VEZÉRCIKK – Elégedetten dörzsölik a markukat az európai szórakozóhelyek tulajdonosai, hiszen a labdarúgó-Európa-bajnokság megkezdődésével jelentősen feldobják a forgalmat a sportág ama rajongói, akik társaságban szeretik végigszurkolni a mérkőzéseket.
2016. június 12., 19:522016. június 12., 19:52
Egy sportkedvelő számára nincs is annál nagyobb öröm – kivéve persze egy-egy meccs helyszíni megtekintését –, mint amikor barátok körében, sörrel a kézben izgulhatnak kedvenc csapatuk szereplése közben. Különösen az olyan nemzetek fiainak van ünnepelni valójuk, mint Albánia, Wales vagy Izland, amelyek most először vesznek részt kontinenstornán.
Mindemellett régóta várt sportesemény a franciaországi foci-Eb a magyar futballszurkolók számára is, hiszen a válogatott legutóbb három évtizede vett részt nemzetközi tornán, Európa-bajnokságon pedig 44 éve. De egy ilyen rangos megmérettetés mindenkit boldogsággal tölt el, aki kicsit is kedveli a labdarúgást. Éppen ezért is felfoghatatlan, miként adják a fejüket magukat szurkolóknak nevező, a nemzetközi szövetség (FIFA) által szokatlan szókimondással, mégis találóan „idióta bajkeverőknek\" nevezett huligánok a második és harmadik napon egyaránt történt randalírozásokra. Főleg olyan körülmények között érthetetlen az erőszak, hogy a kontinensviadal előtti hetekben sokan – szervezők, játékosok és szurkolók – terrortámadásoktól tartottak.
Amúgy nekünk, külhoni magyaroknak amiatt is kijutott a bosszúságból, hogy nem követhetjük anyanyelvünkön, az M4 sportcsatornán keresztül a magyar nemzeti tizenegy szereplését. Bár a hivatalos magyarázat szerint a nemzetközi sportesemények közvetítésének geokódolását szerzői jogi korlátozások indokolják, sajnos a magyar közszolgálati televízió katolikusabb akar lenni a pápánál, és nemcsak a mérkőzéseket, de még a beharangozó műsorokat is elsötétíti.
Értjük mi, hogy nemzetközi sportjogokról meg külföldi jogtulajdonosokkal megkötött szerződésekről van szó, mégis furcsa, hogy az egyik román kábelszolgáltatón is fogható pozsonyi televízió például nem korlátozta az ország határain kívül a szlovák–walesi összecsapás közvetítését. Úgyhogy ugyanazt üzenjük az MTVA-nak, mint a keddi debütálásra készülő Dzsudzsákéknak: bátraké a szerencse!
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
szóljon hozzá!