Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Súlyos megszorításokkal köszönhet be az új román kormány

2024. október 02., 15:182024. október 02., 15:18

2024. október 03., 11:072024. október 03., 11:07

Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.

A buszban mellettem ülő hölgyet telefonon keresi az ismerőse, és ahhoz kéri a segítségét, hogy munkahelyén – az egyik kolozsvári klinikán – intézze el, hogy családorvosi beutalóval fogadja egy szakorvos. Az asszisztensnő próbálja elhárítani a közbenjárást, azzal érvelve, hogy nehéz időpontot kapni, de kiderül, ismerőse egy hónapja próbálkozik sikertelenül bejutni egy szakorvoshoz, közben lejár a beutaló érvényessége, és pénze nincs, hogy magánorvoshoz menjen.

A fél füllel elkapott beszélgetés minden bizonnyal napi rendszerességgel megismétlődik sok száz egészségügyi alkalmazott és a rokonok, ismerősök között. Mindez

a román közegészségügyi ellátórendszer lenyomata, ahonnan hatalmas összegek hiányoznak ahhoz, hogy a betegek idejében vizsgálati és laboreredményekhez, szakorvosi ellátáshoz és végül szakszerű kezeléshez jussanak.

A forráshiánynak ezzel a formájával találkozunk legtöbbször, amikor az egészségügyi adók és illetékek rossz behajtása, illetve a szükségletekhez képest jóval kevesebb adózó miatt az államkassza egyre nehezebben tudja pótolni az ,,ingyenes” egészségügyi ellátás hiányát.

A választásokra készülő ország pénzügyi gondjait tűpontosan mutatja a 7 százalék körüli költségvetési hiány, amit a választásokat megnyerni akaró kormánypártok csak hatalmas külföldi adósság árán tudnak pótolni.

Az elmúlt egy esztendőben a közalkalmazottak szakszervezetei jól ráéreztek arra, hogy itt az ideje a követelőzésnek. Itt a vissza nem térő alkalom, hogy tanügyben, egészségügyben, a belügyi szerveknél, illetve az égvilágon mindenhol, ahol közpénzből élnek az emberek, felsrófolják a fizetéseket. Az ugyanis mindenki számára tudható, hogy a választások után megszorítások jönnek, ez a romániai kampányidőszak logikája.

Egyértelmű, hogy az őrült költekezés, amit Nicolae Ciucă miniszterelnöksége alatt kezdtek el, és amit Marcel Ciolacu vitt tökélyre, csak a választásokig tartható. A havi több ezer eurós fizetést kilobbizó orvosoktól a tanügyön át a nyugdíjasokig a mindenki igényét kielégíteni akaró kormánykoalíció tisztában van vele, hogy a felpumpált költségeknek csupán a töredékére van hazai forrás a nemzetgazdaságot fenntartó cégek és alkalmazottaik adójából. A különbözetet hitelekből lehet finanszírozni, ami a szemünk előtt történik, de mégsem érdekel senkit. Hiába jelennek meg a riasztó adatok az ország külföldi hitelállományáról – a rendszerváltás óta eltelt 35 évben a bukaresti kormány idén vette fel a legtöbb kölcsönt –, mert az emberek nem érzik a következményeit.

A hitelekből szavazatot vásárló kormánypártok fűt-fát ígérnek a választóknak,

miközben a józanul gondolkodó adófizetőknek már sejtéseik vannak arról, hogy az államháztartást helyrepofozni hivatott leendő kormánynak nagyon nehéz dolga lesz három százalék körülire lefaragni az államháztartás hiányát. Ezt belső forrásból csak adóemeléssel, illetve a költségvetési költekezés drasztikus csökkentésével tehetik meg. Ez utóbbi nehezen kivitelezhető Romániában, hiszen a kifizető pénztárként működő minisztériumok és közintézmények emberállománya ezer szállal kötődik a pártokhoz.

Hasonló a helyzet a helyi közigazgatás túlköltekezésével is, amit a politikusok egy része megreformálna, karcsúsítana, csakhogy

a 3228 romániai község összevonása minden másnál nehezebben kivitelezhető elképzelés. Amiben az RMDSZ és az erdélyi magyarság is ellenérdekelt,

hiszen nagyon sok magyar vezetésű helyi önkormányzat felszívódna a környező román tengerben.

Nehéz tehát megjósolni, hogy a leendő kormány hogyan oldja meg a román költségvetés előtt tornyosuló súlyos problémákat. A könnyűszerrel folyósított hitelek ízét ,,megkóstoló” politikum folytatná ugyan a túlköltekezést, de az uniós pénzügyi szabályokat teljesen megkerülő költségvetési hiány már akkora, hogy azt a bólogató Jánosként viselkedő bukaresti vezetőknek sem tudják elnézni az uniós intézmények.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Páva Adorján

Páva Adorján

Ismeretlen arcok: egy vérből valók vagyunk?

Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Az erdélyi magyarok egy részét nem akarjuk lecserélni, ugye?

Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.

Balogh Levente

Balogh Levente

A józan ész és a külhoni választópolgárok felelőssége

Talán nem túlzás kijelenteni: a rendszerváltoztatás óta a legintenzívebb és legdurvább választási kampányidőszak ér véget a vasárnapi országgyűlési választásokkal.

Somogyi Botond

Somogyi Botond

Erdélyi szavazótömb? Egyszerű és bonyolult

Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.

Balogh Levente

Balogh Levente

A Hormuzi-szorosban süllyed el a NATO?

Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán

Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.

Balogh Levente

Balogh Levente

PSD-s kampányzsarolás: Bolojan a célkeresztben

Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.

Hirdetés