Csoma Botond szerint az apátság nem élt az RMDSZ jogi segítségével
Fotó: Alexandru Nițescu
„Az RMDSZ már sok épületet visszaszerezett a történelmi magyar egyházak számára. Ha elfogadta volna az apátság a jogi szolgálatainkat, lehet, nem így alakul ez a történet. Most ennek a szomorú, de jogerős bírósági ítéletnek a fényében kellene kompromisszumos megoldást találni az önkormányzat és az apátság közreműködésével” – hangsúlyozta Fejes Rudolf Anzelm atya kilakoltatása kapcsán a hirado.hu-nak Csoma Botond.
2026. június 06., 13:292026. június 06., 13:29
Mint arról beszámoltunk, múlt szerdán hajnalban kilakoltatták Fejes Rudolf Anzelm apátot, váradhegyfoki prépost-prelátust a nagyváradi premontrei rendháznak a bíróság által az önkormányzat számára ítélt helységeiből. A történtekről megrázó felvétel jelent meg a világhálón, amely dokumentálja, hogy hajnali fél öt körül, erőszakkal áttörték a visszaállamosított ingatlan falát, majd elfoglalták a templomi tereket, a sekrestyét és az udvart is, így ellehetetlenítették a liturgia végzését a templomban.
Szerdáig tartott a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apátnak kitűzött kilakoltatás határidejének „meghosszabbítása”: az önkormányzat munkásai hajnalban áttörték a még el nem foglalt helyiségekkel szomszédos falat.
Az apátot és a rendházat ért atrocitásra reagálva június 4-én, csütörtök este a trianoni békediktátum aláírásának 106. évfordulóján a pártok és szervezetek felett álló össznemzeti demonstrációként meghirdetett tüntetés keretein belül több ezer tiltakozó vonult a budapesti román nagykövetség épülete elé, hogy
A rendezvényen több anyaországi ellenzéki politikus és civil mellett felszólalt Varga Andrea, a premontrei rend ügyvédje is, aki Fejes Rudolf Anzelm levelét olvasta fel az egybegyűlteknek. Az eseményen adománygyűjtés is zajlott a román hatóságok által meghurcolt nagyváradi apát számára, a résztvevők egy nagy befőttes üvegbe tehették anyagi támogatásukat. Horváth Tamás, a demonstráció társszervezője arról számolt be pénteken a közösségi oldalán, hogy
„Mélységesen elítéljük, hogy ilyen brutális módon próbáltak érvényt szerezni a jogerős bírói ítéletnek. Így nem lehet viselkedni, csak a tolvajok csinálnak ilyet, hogy hajnalban betörnek valahová” – fejtette ki a rendházat ért atrocitás kapcsán a hirado.hu érdeklődésére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője, aki szerint konstruktív megegyezésre kellene törekedni.
Nem viselkedhet egyetlen önkormányzat sem úgy, mint a tolvajok éjnek idején! – így kommentálta szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hogy hajnalban az önkormányzat munkásai az áttört falon keresztül behatoltak a premontrei rendházba.
„Kompromisszumra, nyitottságra lenne szükség a nagyváradi önkormányzat és az apát között, valamilyen Modus vivendit kellene találni. Meg kellene egyezniük, hogy legalább használati joguk legyen és ne sérüljön a vallásszabadság és a vallásgyakorlási jog. Született egy jogerős bírói ítélet, amit természetesen figyelembe kell venni, sajnos nem lehet már visszaállítani a határozat előtti állapotot, de sokkal visszafogottabban kellett volna ehhez a végzéshez viszonyulniuk a hatóságoknak, akik felfoghatatlan brutalitással jártak el, mikor hajnalban áttörték a falat.
aki arra is emlékeztetett, hogy az RMDSZ már nagyon sok épületet visszaszerezett a történelmi magyar egyházak számára Nagyváradon.
„Az RMDSZ többször is felajánlotta az apátságnak, hogy szívesen ellátjuk ebben az ügyben a jogi szolgálatokat, de nem fogadták el, egy másik ügyvéddel dolgoztak és ez lett a vége. Úgy vélem, mi nagy tapasztalattal rendelkezünk az ilyen eseteket illetően és,
Ennek a szomorú, de jogerős ítéletnek a fényében kellene most valamilyen kompromisszumos megoldást találni az önkormányzat és az apátság közreműködésével” – részletezte Csoma Botond.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!