12:24
Távol áll tőlem, hogy magamat írónak nevezzem, viszont a világról, s a benne zajló eseményekről nekem is van véleményem, s azt alkalomadtán le szoktam írni – lehetőleg röviden. Ez esetben is ilyen kísérletet teszek. Kies tájainkon immár másodjára gőzerővel beindult az elnökválasztási kampány.
Az úgynevezett „demokrácia” egyik fontos ismérve az általános szabad választás. A demokráciára vonatkozó jelzős szerkezetet sok esetben azért használom, mert Montgomery tábornokkal (a szicíliai partraszállás idején vezette katonáit) értek egyet, aki így biztatta őket: „Mi a demokráciát védjük, nem pedig gyakoroljuk”.
Sajnos, manapság sok esetben bizonyos „érdekek” mentén védik a demokráciát, nem pedig gyakorolják. A jelöltek, vagy az önjelöltek a demokrácia felkent bajnokaiként próbálják magukat eladni. Egymásra licitálva ígérnek fűt-fát – nekünk, kisebbségieknek is –, s aztán,
megválasztásuk után minden marad a régiben.
Simán megtörténhet a marosvásárhelyi fekete március, a dormánfalvi sírgyalázás, a gyulafehérvári – a magyar elnök asszonyt ért – inzultus, vagy a kolozsvári magyar fiatalokat ért atrocitás. Mi pedig következetesen „bekapjuk a horgot”.
Igaz, ehhez kell „a fentről jövő” biztatás. Elena Lasconi lenne nekünk jó – hangzott az első
forduló után –, mert ő „a kisebbik rossz”. Pedig ez a megközelítés morálisan nem helyes, hisz a „rossz”, legyen nagyobb vagy kisebb, mégis csak negatív előjelű. A Szentírás is etikai fogalomként kezeli – hogy csak egy példát említsek: „Kerüld a rosszat, és cselekedjél jót...” (Zsoltárok 34, 15/a).
Aztán, ha az érdekek mást diktálnak, Crin Antonescu személye lesz a tuti (biztos). Mert hát ő mégiscsak „...párbeszédképes partner, nincsenek benne zsigeri magyarellenes érzelmek...” Hát nem elszomorító, hogy 35 évvel a temesvári „szikra lángra lobbanása” után, melyet mégiscsak egy református magyar lelkipásztor, Tőkés László csiholt, már ilyen alamizsnának is örülhetünk? Tehát felteszem a költői kérdést – Szörényi-Bródy rockoperájának, az István a királynak emblematikus sorát idézve: „... mondd, te kit választanál...” Aztán ki-ki adja meg válaszát saját lelkiismerete szerint.
Nem feledve egy politológus magas gondolatát, amelyet szabadon idézek: „Változás akkor lesz a világban, amikor a politika nem érdekorientált, hanem morális kérdéssé válik.” Nem véletlenül hívja fel a Könyvek Könyve is így az emberek figyelmét: „Vedd be az erkölcsi oktatást, hogy bölcs légy végre” (Példabeszédek 19, 20).
Varga Károly
A szerző nyugalmazott lelkipásztor, a nagybányai református egyházmegye volt esperese
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.
Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!